Szegedi Kis István

Szegedi Kis István
a Dunamelléki református egyházkerület püspöke
Született	1505 körül Szeged?
Elhunyt	1572. május 2. Ráckeve
Nemzetiség	magyar
Püspökségi ideje 1563 – 1572
Előző püspök Következő püspök nem volt Veresmarti Illés
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Kis István témájú médiaállományokat.

Szegedi Kis István, Lapis András alkotása, 2002

Szegedi Kis István (Szeged, 1505 – Ráckeve, 1572. május 2.) református lelkész, teológus, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1563-tól haláláig.

Életpályája

Életrajzának első közlője, Skaricza Máté szerint Szegeden született. Gyermekkorában hamar megmutatkozott tehetsége, tanult szülővárosában, majd Lippán és Gyulán. 1535-től Bécsben, 1537 tavaszától pedig Krakkóban tanult, ahol végül segédtanárként is működött, és onnan már mint református tért haza 1540-ben.

1543-ban eljutott Wittenbergbe is, ahol március 22-én iratkozott be az egyetemre, s ahol ugyanakkor tanult Abádi Benedek és Heltai Gáspár is.

Reformátori pályáját Csanádon kezdte el. A templomban és az iskolában is hirdette az új tanokat, és emiatt hamarosan el is üldözték Csanádról, sőt, a legnagyobb bánatára 200 könyvétől is megfosztották. 1545-ben Gyulára hívták, az ottani iskola vezetését bízták rá. Itt könnyebben élhetett, de csak egy évig maradt. 1546-ban Ceglédre került, ahol két és fél évig működött templomban és iskolában, itt is nősült meg 1548-ban.

Ezután egy ideig állás nélkül volt, míg 1549-ben Temesvárra ment tanárnak. Mint ilyen valószínűleg részt vett a Toronyon 1549. és 1550. évben tartott zsinatokon. 1551-ben elüldözték Temesvárról, így előbb Mezőtúron – ahol felesége sírja is található –, majd 1552-ben Békésen kapott lelkészi és tanári hivatalt, ahol hitéért fogságot is szenvedett. Beszédei miatt mindenki ráfigyelt, és az iskolában is korábbi szokása szerint a tanulóknak számos előadást tartott.

1552 végén Békésről Tolnára került, ahol megint leginkább az iskolában működött. 1554 elején Laskóra hívták, és még abban az évben a baranyai kerület szuperintendensévé választották. 1558-ban Kálmáncsára ment lelkésznek, s az ennek a vidékén levő egyházak felett tovább folytatta püspöki tisztét.

1561-ben esett török fogságba, ahonnan először követség útján (egy kristályserlegért cserébe) próbálták kiszabadítani, de végül Mező Ferencné segítségével, 1200 forintért szabadult ki a törökök fogságából 1563-ban. Ekkor egy hosszas körút után került Ráckevére, ahol mint az ottani egyház lelkésze és az alsó-dunamelléki kerület egy részének szuperintendense működött. Itt mindjárt 1564. nagy vitája volt egy Panthanus nevű baráttal, aki szégyennel távozott.

Később az egész egyházkerület az ő keze alá jutott és ott is maradt 1572. május 2-án történt haláláig.

Tanításai kezdetben megmaradtak a lutheri tanok keretei között, 1558-ban azonban tanítványával, Thúri Farkas Pállal együtt a svájci reformáció tanai mellett állt ki. Megindította azt a folyamatot, amely a református egyház szervezeti önállóságához vezetett.

Művei

• Assertio Vea De Trinitate Contra quorundam deliramenta quae ex Serveti aliorumque phanaticorum hominum opinionibus nunc primum in quibusdam Hungariae partibus exorta ac publicata sunt. Genevae, 1573 (újabb kiadása. Uo. 1576)
• Speculum Romanorum Pontificum... Uo. 1584 (2. kiadás 1586., 3. k. 1592., 4. k. 1602. Uo.)
• Theologiae Sincerae Loci Communes De Deo Et Homine Perpetuis explicati Tabulis & Scholasticorum Dogmatis illustrati... Basiliae, 1585 (2. kiadás 1588., 3. k. 1593., 4. k. 1599., 5. k. 1608. Uo.)
• Confessio verae fidei de uno vero Deo. Uo. 1588 (előbbi 2-5. kiadásának függeléke)
• Tabulae Analyticae... Schaffhausen, 1592 (2. kiadás London, 1593. 3. k. Basel, 1599., 4. k. 1610. Uo.)

Öt énekét sokáig énekelték a magyar protestáns templomokban, sőt egy ma is előfordul úgy az ev., mint a ref. énekeskönyvekben (Jövel Szentlélek Isten...).

Emlékezete

• Békésen és Mezőtúron gimnáziumot neveztek el róla.
• 2017 júniusában a reformáció 500. évfordulója alkalmával Szegedi Kis István európai hírű teológusnak, Temesvár reformátorának szobrot állíttattak. A református templompalota falát díszítő Szegedi Kis István bronz mellszobor Lapis András szobrászművész alkotása.

Források

• Békés önkormányzatának honlapja
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  

További információk

• Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999
• Ferenczy Jakab – Danielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   (elektronikus elérhetőség)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
• Görföl Tibor–Kránitz Mihály: Teológusok lexikona. Bp., Osiris Kiadó, 2002
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Földváry László: Szegedi Kis István élete s a Tisza-Duna mellékeinek reformácziója; Hornyánszky Ny., Bp., 1894
• Skaricza Máté: Szegedi István élete; ford. Faragó Bálint; Kanyó Ny., Mezőtúr, 1906
• Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből; Akadémiai, Bp., 1974 (Humanizmus és reformáció)
• Tanulmányok Ráckeve múltjából; Nagyközségi Tanács–PMKK, Ráckeve–Szentendre, 1985 (Ráckevei füzetek)
• Miskei Antal: Skarica Máté és kora; ford. Babits Péter; Sophia Nostra, Ráckeve, 2017 (Ráckeve történelmi és turisztikai értékei)