Microsoft Train Simulator

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Microsoft Train Simulator
Kiadó Microsoft
Platformok PC
Kiadási dátum 2001
Verzió 1.2
Műfaj vasútszimulátor
Játékmódok egyjátékos
Korhatár nincs
Adathordozó CD
Rendszerkövetelmény
Rendszer-
követelmény
Microsoft Windows 95/98/Me/2000/XP, 266 MHz CPU, 32 MB RAM Win 95/98/Me esetén; 64 MB RAM Win 2000/XP esetén, 500 MB szabad hely (1.5 GB a teljes telepítéshez), CD-ROM meghajtó, DirectX 7.0a vagy későbbi, 4 MB-os videókártya
Bonyolultabb pálya esetén: 1 GHz-es vagy gyorsabb processzor, 512 MB vagy több RAM és 64 MB-os vagy nagyobb videókártya

A Microsoft Train Simulator a Microsoft 2001-ben kiadott vasútszimulátora. A 2009-es év folyamán tervezték kiadni a Microsoft Train Simulator 2-t, de a válság miatt a Microsoft törölte a programot.

Pályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gépigény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék grafikája tág határok közt skálázható, így elindul egy Pentium 2-es számítógépen is, 64 MB RAM-mal. A merevlemezen a teljes telepítés kb. 1,7 GB helyet igényel.

Maximális grafikai felbontásnál azonban nem árt egy Pentum 4-es számítógép, 1 GB RAM-mal és egy 128 MB-os videokártya.

A játék csak Microsoft Windows operációs rendszeren indul el.

Kiegészítők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék felépítése nyílt, így lehetőség volt új pályákat és járműveket létrehozni. Magyarországon az első mozdonyok az M41 és M61 voltak, de gyakorlatilag szinte az összes jelenkori magyar mozdony bemodellezésre került számos szerkesztőcsapat és egyéni fejlesztő által (pl. V43, M62, V63, M63, M44 stb.). Nemzetközi szinten pedig megszámlálhatatlan mennyiségű mozdony, vagon és pálya készült a rajongók jóvoltából.

Alföld 6.1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több magyaros hangulatú, fantázia szülte pálya is készült, de az igazán nagy népszerűséget a 2007-es év pályakiegészítőjének megszavazott "Alföld 3" érte el, melyben a készítő számos magyar vonalat helyezett át a virtualitásba látványosan, a valóságnak megfelelő módon. Ilyen vonalak a 2-es (Budapest-Esztergom), a 70-es (Budapest-Vác-Szob), a 71-es (Budapest-Vácrátót-Vác), a 100a (Budapest-Cegléd-Szolnok), a 140-es (Cegléd-Szeged), a 142-es (Budapest-Lajosmizse-Kecskemét), a 145-ös (Szolnok-Kiskunfélegyháza) és a 146-os (Kecskemét-Lakitelek).

2008 óta elérhető az Alföld negyedik kiadása, melyben megjelent a Kelebia-Kiskunhalas, a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza, a Kiskunfélegyháza-Szentes vasútvonal. 2009 decemberében megjelent az Alföld 5, amelyben egészen Debrecenig vonatozhatunk (100-as vonal). A készítőnek hála, 2010. júniusában először az 5.1-es módosítással kiegészült a Püspökladány-Biharkeresztes fővonallal (101-es), ezzel már három ponton érhető el a határ (Kelebiánál a szerb, Biharkeresztesnél a román, míg Szobnál a szlovák határ). A pálya 2010 júliusában az Alföld 5.2-vel tovább bővült a Szolnok - Békéscsaba - Lőkösháza vonallal (120-as), ezzel a román határ egy másik ponton is elérhetővé vált. 2010 októberében érkezett az Alföld 5.3, mely a Szeged - Békéscsaba (135-ös) vonalat tartalmazza. Ezt követte az 5.4-es verzió, melyben a Szolnok - Szentes - Hódmezővásárhely (130-as) és a Lakitelek - Kunszentmárton (146-os) vonalak épültek meg.

A 100-as vonal meghosszabbítása Nyíregyháza-Záhonyig és a 128-as vonal Békéscsaba és Gyula közötti szakaszának megépítése 2012-ben készült el.[1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)