Tajó
| Tajó (Tajov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1544 |
| Polgármester | Ladislav Surovčík |
| Irányítószám | 976 34 |
| Körzethívószám | 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 562 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 478 m |
| Terület | 9,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tajó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 44′ 45″, k. h. 19° 04′ 10″ | |
| Tajó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tajó (1886-ig Tajova, szlovákul Tajov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. 2011-ben 562 lakosából 503 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Besztercebányától 5 km-re nyugatra fekszik, 460 méter magasan, Imréd tartozik hozzá. A szűk völgyben déli irányban sípályák indulnak, felvonókkal együtt. Télen népszerű kirándulóhely.
Története [szerkesztés]
A település a 15. században keletkezett a Radvánszky család birtokán, első írásos említése 1544-ben "Tajova" alakban történt. 1616-ban "Teiba", 1786-ban "Tajowa" alakban említik. A 15. században a Besztercebánya környékén bányászott ércet feldolgozó kohó működött a területén. 1496 és 1500 között a Thurzó család két új kohót (az ún. Alsó- és Felsőhutát) építtetett ide, melyek 1546-ban a bányakamara tulajdonába kerültek. A 18. században rezet is dolgoztak fel itt. A kohók a 16. században mintegy 70-100 munkást foglalkoztattak és egészen 1893-ig működtek. A falunak 1828-ban 53 háza volt 348 lakossal.
Vályi András szerint " TAJOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai a’ Besztertze Bányai Bányászi Kamara, és Radvánszky Uraság, lakosai többfélék, ’s leginkább a’ bányászi munkák körûl foglaltoskodnak, fekszik Bars Vármegyének szélénél; határja sovány. " [2]
Fényes Elek szerint " Tajova, tót falu, Zólyom vmegyében, Beszterczéhez 1 1/2 mfd. a körmöczi országutban, 342 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határában sok rezet ásnak, s réz olvasztó-háza is van. F. u. a kamara. " [3]
1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
2001-ben 444 lakosából 431 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1595 és 1597 között épült, 1702-ben és 1741-ben barokk stílusban építették át-
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Tajó Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- Tajó a szlovák múzeumok honlapján
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
