MÁV M44 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV M44 sorozat
M44 211.jpg
DVM2
MÁV M424
MÁV M44 sorozat
GYSEV M44 sorozat
BKV-HÉV DL XVI
Iparvasúti A25
PKP SM41 sorozat
Általános adatok
Gyártó MÁVAG+Ganz
Ganz–MÁVAG
Gyártásban 19541971
Gyári típusjel DVM2
Darabszám [1]MÁV M424 50: 2 db
MÁV M44 0: 27 db
MÁV M44 400: 40 db
MÁV M44 5: 12 db
GYSEV: 15 db
BKV-HÉV[2]: 5 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés Bo’Bo’
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 040 mm
Indító vonóerő 166,5 kN
Teljesítmény
Névleges 442 kW (600 LE)
Vontató 370 kW (503 LE)[5]
Engedélyezett legnagyobb sebesség M424 50: 60 km/h
M44: 80 km/h
Ütközők közötti hossz 11 240 mm
Magasság 4 440 mm
Szélesség 3 132 mm
Forgócsaptávolság 5 500 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 2 200 mm
Teljes tengelytávolság 8 140 mm
Szolgálati tömeg 61,76 t
Legnagyobb tengelyterhelés 15,44 t
Hajtás Ganz TC 32.44a/14K típusú marokcsapágyas vontatómotorok, egyoldali, egyfokozatú homlokfogaskerékpár
Vezérlés elektropneumatikus, szinkronvezérlés max. 2 mozdonyig[3]
Erőátvitel EBSc 41/200 típusú egyenáramú fődinamó; villamos, egyenáramú.
Kapcsolókészülék típusa csavarkapocs
BKV-HÉV: csavarkapocs + HÉV-szabvány
Fékek
Rögzítőfék kézifék
Átmenő fék pneumatikus tuskósfék
Vonatfűtés nincs[4]
Legkisebb pályaívsugár 50 m
Erőátvitel EBSc 41/200 típusú egyenáramú fődinamó; villamos, egyenáramú.
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa Ganz XVI Jv 170/240
Szerkezete 16 hengeres V-hengerelrendezésű, négyütemű, előkamrás, szívó
Névleges fordulatszám 1 100 min-1
Kocsi / Motorkocsi
Üzemmód dízel-villamos
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M44 sorozat témájú médiaállományokat.
Remotorizált M44 vezetőállása

A MÁV M44 sorozat a MÁV legnagyobb darabszámú, Bo’Bo’ tengelyelrendezésű tolatómozdonya. Beceneve „Bobó”.

Ugyanilyen mozdonyokat használ még a GYSEV, a budapesti BKV a HÉV-vonalakon, a Lengyel Vasút (PKP) Lengyelországban, a Horvát Vasút (HŽ) Horvátországban és a Szerb Vasút (ŽS) Szerbiában, valamit több hazai és külföldi ipari üzem is.

A hasonló konstrukciójú iparvasúti mozdonyok sorozatjele A25.

A gyártó MÁVAG, illetve Ganz–MÁVAG DVM2 gyári típusjelű mozdonya egyértelműen a második világháború utáni magyar vasúti járműgyártás legsikeresebb típusa, mely nemcsak idehaza, de számos külföldi országban is nagy számban futott és jelentős részük fut a mai napig is. Egyszerű robusztus szerkezete és megbízhatósága miatt igen kedvelt és kifejlesztésének idején kategóriájában világviszonylatban is az egyik legjobban sikerült típusnak számított.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DVM2 gyári jelzésű mozdonyok fejlesztése az ötvenes évek elején kezdődött, majd a 2 prototípus-mozdony 1954-ben hagyta el az akkori MÁVAG mozdonygyár kapuját.

Az 1955-1956-ban elvégzett hazai próbák kihozták a jármű "gyermekbetegségeit", majd az alapjában véve pozitív tapasztalatokra építve megkezdődött a mozdonytípus sorozatgyártása. Az első hét mozdony 1957 legvégén került a MÁV vonalaira.

A mozdonyok 4 tengelyes, 600 LE teljesítményű, 62 tonna össztömegű dízel-villamos járművek, melyek elsősorban tolatási célokra készültek, azonban 80 km/h végsebességük széles körű felhasználási területet biztosított számukra a kisebb és közepes terhelésű tehervonati szolgálatban is. Kezdetben, fűtésmentes időszakokban személy, sőt gyorsvonatokat is továbbítottak. A mozdonyok igen sikeresnek bizonyultak, 1954 és 1976 között a típusból összesen 926 darab készült. A MÁV mintegy 200 darabos állománya mellett a hazai vonalakon a GYSEV, a HÉV és igen sok iparvállalat hálózatán is közlekedtek, illetve ma is sikerrel teljesítenek szolgálatot.

Kisebb-nagyobb módosításokkal a lengyel, az egykori jugoszláv és szovjet, valamint a távoli koreai vasutak hálózatán is megjelentek, öregbítve az akkori magyar vasúti járműgyártás jó hírnevét.

Az ezredfordulóra a műszaki fejlődés és az üzemeltetői igények a mozdonytípus korszerűsítését tették szükségessé, amelyet először a GYSEV soproni karbantartó műhelyében, később a MÁV Szolnoki Járműjavítóban végeztek el a nagyobb teljesítményű és korszerűbb motorok beépítése mellett a teljes járművet rekonstruálva. Sopronban 2008-ig 14, míg Szolnokon 40 darab felújított mozdony készült el, ugyanakkor az eredeti kivitelű járművek is nagy darabszámban dolgoznak még a hazai vonalakon, hirdetve a magyar vasúti szakemberek és az egykori hazai vasúti járműgyártás sikereit és eredményességét.

Mozdonylista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 032 Istvántelek
  • 040 Győr
  • 043 Győr
  • 056 Szeged
  • 062 Szolnok
  • 076 Kiskunhalas
  • 081 Nyíregyháza
  • 102 Nyíregyháza
  • 103 Győr
  • 104 Nagykanizsa
  • 112 Dombóvár
  • 120 Hegyeshalom
  • 123 Győr
  • 124 Miskolc
  • 130 Ferencváros
  • 142 Hatvan
  • 146 Békéscsaba
  • 149 Békéscsaba
  • 152 Szeged
  • 156 Szeged
  • 157 Szolnok
  • 159 Szeged
  • 205 Bp Északi
  • 207 Szeged
  • 209 Bp Északi
  • 211 Nyíregyháza
  • 214 Szeged
  • 502 Szeged
  • 503 Szeged
  • 505 Dombóvár
  • 506 Szeged
  • 508 Szeged
  • 509 Balassagyarmat
  • 513 Szeged
  • 517 Szeged
  • 518 Békéscsaba
  • 520 Békéscsaba
  • 522 Szeged
  • 523 Szeged

A sorozat jövője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 2008-ban elfogadott mozdonykoncepciójában fontos hangsúlyt kapott a járműtipizálásban rejlő előnyök fokozottabb érvényesítése. Döntöttek arról, hogy a MÁV M47 sorozatú mozdonypark lesz a középtávon megtartandó és korszerűsítésre érdemes, alkalmas tolatómozdony sorozat. MÁV-nál az 1956 és 1970 között beszerzett és üzembe helyezett M44-es mozdonyok közül negyvenen 1999 és 2004 között végrehajtott részleges korszerűsítés eredményeképpen azok élettartama 20152019-ig meghosszabbítható lett. A 2004-ig fel nem újított példányok selejtezése már folyamatban van. A felújítást nem kapott M44-esek napjainkra gyakorlatilag kiszorultak a közforgalomból. A felújított M44-esek viszont 2015 után újabb felújításra szorulnának. Mivel az ezredfordulón elvégzett M44 korszerűsítés során csak részleges felújítást kaptak, a mozdony járműszerkezeti része az eredeti konstrukcióhoz képest változatlan, felújítatlan maradt. A mozdonyok további korszerűsítése ezért nem célszerű. (Többek között a forgóvázak, a vontató motorok és a fékrendszer korszerűsítése kimaradt, az akkor csak részleges felújítást kapott M44-esek sorsa is lassan eldőlt.)

Az M44 mozdonysorozat legfiatalabb felújított üzemképes járműve is elmúlt már negyven éves. Mivel a mozdony főkeret feletti berendezések, gépek korszerűsítése hamarosan újra esedékes lenne, ez gyakorlatilag új mozdonnyal összemérhető mennyiségű, költségű, korszerűsítési munkát jelenthet, tehát gazdaságosan nem ismételhető meg az M44-esek felújítása. Ugyanakkor az 1974 és 1976 között nagy mennyiségben beszerzett M47 sorozatú mozdonyok átlagos életkora az M44-esekhez mérten mintegy 15-20 évvel kisebb. A meglévő, közelmúltban felújított illetve még fel nem újított M47-es vontatójárművek száma együtt több mint, amennyinek dízeltolatási feladat jut napjainkban és az előrejelzések szerint a jövőben. Az 1990-es évek elejétől a tolatási feladatok csökkenése és a vonalvillamosítás folytatása együtt oda vezetett, hogy a dízel tolatómozdonyok egy jelentős része feladat nélkül (és javítás nélkül) a vontatási telepeken áll. Napjainkra az is véglegessé vált, hogy a mai és a jövőbeni tolatási feladatok ellátására nincs szükség ennyi és főleg nem, a kétféle dízel tolatómozdony-sorozat hosszabb távon való párhuzamos üzemben tartására. A dízel tolatómozdony sorozat tipizálásának vitathatatlan üzemeltetési és karbantartási előnyeit a gazdaságosabb (olcsóbb) tolatásra törekvés kényszere tovább erősíti. Dönteni kellett abban a kérdésben, hogy melyik sorozat maradjon középtávon a MÁV dízel tolatóparkja. A fenti indokok alapján született meg a döntés az említett M47-esek mellett.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M44 sorozat témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csak a gyárilag ezen vasutak részére szállított mennyiség. A későbbi tulajdonosváltások és átszámozások miatti állományváltozást a szöveg tartalmazza
  2. Eredetileg: BHÉV
  3. kivéve M44 2 alsorozat
  4. egyes BKV-HÉV mozdonyokat fűtési áramszedővel láttak el
  5. a fődinamó teljesítménye