Körösztös Krizosztom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösztös Krizosztom
Életrajzi adatok
Születési név Körösztös Imre
Született 1909. január 10.
Pécs
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1944. október 28. (35 évesen)
Újvidék
Iskolái A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1932
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösztös Krizosztom témájú médiaállományokat.

P. Körösztös Krizosztom (eredetileg: Körösztös Imre; Pécs, 1909. január 10.[1]Újvidék, 1944. október 28.) ferences rendi szerzetes, pap, tábori lelkész.

Élete[szerkesztés]

1909-ben született Pécsett. Pécsett, Körösztös Vince pécsi hentesmester gyermekeként. Hat évig a pécsi ciszterci gimnázium tanulója volt. 1925. szeptember 11-én belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences szerzetesi közösségbe Szécsényben, ahol novíciusi évének eltöltése után 1926-ban első fogadalmát is letette. Ünnepélyes fogadalmára 1930. december 20-án került sor Gyöngyösön, ugyanitt szentelték pappá 1932. június 19-én.[2]

A mohácsi, majd a szécsényi ferences rendházban tevékenykedett. 1938-tól az amerikai magyarok lelki gondozását látta el. 1941-ben katonalelkészként érkezett Újvidékre és elvállalta az Újvidék mellett létesült hét bukovinai székely telep lelki gondozását.

1941-ben katonai szolgálatra hívták be, s a keleti frontra vezényelték. Frontszolgálata alatt súlyos isiászt szerzett, aminek következtében kényszertartása, külseje alapján sokkal korosabbnak nézték („öreg barát”). 1943-ban katonai szolgálatának teljesítése után Újvidéken az újonnan létesülő ferences rendház előjárója (gvardián) lett.

Vértanúsága[szerkesztés]

1944. október 23-án szerb csapatok vonultak a városba. P. Körösztös Krizosztom a fokozódó veszély ellenére sem volt hajlandó elhagyni a várost, híveit. Ekkor hangzott el híres mondata:

Miért fusson az ártatlan? Amíg hívek jönnek a templomba, a pap nem hagyhatja el a rábízottakat!
– Körösztös Krizosztom[3]

1944. október 26-tól összegyűjtötték a város és a környék férfi lakosságát. Körösztös Krizosztom kihallgatója egy, a rendházban korábban menedéket kapott partizán volt. Fogva tartói felajánlották, hogy idős korára (ekkor 35 éves volt) és betegségére tekintettel haza mehet, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy rendtársaival együtt maradjon. 1944. október 27-én 300 nevet olvastak fel, köztük P. Körösztös Krizosztom atyáét is, akik „Haza mehetnek, folytathatják a munkát”. Körösztös Krizosztomot feltehetőleg ezt követően agyonverték.[4] Sírja ismeretlen, feltehetőleg az akkori kátyi erdőben, az egykori mészárszék közelében lehet.[5]

Több alkalommal lehetősége volt az elmenekülésre, de mindannyiszor tudatosan vállalta magyarságát, katolikus hitét és az ezzel járó következményeket: a mártíromságot és vértanúságot.[6]

Emlékezete[szerkesztés]

2009. március 14-én emléktáblát helyeztek el az egykori pécsi ferences rendház falán.[2]

2010-ben Erdő Péter bíboros felterjesztéssel fordult a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához, amelyben kérte a szentszéki hivatal engedélyét az egyházmegyei eljárás megkezdéséhez.[4][7] 2013. augusztus 31-én lezárult a boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vértanúk és hitvallók: Körösztös Krizosztom
  2. a b Onhausz M. 2009. 99.
  3. Ferences hősök emlékezete!
  4. a b [ Isten Szolgája, Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf Isten Szolgája, Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf]
  5. Kamarás Mihály visszaemlékezése
  6. Ferences vértanúk (1.)
  7. Ferences mártírok: volt, akit puskatussal vertek agyon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  8. Lezárul a ferences vértanúk boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)

Források[szerkesztés]

  • Onhausz Miklós: Körösztös Imre Krizosztom OFM 1909–1944. Pécsi Szemle, 2009 (12. évfolyam, 2. szám 99.