Tajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tajó (Tajov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Besztercebányai
Rang község
Első írásos említés 1544
Polgármester Ladislav Surovčík
Irányítószám 976 34
Körzethívószám 048
Népesség
Teljes népesség 562 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 478 m
Terület 9,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tajó  (Szlovákia)
Tajó
Tajó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 45″, k. h. 19° 04′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 45″, k. h. 19° 04′ 10″
Tajó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tajó (1886-ig Tajova, szlovákul: Tajov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. 2011-ben 562 lakosából 503 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besztercebányától 5 km-re nyugatra fekszik, 460 méter magasan, Imréd tartozik hozzá. A szűk völgyben déli irányban sípályák indulnak, felvonókkal együtt. Télen népszerű kirándulóhely.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 15. században keletkezett a Radvánszky család birtokán, első írásos említése 1544-ben "Tajova" alakban történt. 1616-ban "Teiba", 1786-ban "Tajowa" alakban említik. A 15. században a Besztercebánya környékén bányászott ércet feldolgozó kohó működött a területén. 1496 és 1500 között a Thurzó család két új kohót (az ún. Alsó- és Felsőhutát) építtetett ide, melyek 1546-ban a bányakamara tulajdonába kerültek. A 18. században rezet is dolgoztak fel itt. A kohók a 16. században mintegy 70-100 munkást foglalkoztattak és egészen 1893-ig működtek. A falunak 1828-ban 53 háza volt 348 lakossal.

Vályi András szerint " TAJOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai a’ Besztertze Bányai Bányászi Kamara, és Radvánszky Uraság, lakosai többfélék, ’s leginkább a’ bányászi munkák körűl foglaltoskodnak, fekszik Bars Vármegyének szélénél; határja sovány. " [2]

Fényes Elek szerint " Tajova, tót falu, Zólyom vmegyében, Beszterczéhez 1 1/2 mfd. a körmöczi országutban, 342 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határában sok rezet ásnak, s réz olvasztó-háza is van. F. u. a kamara. " [3]

1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

2001-ben 444 lakosából 431 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1595 és 1597 között épült, 1702-ben és 1741-ben barokk stílusban építették át-

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]