Thúri Farkas Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thúri Farkas Pál
Született2. évezred
Mezőtúr[1]
Elhunyt1571. december 1.[2]
Foglalkozása
  • református lelkész
  • pedagógus
SablonWikidataSegítség

Thúri Farkas Pál (Mezőtúr, ? – Abaújszántó, 1571. december 1.) református egyházi író. Thuri György tolnai iskolaigazgató apja.

Élete[szerkesztés]

Szülővárosában tanult, és tanított is itt, majd 1555-től a wittenbergi egyetemre járt, a magyar coetus alapító tagja volt.

1557-től Tolnán, 1558-tól pedig Sárospatakon rektor, 15601561-ben Sajószentpéteren prédikátor volt.

1563-ban mint a helvét irány egyik kezdeményezőjét evangélikus földesura, Perényi Gábor Wittenbergbe és Lipcsébe küldte teológusok véleményét kérni. A kedvezőtlen válasz és a füzéri hitvita (1564) után Thúri Farkas Pál elmenekült, Biharon lett lelkész. Részt vett az erdélyi antitrinitáriusok elleni küzdelemben. 1569-ben Abaújszántón ő volt első pap; az itteni templomban temették el. A török hódoltság egyházi viszonyairól szóló latin levelét Bocatius János (1613) és Szenczi Molnár Albert (1616) adta ki. Híres latin disztichonja Kálvin Institutiójáról.

Műve[szerkesztés]

  • Idea christianorum Hungarorum - Kathona Géza, Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből (1974)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. július 10.)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. július 3.)

Források[szerkesztés]