Mk45

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mk45
Mk45.jpg
L45H
MÁV Mk45 sorozat
Általános adatok
Gyártó Augusztus 23. Művek, Bukarest Románia
Gyártásban MÁV: 1973
BNL: 1974
Darabszám MÁV: 10 db
BNL: 2 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés B’B’
Nyomtávolság MÁV: 760 mm
BNL: 1000 mm
Hajtókerék-átmérő 750 mm
Teljesítmény
Névleges 331 kW (450 LE)
Engedélyezett legnagyobb sebesség 40 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz 10 200 mm
Magasság 3 100 mm
Szélesség 2 490 mm
Forgócsaptávolság 5 500 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 1 700 mm
Teljes tengelytávolság 7 200 mm
Szolgálati tömeg 32 t
Legnagyobb tengelyterhelés 8 t
Hajtás kardános, kúpkerekes (2 A 100 és 1 A 100)
Vezérlés elektropneumatikus
Erőátvitel TH 1-A típ. kétnyomatékmódosítós hidrodinamikus hajtómű + 1 R 16 típ. irányváltó
Kapcsolókészülék típusa Mk45 2001–2006: Ganz
Mk 45 2007–2010: szabványos kisvasúti
BNL: csavarkapocs
Fékek
Rögzítőfék kézifék
Átmenő fék pneumatikus tuskósfék
Vonatfűtés nincs
Legkisebb pályaívsugár 50 m
Erőátvitel TH 1-A típ. kétnyomatékmódosítós hidrodinamikus hajtómű + 1 R 16 típ. irányváltó
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa MB 836 Bb
Szerkezete hathengeres álló hengerelrendezésű, négyütemű, előkamrás, feltöltött
Névleges fordulatszám 1450 min-1
Kocsi / Motorkocsi
Üzemmód dízel-hidraulikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mk45 témájú médiaállományokat.

Az Mk45 sorozat nem villamosított, keskenynyomközű pályákra szánt dízel-hidraulikus mozdony sorozat. (Beceneve: "Ledehás".) 2010-től elkezdődött remotorizálásuk az MVJ Zrt. szombathelyi telephelyén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MÁV[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1970 elején merült fel új vontatójárművek beszerzése a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút részéről. A járműveket a romániai Augusztus 23 Művektől rendelték meg. A mozdony a nagyvasúti forgalmat ellátó M43 sorozatjelű mozdonnyal nagyrészt azonos szerkezeti elemek felhasználásával készült, viszont nincs tolató-vonali fokozatváltója. A járművek gyári típusjelzése L45H. A Magyar Államvasutaknál az Mk45 sorozatjelet kapták. A MÁV összesen tíz darab Mk45 sorozatú mozdonyt vásárolt. Ezek közül hat darab – az Mk45, 2001 – Mk45, 2006 pályaszámúak – beszerzésüktől, azaz 1973 óta a Gyermekvasúton közlekednek. Négy további mozdonyt – Mk45, 2007 – Mk45, 2010 pályaszámúak – a hegyközi kisvasúton, Sárospatakon állomásítottak. A Hegyközi Kisvasúton elsősorban a nagy vonatterhelések biztonságos továbbítása és a nagy gyorsulással számított menetidők alkalmazása tette szükségessé az Mk45 sorozatú mozdonyok közlekedtetését. A négy mozdony 1973-tól 1980-ig üzemelt a hegyközi kisvasúton. A vonal megszüntetése után a gépeket Nyíregyházára irányították. A nyírségi kisvasút síkvidéki pályáján azonban üzemeltetésük gazdaságtalannak bizonyult. Az Mk45, 2007 – Mk45, 2010 pályaszámú mozdonyokat 1994 nyarán a Gyermekvasút hűvösvölgyi vontatási telepére szállították. Az üzemképtelen járműveket nem újították fel. Selejtezésüket 1996-ban az Mk45, 2010 psz. mozdonnyal megkezdték. Egyes alkatrészeiket a Gyermekvasúton közlekedő Mk45, 2001 – Mk45, 2006 pályaszámú járművekbe építették be. Az Mk45, 2007, Mk45, 2008 és Mk45, 2010 pályaszámú mozdonyokat teljesen elbontották. Az Mk45, 2009 pályaszámú gépet 2010 június 16-án állították ki a füzérkomlósi Fehér szikla fogadó udvarán, a volt végállomás közelében.

Borsodnádasdi Lemezgyár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Borsodnádasdi Lemezgyár (BNL) 1974-ben szintén vásárolt 2 db L45H típusú mozdonyt. Ezek a járművek – az Mk45 sorozat 760 mm-es nyomtávolságától eltérően – 1000 mm nyomtávolságúak voltak. Az L 45H-01 és -02 pályaszámot kapott gépek a gyár saját használatú vasúti hálózatán, 1992-ig Ózd és Borsodnádasd között, majd csak a borsodnádasdi üzem területén közlekedtek. Röviddel ezután végképp leállították őket.

Külföld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

L45H típusú mozdony Lengyelországban

Az L45H típusú keskeny-nyomtávú mozdonyok Romániában és Lengyelországban sokkal nagyobb számban voltak megtalálhatók, mint Magyarországon. Lengyelországban az L45H típusú mozdonyokat többféle nyomtávolsággal (750 mm, 785 mm, 1000 mm) és kivitelben (eltérő vonókészülékkel, biztonsági berendezésekkel) nagy számban alkalmazták. A keskeny-nyomközű hálózatnak a 2000 utáni években végrehajtott jelentős visszafejlesztéséig mind személyszállító, mind tehervonatok továbbítására használták.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dízelmotor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az LDH45 típusba egy 450 lóerő (331 kW) teljesítmény Maybach-Mercedes licenc alapján gyártott, MB 836 Bb típusú, hathengeres álló hengerelrendezésű, feltöltött, előkamrás motort építettek be. A 175 mm furatú és 205 mm löketű motor névleges fordulatszáma 1450 min−1. A motort egy, a brassói Hidromecanica által gyártott BBC-licenc VTR 200 típusú turbó tölti.

Erőátvitel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A motorhoz egy szintén a Hidromecanica által gyártott TH 1-A típusú (az M31-esekben is alkalmazott Voith L 26/St/V típus licence alapján készült) két egyforma, egymástól mechanikusan elhangolt nyomatékmódosítóból álló hidrodinamikus hajtómű csatlakozik, ehhez pedig egy 1 R 16 típusú mechanikus irányváltó csatlakozik. Ennek kihajtó tengelye a belső kerékpárok 2 A 100 típusú kétlépcsős (elosztó) tengelyhajtóműveket, azok pedig szintén kardánokkal a külső kerékpárok 1 A 100 típusú egylépcsős tengelyhajtóműveit hajtják.

Segédüzemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dízelmotorról ékszíjjal hajtott GI 03/17.05 típusú segédüzemi generátor névleges teljesítménye 7 kW, feszültsége 24 V. Az 6 C-1 típusú légsűrítőt szintén ékszíj hajtja meg. A hűtőventilátor hidrosztatikus hajtású melynek szivattyúját ugyancsak ékszíjjal hajtja a dízelmotor.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mk45 témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lovas József, Mezei István. Vasúti dízeljármű-vezetők zsebkönyve. Műszaki Könyvkiadó. ISBN 963-10-3647-2 (1981) 
  • Julian Nolte: Die rumänische L45H in Sachsen. In: Bahn-Report, Hrsg. IG Schienenverkehr e. V.. Nr. 1/2010, Rohr 2010, ISSN 0178-4528, S. 71.