Radvány
Radvány (szlovákul Radvaň) Besztercebánya településrésze Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában, Besztercebánya központjától 1 km-re délre. Egybeépült a szomszédos Garamkirályfalvával. Neve a régi magyar rogyvány (= mocsaras hely) főnévből ered.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A település a 13. század közepén keletkezett, akkor amikor az addig királyi tulajdonban levő területet a Radvánszky család ősei Radun és fiai kapták adományként. Írott forrásban 1263-ban említik először. A településnek 1287-ben már állott temploma. A 14. majd a 15. században átalakították, 1517-ben Mária-kápolnát építettek hozzá, amelyben a Fájdalmas Szűzanya kegyszobrát helyezték el. 1744-ben a szobrot az új főoltárra helyezték, és már ekkor kedvelt kegyhelynek számított. 1687-ben már kastély volt itt, amelyet valószínűleg a mai helyén építtetett 1600 körül a Radvánszky család. A 17. század közepétől híres Kisasszonynapi vásárokat rendeztek a községben. Lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, kézműves céhei 1633-tól alakultak. 1828-ban 168 házában 1218 lakos élt.
Vályi András szerint "RADVÁNY. Tót Mezõváros Zólyom Vármegyében, földes Ura Radvánszky Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékeskedik; a’ felsõbb épûlet felett ez olvastatik: CeLsa CaDVnt VltIIs, CresCVnt VIrtVte teneLLa tVrrIs LaXa IaCet, ponDere pressa sVo. Valamint a’ kastély díszes, úgy könyvtárja, és pénz gyûjteménnye is jeles. Lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Garam vize mellett, Besztertze Bányától nem meszsze, lakosai számosan mesteremberek, határja olly minémûségû, mint Lukaviczáé, javai szépek, és külömbfélék, elsõ osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Radvány, tót m.-város, Zólyom vmegyében, rónaságon, Beszterczebánya tõszomszédságában, a Garan vize mellett, s Beszterczétõl az Udorna vize választja el. – Terûlete nem tudatik. Urbéri telek 5, a többi irtvány; de vannak a földesuraságnak is szép majorságai. Homokos agyag földe jó mivelés mellett minden gabonanemre alkalmas. Népessége 1010 ágostai, 470 kath., kik közt 5 telkes gazda, 148 zsellér, 75 lakó, 169 mesterember, 2 kereskedõ. – Van itt 8 posztósbul alakult társulatnak nevezetes posztógyára, melly 36,000 frt. alaptõkével évenkint 100,000 frt. értékü kelmét állit ki, s jobbára Pesten adja el. – Emlitett kézmüvesei közt van 16 késcsináló, 27 fésûs, 35 posztós, 12 kalapos, 2 aranymüves, és több gyufagyár. Ezek mind keresett árukat készitenek, s azokat Magyarország távol vidékeire elhordják. – Országos vásárt egyet tart, t. i. sept. 8-án, de ez igen hires kirakóvásár, s több napokig tart, de barom- és hetivásárai nincsenek. Nevezetes épületek: a földesurak 3 kastélya, a kath. és evang. anyatemplomok, és egy Fekete-curia nevû vendégfogadó. Birja a várost a Radvánszky csal." [2]
1910-ben 1625, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Radványt 1966-ban csatolták Besztercebányához.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A 13. századi kegytemplom. A kegyszobor a késő középkori szobrászat remeke. Falfestményeit Hanula József készítette 1908-ban.
- A Radvánszky kastély 1600 körül épült.
- Másik kastélya is 17. századi.
Itt született[szerkesztés]
- Zorkóczy Samu Radvány, 1869 november 9. - Budapest, 1934. április 25. kohómérnök.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
