Arad

Arad (Arad)
A városháza
Arad címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	megyei jogú város
Polgármester	Gheorghe Falcă (2007)
Népesség
Népesség	172 827 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	15 695
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	116,5 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Arad Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 11′ k. h. 21° 19′46.1833333333, 21.3166666667
Arad weboldala

Arad (románul Arad, németül Arad, középkori latinul Aradinum) város Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá.

Nevének eredete

Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve.

Története

A Szabadság-szobor, az aradi vértanúk emlékműve Hungáriával és a 13 vértanú tondójával a talapzatán

A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt. A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros volt. 1459-ben egészen eddig portyáztak és pusztítottak II. Mohamed szultán török hadai.1514-ben Dózsa serege pusztította. Határában a mai Csálatelepen feküdt a középkori Csálya falu melynek egykor vára is volt, helye még a 19. században is ismert volt.

1551. szeptember 18-án a törökök Arad várát elfoglalták, 1555-ben teljesen elpusztult, helyét az új Arad foglalta el. 1552 és 1554 között a törökök új palánkvárat építettek, 1554-ig szandzsákszékhely volt, véglegesen 1688-ban szabadult fel. 1658. július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt.

1783-ban épült fel a sűllyesztett új csillagvár a Maros kanyarulatában, francia Vauban rendszerben.. 1834-ben lett szabad királyi város.

A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. A helyet 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Nagypiacon). Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest.

Az neoreneszánsz stílusú, tornyos Városháza előtt egykor Kossuth Lajos szoborcsoportja állt, de a románok ezt is elhordták és azóta szó sem esik róla.

1891-ben 42 052 lakosa volt, köztük 25 901 magyar, 5626 német, 7873 oláh, 1704 szerb; vallásra 21 799 római katolikus, 9251 görög keleti, 1221 ágostai evangélikus, 3909 református, 1030 görög katolikus és 4795 izraelita.

1910-ben 63 166 lakosából 46 085 magyar, 10 279 román, 4365 német, 1816 szerb, 277 szlovák és 133 cseh lakos volt.

1919-ben a város volt gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának székhelye, amelynek Horthy Miklós is tagja volt. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került.

1944. szeptember 13-án a III. magyar hadsereg elfoglalta, de a királyi román erők szovjet segítséggel már 19-én visszafoglalták.

Népesség

2002-ben 191 473 lakosa volt, ebből 83,66% román, 11,94% magyar, 1,66% roma, 1,52% német és 1,22% más nemzetiségű. A magyar lakosság a rendszerváltás után főleg Szegedre, Gyulára, Budapestre és Nyugatra költözött.

Közlekedés

GT4 típusú villamos Aradon

2011 decemberében adták át a dél-erdélyi autópálya 33 km-es Temesvár–Arad szakaszát és a 12 km-es aradi elkerülőt, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon. 2011. október 20-án elkezdődött a Nagylak (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is; a 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor. Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Arad bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.

Látnivalók

• Arad barokk vára ma már nem katonai terület, látogatható.
• Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását.
• A vár mellett a kivégzés helyszínén áll a vértanúk 1881-ben felállított emlékoszlopa, amely alatt sírjuk is van.
• A minorita templom 1704-ben épült, kiszabadításuk után udvarán őrizték a vértanúk 1918-ban eltávolított emlékművének szobrait.
• Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.
• A kultúrpalota 1913-ban épült szecessziós stílusban, benne van a Történeti Múzeum, jelentős 1848-as emlékekkel.
• Az evangélikus templom 1906-ban épült neogótikus stílusban, a Vörös Templom a Fő utcán (régi nevén Andrássy úton).
• A szerb ortodox templom 1702-ben épült barokk stílusban.
• A Hunyad-Arad román ortodox egyházmegyei késő barokk copf katedrális a 19. sz. elejéről.
• A régi színház épülete 1818-ban készült el, amelyben Petőfi Sándor is játszott.
• A várostól nyugatra feküdt a középkori Hodosmonostora. Szent Péternek szentelt monostorát 1177-ben említik először, 1278 és 1293 között pusztult el. A falut még a 16. században is lakták, ma puszta Arad mellett.
• Az egykor a Városháza előtt állott modern, többalakos Kossuth szobor ma már nem látható.

Képgaléria: Arad

Belvárosi paloták Az aradi Városháza éjjel Kultúrpalota Román Nemzeti Bank Neuman palota Csanád palota Belváros Belváros Belvárosi utcarészlet, háttérben a régi víztorony épülete Belváros Belvárosi házak Főtéri paloták Főtéri paloták 2. Főtéri paloták 3. Főtéri paloták 4. Szecessziós stílusú épület Arad főterén Templomok Az Imádság Háza Ortodox templom Az evangélikus templom Arad új ortodox temploma

Híres emberek

Arad egykor nevezetes volt szőlő- és bortermeléséről. Európa-hírű felménesi sziklaborát királyok asztalára is tették. 20. század eleji reklámok mutatják Arad neves borászati cégeit

• Itt született 1782. december 8-án Bartosságh József mezőgazdasági szakíró.
• Itt (az azóta Aradhoz tartozó Új-Arad mezővárosban) született 1824 március 29-én dr. Schlauch Lőrinc (Lorenz Cardinal Schlauch von Linden) szatmári majd váradi bíboros-püspök, I. Ferenc József jelöltje az esztergomi érsekségre. Eltemetve Temesváron, mauzóleumában.
• Itt született 1837-ben Kerpely Antal bányász, kohómérnök, a selmecbányai akadémia tanára, az MTA levelező tagja. (†1907)
• Itt született 1850. július 19-én Czigler Győző építész.
• Itt született 1855-ben Barabás Béla jogász, főispán, majd szenátor.
• Itt született 1884-ben Déznai Viktor közíró, az urbanisztika kutatója.
• Itt született 1885. május 11-én Rajnai Gábor színművész.
• Itt született Kuncz Ödön (1884–1965) jogtudós, közgazdász, az MTA tagja.
• Itt született 1886-ban Károly József magyar író, újságíró.
• Itt született 1886-ban Tóth Árpád költő.
• Itt született 1886. augusztus 1-jén Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter.
• Itt született 1895-ben Kövér Erzsébet költő, műfordító, pedagógus.
• Itt született 1899. július 24-én Czédly Károly jogász, közíró, műfordító.
• Itt született 1902. január 21-én Jávor Pál színművész.
• Itt született 1902. március 17.-én Balla Erzsébet költő, író.
• Itt született 1907. február 5-én Zajzon Zoltán mérnök.
• Itt született 1909. október 26-án Balla Károly költő, újságíró.
• Itt született 1925. január 16-án Inke László színművész.
• Itt született 1927. január 29-én Széplaky Endre színművész.
• Itt született 1940. január 1-jén Kozma L. György orvos, tüdőgyógyász
• Itt született 1956 október 1-jén Bognár Levente romániai magyar politikus
• Itt halt meg 1775. január 15-én br. Bajtai Antal történetíró.
• Itt halt meg 1850. február 9-én a börtönben Lenkey János honvéd tábornok.
• Itt élt, dolgozott és halt meg Kara Győző (1860-1942) magyar irodalmár és történész, az aradi 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak kutatója.
• Itt élt, alkotott és itt halt meg 1937. szeptember 25-én Lóránt-Lassner Sándor költő és grafikus.

Testvérvárosok

• Gyula, Magyarország (1994 óta)
• Hódmezővásárhely, Magyarország
• Pécs, Magyarország

Irodalom

• Puskel Péter: Emléklapok a régi Aradról (1885–1945) (Concord Media Rt., Arad, 2005) Irodalmi Jelen Könyvek-sorozat. ISBN 973-86500-9-7
• Az aradi vár története (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-327-313-7

Források

• A Pallas nagy lexikona

További információk

• Arad város önkormányzatának honlapja
• Arad adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
• Aradi műemlékek leírásai az Erdélyi Magyar Lexikonban
• Arad – Archív képgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben