Csokonyavisonta
| Csokonyavisonta | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csik László (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7555 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1634 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 20,10 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 81,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csokonyavisonta
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csokonyavisonta
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,08260°, k. h. 17,44447° | |||
| Csokonyavisonta weboldala | |||
Csokonyavisonta község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A 68-as főút mellett, Barcstól 13 km-re északra.
Története [szerkesztés]
Erdőcsokonya és Somogyvisonta egyesülésével jött létre 1941-ben.
Erdőcsokonya története [szerkesztés]
Erdőcsokonya, Csokonya Árpád-kori település, mely egykor királyi birtok volt, a király udvarnokai lakták.
1269-ben IV. Béla király a Csák nemzetségbeli Péternek adományozta, több más birtokkal együtt, azért a gazdag zsákmányért jutalmul, amelyet az e nemzetségből való (Csák) Péter az Uros szerb fejedelem elleni hadjáratban szerzett.
1395-ben Kálmán-Csehi város tartozékai között szerepelt, 1455-ben pedig plebániaegyházát is említették az oklevelek.
1479-ben Mátyás király Báthory István országbírónak adományozta, 1536-ban Pekry Lajos, 1550-ben Báthori András, 1583-ban pedig Ungnád Kristóf birtoka volt.
Neve szerepelt az 1571. évi török kincstári adólajstromban is Erdőcsokona néven, ekkor 83 házat írtak össze benne, de az 1573-1574-es összeíráskor már csak 10 házát írták össze.
1598-ban Babócsa várának tartozékaként gróf Nádasdy Ferenc birtoka volt. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint pedig már Szent-Gyöngyvár tartozéka volt.
1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek váltotta meg a kincstártól, de felét már előbb bírtokolta zálogban gróf Nádasdy Ferenctől, a másik felét pedig Petheő Lászlónétól s ezt Petheő második neje: Thököly Mária átengedte Széchenyinek.
A 18. század elejétől a Széchényi család igyekezett újra életre kelteni a vidéket, aminek hatására a 19. század közepére Erdőcsokonya mezőváros lett.
1715-ben 40 háztartást írtak itt össze. Ez évtől 1733-ig gróf Széchenyi Zsigmond birtoka volt és mindvégig a Széchenyieké maradt. 1758 július 10-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.
1836-ban lakosait kolerajárvány pusztította, 1898-ban pedig nagy tűzvész volt a településen.
Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Géza birtoka volt, kinek itt szép úrilaka is volt, melyet 1895-ben tisztilakból alakítottak át és toldottak meg egy emeletes szárnynyal és az úrilak szomszédságában ugyanolyan stílusú vendégházat emeltek. A kastélyban voltak elhelyezve a gróf afrikai és amerikai vadásztrofeái, melyek között több tigris, párduc, bison, vadbivaly, orrszarvú, antilop, zsiráf, oroszlán, lajhár, rénszarvas, zebra, hiéna, nagy barna medve, muflon, afrikai vaddisznó, krokodil, strucc és számos más egzotikus madár is volt. Valamint itt volt még egy kb. ezerkötetes könyvtár, sok érdekes régi bútor, régi színes metszetek és sok meisseni és Alt-Wien porcelán is.
Irodalomtörténeti emlék, hogy Csokonai Vitéz Mihály családja innen származott és a család az 1900-as évek elején fennállt tisztilakban lakott.
Református temploma 1784-ben épült. A római katolikus templom építési ideje ismeretlen.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 2149 lakosából 2095 magyar, 46 német, 6 horvát volt. Ebből 1091 római katolikus, 1018 református és 21 izrealita volt.
1942-ben fedezték fel gyógyvizet adó forrásait, amit az 1950-es évek vége óta hasznosítanak.
Somogyvisonta története [szerkesztés]
Somogyvisonta, Visonta Árpád-kori település. Nevét már 1269-ben Villa Vysunta néven említették az oklevelekben.
A török hódoltság alatt lakossága megfogyatkozott: az 1554. évi török kincstári adólajstromban csak Visont alakban 7 házzal volt említve, 1715-ben pedig 25 háztartást írtak benne össze.
A településnek az idők során több birtokosa is volt; 1536-ban Loránth Miklós, Ipoltfy János és Wárday Tamás, 1550-ben Patthangws (Pattantyus) Miklós, Porkoláb Márton és Wárday Zsigmond, 1583-ban Loránth Gábor, 1598-1599-ben Horváth Ferenc és János, 1660-ban a Koroknay és a Topos családok, 1726-ban Malik Ferenc volt a földesura, majd 1727-ben Szegedy Ferenc, Antal és László nyertek e helységre adományt III. Károly királytól. 1776-ban Somogyi Sándor, Malik László, Somssich Antal, Végh Péter, a Kardos család, Gaál József, Záborszky László, Barabás János, továbbá a Hertelendy, a Foki és a Czindery családok birtoka volt. Tőlük gróf Széchenyi Ferenc vette meg és 1835-től a gróf Széchenyi család erdőcsokonyai uradalmához tartozik. Református temploma 1820-1832 között épült. Az uradalmi major régi magtárát Malik László 1780 körül eredetileg templomnak építtette, de halála után félbemaradt és magtárnak alakították át.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 877 lakosából 871 magyar volt. Ebből 154 római katolikus, 714 református, 8 izraelita volt.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő: alkáli-hidrogén-karbonátos, magas jodid, fluorid és metakovasav tartalmú víze 1943-ban olajkutatás során jutott a felszínre. A gyógyvizet savtúltengés, emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, nőgyógyászati idült panaszok, vesebetegségek és mozgásszervi problémák kezelésére ajánlják. 8 medence várja a turistákat. Négy fedett és négy nyitott. Rengeteg a gyógy -és wellness szolgáltatás a strand területén.
- Mellette, Darány felé található Patkó Bandi fája a hatos főút, illetve a vasúti átkelő közelében: 3-400 éves kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete mellmagasságban meghaladja a hat és fél métert. 1942 óta védelem alatt áll. Nevét a legendabeli betyárról kapta. Tőle nem messze található a szintén védett Lant Alakú Feketefenyő.
Híres emberek [szerkesztés]
- A település Erdőcsokonya nevű részén született Xántus János természettudós (1825–1894).
- Erdőcsokonyán született 1863. szeptember 17-én Nagyatádi Szabó István.
Képgaléria [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl, kiad. Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, a turisztikai célelőirányzatból 2009. (Csokonyavisonta Gyógyfürdő fejezet)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Csokonyavisonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
