Juhász András (betyár)
| Juhász András | |
 | |
| Juhász András és szeretője egy somogyi tükrösön (1889) | |
| Született | 1840 körül |
| Elhunyt | 1868. december 4. Karos (ma: Zalakaros) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Juhász András (Geszt, Somogy vármegye, 1840 körül – Karos, 1868. december 4.) somogyi betyár volt. Életéről kevés adat maradt fenn, azokat is többnyire a korabeli históriák és ponyvaballadák őrizték meg. A hagyomány szerint víg kedélyű betyár volt. Mivel a tiszttartónak nem tudott elszámolni a rábízott juhokkal, így bujdosásra, rablásra kényszerült. Valószínűleg ehhez kapcsolódik egy ponyvaballada jellegű ének, mely az osztopáni bíró megöléséről szól.
Osztopáni veres biró
Az akasztófára való
Az állotta el utamat
Elvette a disznóimat,
Disznaimat mind elvette,
Kaposvárra jelentette.
Ezt az újabb keletű dalt Juhász Andrásról is éneklik, állítólag a gyilkosságot követően feladta magát a bírónál, hogy tettét megmagyarázza és kegyelmet kérhessen. Ám ez a valóságban nem történt meg. Több másik gyilkosság is fűződik a nevéhez és bandájához. Az elfogásáról szóló monda szerint Juhász Andrást a neki otthont adó szőlőpincének tulajdonosa jelentette fel, hogy a vérdíjat elnyerhesse. Más történetek arról tanúskodnak, hogy a falubeliekkel való verekedés áldozata lett. Megint más történetek arról számolnak be, hogy egy szép menyecske juttatta Juhász Andrást pandúrkézre. Mondában és dalban egyaránt megmaradt az a mozzanat, hogy Juhász saját maga megvendégelte a pandúrokat, mielőtt azok börtönbe vitték.
Források[szerkesztés]
- Magyar néprajzi lexikon
- Szentesi Zöldi László: Nagy magyar betyárkönyv. [Somorja], Méry Ratio, 2009.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában