Lad
| Lad | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség 2012-ig | Barcsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Pirosné Tamás Krisztina[1] |
| Irányítószám | 7535 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 562 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 25,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lad
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Lad
Pozíció Somogy megye térképén
|
|
| é. sz. 46,13961°, k. h. 17,64543° | |
| Lad weboldala | |
Lad (németül Lott) község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Hencsétől 8 km-re délre, Barcstól északra 30 km-re, Szigetvártól északnyugatra 16 km-re fekszik ez a dél-somogyi község. Mivel vasút nem vezet erre, csak közúton közelíthető meg.
Története [szerkesztés]
A mai község Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre 1950-ben. A középkorban – éppúgy, mint napjainkban – Lad nevű helységként tartották számon: 1772-ben csak magyar nyelvet beszélő polgárok éltek a településen. Ahogy Somogyban több helyen is, a 18. század közepén telepedtek a németek Ladra. Új utcasorok épültek, és 1745-ben két részre szakadt a valójában egységes szerkezetű falu. A megkülönböztetés egészen 1950-ig tartott, akkor kapta vissza az eredeti, hajdani Lad nevet a község.
Az 1950-es megyerendezés előtt a település a Szigetvári járáshoz tartozott. Mivel ekkor Lad és Patosfa kivételével az egész járást Baranya megyéhez csatolták, ezért e két község a Barcsi járáshoz került.
Magyarlad [szerkesztés]
A középkorban csak egy Lad nevű helység volt a vármegye területén, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát ekkor már plebániája is volt.
1452-ben Csapi Máté birtoka volt, aki itteni birtokait Páti Török Lászlónak adta zálogba, 1453-ban pedig a Bódogasszonyfalvi család nőtagjai a helység részeit a Csapiaknak zálogosították el. 1459-ben Csapi András itteni birtokaira szabad rendelkezési jogot nyert a királytól.
1464-ben Berényi Benedek és Geresgali Baby György új adományul kapták meg, majd 1468-ban Battyáni Péter fia, Benedek, kapta.
1489-ben a Ladi család, 1536-ban Ipoltfy János, 1550-ben Both György, 1598-1599-ben Istvánffy Miklós birtoka volt.
A török hódoltság alatt, az 1565-1566. évi török kincstári adólajstromban Lad 8 házzal volt felvéve.
Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint az Istvánffy családé volt.
1715-ben 7 háztartást írtak benne össze s ekkor a kincstár birtoka volt. 1726-1733 között a gróf Rindsmaul család birtoka, 1738-ban Szily Ádám birtokába került. További sorsa Németladéval azonos.
Református temploma 1734-ben épült.
Németlad [szerkesztés]
A középkorban csak egy Lad nevű helység volt itt. 1745-ben németek telepedtek le Ladra. Ekkor a helység két részre szakadt és ez a falu lett Németlad.
A gróf Hoyos Miksa parkjához tartozó kis angol erdőben látható romok és szobormaradványok egy régi kolostor és templom nyomait mutatják. A hajdani kolostor birtoklását különben a Magyarlad határában fekvő Máriahegy és Pap-erdő is bizonyítani látszanak. A két Lad helység birtokosa az újabb korig a Czindery család volt, de Czindery László 1860 január 24-én bekövetkezett halálával itteni birtokai báró Wenckheim Bélára szálltak, az 1900-as évek elején pedig gróf Hoyos Miksa és gróf Festetics Kálmán volt a nagyobb birtokosa. A községbeli szép kastélyt gróf Hoyos Miksa 1910-ben építtette, a kastélyban 4000 kötetes könyvtára volt.
1875-ben és 1880-ban nagy tűzvész pusztított a településen, ekkor majdnem az egész község a lángok martaléka lett.
A település határában fekvő Tolvajvölgyet egykor sűrű erdő borította, amely a régi betyárvilágban sok szegénylegénynek a búvóhelye volt.
A településhez tartoztak Gyöngyös-puszta, Mária-major, Tiltvány- és Szentmihály-puszták is.
Szentmihálypuszta [szerkesztés]
Szentmihálypuszta a középkorban falu volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már egyháza is volt. 1452-ben Csapi Máté itteni birtokait Páti Török Lászlónak zálogosította el. 1459-ben Csapi András volt a birtokosa.
Az 1565-1566. évi török kincstári adólajstromban Lad-Szent-Mihály néven 8 házzal volt feltüntetve.
1593-1599 között Istvánffy Miklós birtoka volt. 1733-ban már csak puszta és a Hunyady családé volt.
Veresfalva [szerkesztés]
A Németladtól keletre elterülő Vörösfai-dűlő Veresfalva (Veresfalu) emlékét őrzi.
Veresfalva 1486-ban Dombai Ferenc, 1506-ban pedig néhai Dombai Dávid birtoka volt. 1598-1599-ben Batthyány Farkas volt a földesura.
Veresfalva a 17. század elején teljesen elpusztult.
Látnivalók [szerkesztés]
- Lad egyik figyelemre méltó látnivalója a temetőben található. A 19. században épített kálvária vezet a gondosan karbantartott temetőkápolnához. A temetőkertben lévő mamutfenyő liget is védett. A közútról is látható, és könnyen megközelíthető helyen, a Szabadság tér 18.szám alatt van egy műemlék jellegű istállóépület, mely klasszicista stílusban, a 19. század első felében épült.
- Kiemelkedő látnivaló a hajdani Magyarlad és Németlad határán, ma a falu közepé található, Hoyos Miksa féle grófi kastély és az azt övező park. A kétszintes, őtszáz négyzetméteres építmény alatt nagy, kétszáz négyzetméteres pincerendszer is van. A kastély ma egy vállalkozó tulajdona.
- Az épület közvetlen környezetéhez csatlakozik egy harmichektáros parkerdő, melyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Mivel ez a terület a zselici erdők és a belső-somogyi homokvidék határán fekszik, növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A mocsári ciprustól a mamutfenyőig csaknem minden egzóta megtalálható. Hoyos Miksa, aki megszállott gyűjtő is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevelű gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyőfákat is számtalan örökzöld társaságában. A parkban háromszázévesnél idősebb tölgyek, platánok, hársok és juharok is megszemlélhetők.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Lad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
