Béres András (néprajzkutató)

Béres András (Rozsály, 1928. május 16. – Debrecen, 1993. november 14.) néprajzkutató, levéltáros.

Tanulmányait a debreceni tudományegyetemen végezte. 1950-től a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa, majd 1957-től mint önálló kutató dolgozik ugyanitt. A múzeum igazgatójává ebben az évben nevezi ki az akkori Művelődésügyi Minisztérium. A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője 1957–68 között. 1959-ben egyetemi doktori címet szerez.1969 május 31-éig tölti be a múzeumigazgatói címet. Ugyanebben az évben kéri áthelyezését a Levéltárhoz, ahol június 1-jétől, mint levéltáros végez kutató munkát. 1970-től 1988-ig a levéltár tudományos főmunkatársa. Közben, 1983-ban megszerzi a néprajztudományok kandidátusa címet. Munkásságáért kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat. Publikációi, néprajzi tanulmányai folyamatosan jelennek meg az Ethnographiában, a Déri Múzeum Évkönyvében, és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvében. Önálló kiadványként a Debreceni cifraszűr (1955), a Nádudvari fekete kerámia (1965), a Rozsályi népmesék (1967), az Arra van egy kőhíd rakva (1982), a Pásztorkonyha, pásztorételek (1984), a Hajnalpelika-rozsályi népmesék (1989), a Betyárok nyomában (1990) jelentek meg.

Főbb kutatási területei: népmese, néptánc, népművészet, pásztorélet.

Emellett 1950 - azaz megalakulása óta a Debreceni Népi Együttes vezetője, koreográfusa egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig. Koreográfiái közül nyomtatásban (táncleírásban) megjelent a Hortobágyi pásztortáncok valamint a Rábaközi verbunk és dus.

Díjai

• Szocialista Kultúráért (1954, 1970, 1975)
• Az 1955-56-os évad legjobb tánccsoport vezetője (Táncművészek Szövetsége) (1956)
• Kiváló Népművelő (1961)
• MSZBT Aranykoszorús jelvény (1964)
• A HIB Emlékérme (1973)
• "Debrecenért" Emlékérem (1975)
• Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1977)
• TIT Aranykoszorús jelvény (1979)
• Ifjúsági Érdemrend (1985)
• Megyei Tanács elnöki dicséret (1985)
• Debrecen Városért (1987)