Johann Lucas Kracker
| Johann Lucas Kracker | |
 |
|
| Johann Lucas Kracker portréja | |
|
|
|
| Született | 1719. március 3. Bécs |
| Meghalt | 1779. december 1. Eger |
| Nemzetisége | cseh |
| Stílusa | késő barokk |
| Aki hatott rá | Paul Troger[1] Daniel Gran[1] |
Johann Lucas Kracker (Bécs, 1719. március 3. – Eger, 1779. december 1.) Ausztriában, Cseh-Morvaországban és Magyarországon működő[1] cseh családból származó késő barokk egyházi festőművész.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
1719. március 3-án született egy Bécsben élő, cseh származású szobrászcsalád fiaként. 1733–1744 (1738–1749[2]) között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, és Anton Herzog freskófestő segédje volt.[3]
Legkorábbi festményei Grazban (1742-ből) és Szlovéniában (1744-45-ből) találhatók.[3]
Az 1740-es évek végén Morvaországba települt, ahol Joseph Thadeus Rotter brünni festőnek segédkezett, de 1749-ben már önállóan dolgozott Znojmóban.[3] A város premontrei kolostorának (német: Klostenbruck kolostor, cseh: Loucký kolostor) segítségével a helyiek mellett magyarországi megrendelésekhez is hozzájutott. Az ötvenes években készítette el a jászói premontrei prépostság és a varannói pálos templom és kolostor freskóit, valamint a sasvári pálos templom Remete Szent Pál- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképét.[3]
1760-ban Prágába hívták, és 1760–61-ben ott alkotta a főművének tartott Szent Miklós csodái és megdicsőülése című mennyezetfreskót a jezsuiták Szent Miklós-templomában.[3]
1762-ben Sauberer prépost hívására ismét Jászón dolgozott: a templom mennyezetét és oltárképeit, valamint a kolostor oromzatának freskóit festette meg.[3]
1764. szeptember 15-én levélben ajánlotta fel szolgálatait gróf Eszterházy Károly egri püspöknek, aki az ajánlatot elfogadta. Kracker egri freskói közül több elpusztult.[3] 1778-ban készítette el az egri líceum könyvtártermében a tridenti zsinatot ábrázoló freskót, amelyen 150 életnagyságú alak szerepel, közülük 132-en a zsinat résztvevői.
Eszterházy vele akarta megfestetni a Líceum dísztermének freskóit is, de erre a művész betegsége, majd halála miatt már nem kerülhetett sor.
Különböző szenteket ábrázoló vászonfestményei Jászó, Eger, Mezőtárkány, Tiszapüspöki, Feldebrő, Egerszalók, Besztercebánya és Kápolna római katolikus templomaiban vannak.
Emlékezete [szerkesztés]
Műemlék síremléke Egerben, a Hatvani temetőben áll.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Garas Klára (2005. tavasz). „Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő barokk festő Közép-Európában” (PDF). Buksz 17 (2), 171-174. o. Hozzáférés ideje: 2011. október 12.
- ↑ Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 53 p. 12.
- ^ a b c d e f g Jávor Anna: KRACKER, Johann Lucas (magyar nyelven). artportal.hu. (Hozzáférés: 2011. október 12.)
Források [szerkesztés]
- Foltínyi János: Adalékok a magyar képzőművészek sorozatához. Századok, 1874.
- Jávor Anna: Johann Lucas Kracker, Ein Maler des Spätbarock in Mitteleuropa. 2004.
- Garas Klára: Kracker János Lukács, 1717-1779. Adalék a magyarországi barokk festészet történetéhez = Johann Lucas Kracker, 1717-1779 : Beitrag zur Geschichte der Barockmalerei in Ungarn. 1941.
- Eger müvészetéröl: tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk törtenetéhez. 1937.
- Garas Klára: Magyarországi barokk festészet. Budapest, 1955.
- Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 53 p. 12–13.
