BCmot VIIIa, VIIIb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV BCmot VIIIa /
MÁV BCmot VIIIb
MÁV VIIIa gőzmotor.jpg
VIIIa VIIIb
Pályaszám: BCmot 07301-07304,
BCmot 07309-07304
BCmot 073005-073008
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1904
Rendszer: de Dion-Bouton
Jelleg= A1-n2v
Legnagyobb sebesség: 50 km/h
Állókazán típusa : de Dion-Buton
Rostélyfelület : 0,3 m²
Forrfelület : 5,7 m²
Vízzel érintkező forrfelület : 5,7 m²
Gőzzel érintkező forrfelület (túlhevítő) : 2,7 m²
Gőznyomás : 18 atm
Vezérlés típusa : Klug
Teljesítmény: 50 LE (37 kW)
Hengerek száma: 2
Kisnyomású henger átmérője: 170 mm
Nagynyomású henger átmérője: 116 mm
Dugattyú lökethossza: 140 mm
Névleges motorfordulat: 600 1/perc
Kerékátmérő: 1020 mm
Szolgálati tömeg: 17,6 t 18,1 t
Tapadási tömeg: 11,5 t 11,5 t
Hossz: 11615 mm 10650 mm
Hajtás: homlokfogaskerekes
Erőátvitel: mechanikus, kétfokozatú
Fogaskerékáttétel gyors/lassú: 2,74/4,33
Fékek típusa: Böcker—féle légfék, kézifék
Vonatfűtés: Gőzfűtés
Világítás: Acetilén világítás
Férőhelyek száma: III o. 40 III o. 38

A MÁV BCmot VIIIa és MÁV BCmot VIIIb egy úgynevezett "nagyszekrényes" Ganz de Dion Bouton gőzmotorkocsi sorozat volt a MÁV-nál.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A Ganz-de Dion- Bouton gőzmotorkocsik megjelenése és első sikerei nagy lelkesedést váltottal ki a MÁV illetékes köreiben, Ezért a MÁV kiadta első nagyobb motorkocsi megrendeléseit a hazai vagongyáraknak. A megrendelések előzményeként a MÁV 1904 kora tavaszán ajánlatokat kért a hazai vagongyáraktól motorkocsik szállítására. A Ganz-gyár a már kipróbált de Dion-Bouton rendszerű járműveit, a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Stoltz-rendszerű gőzmotorkocsikat ajánlott.

A Ganz és Társa gyár 1904 június 15-i keltű ajánlatában az újtípusú, a MÁV igényei alapján tervezett, VIIIa és VIIIb típusú (15957 és 15975 jellegrajzszámú) 50 lóerős motorkocsikat 3 hónapos szállítási határidővel ajánlotta meg. A 4 darab motorkocsi ajánlati ára 28500 korona volt, ezen kívül további 2000 korona volt a Böcker-féle légfék és 450 korona az acetilénvilágítás ajánlott ára.

A motorkocsik ajánlott vontatási jellemzői: egyedül közlekedve teljes utasterheléssel sík pályán 60 km/h, 10% emelkedőn 32 km/h, 11 tonnás mellékkkocsival, teljes utasterheléssel sík pályán 50 km/h, 10% emelkedőn 22 km/h legnagyobb sebesség.

A Ganz gyár a megrendelt motorkocsikat a megadott határidőre szállította. A VIlla és VIIIb típusú kocsik méretei, különösen a kocsiszekrény szélessége nagyobb volt, mint a korábban szállított VII jellegű kocsiké. A tágasabb utastérben egy sorban öt ülőhelyet lehetett elhelyezni. A 37 kW motorteljesítményű kocsik kerékpárjainak futókör-átmérője 1020 mm lett, ezzel a megengedett sebessége is nagyobb volt a korábbi típusoknál. A gépteret a gőzfejlesztővel változatlanul a vezetőállással egybeépítették. Itt helyezték el a 250 kg faszén tárolására alkalmas tüzelőanyagszekrényt és az 1 m³-es tápvíztartályt is. A géptértől fal választotta el a poggyászteret és a előtte elhelyezett szolgálati szakaszt. E mögé került az utastér, majd a kocsi végén a felszálló előtér. Újdonság volt a motorkocsin a WC fülke. Az utastereket Torpedó-rendszerű statikus tetősze1lőzők szellőztették. A kocsikat gőzfűtéssel és acetilén világítással szállították. A megállításra Böcker rendszerű légnyomásos féket használtak, amelynek a működtetéséhez szükséges sűrített levegőt a kocsi kerékpártengelyéről meghajtott dugattyús kompresszor biztosította. A légsűrítő csak mozgás közben termelt sűrített levegőt, így a légnyomásos féket az első indulást követően egy ideig nem lehetett használni. Ekkor a motorkocsit az emeltyűs kézifékkel lehetett megállítani.

Az 1904 október 18-án szállított Ganz VIIIa típusú BCmot 07301-04 pályaszámú kocsikban 40 ülőhelyet alakítottak ki. A vezetőfülke mögött 2,1 m² alapterületű poggyásztér, a kocsi másik végén WC fülke és kalauzülés volt. Ugyanezen év novemberében a Ganz további hat db azonos kivitelű motorkocsit szállított Cmot 07309-014 pályaszámokkal.

A Ganz VIIIb jellegű, Cmot 07305-07308 pályaszámú motorkocsikat 1904 október 14-én vette át a MÁV. Ezeken a kocsikon megnövelték a poggyászfülke méretét és mellette kis előteret alakítottak ki. Ebből nyílt a poggyásztér mögött elhelyezett árnyékszék. A VIIIb jellegű motorkocsik utasterében 38 ülőhely volt.

Az 1904 folyamán üzembehelyezett Ganz-de Dion gőzmotorkocsikat a MÁV békéscsabai, egri, szeged—rókusi, szolnoki, szombathelyi és a miskolci Üzletvezetőséghez tartozó fűtőházakhoz osztották be.

A motorkocsi korszak alkonya [szerkesztés]

A MÁV gőzmotorkocsi üzemében számos műszaki problémát tapasztaltak, amelyek mind rontották a járművek gazdaságosságát és ezáltal azok kedvező megítélését. A motorkocsikba az égéstermékek magas hőmérséklete miatt utólag szikrafogókat kellett beépíteni. A gőzfejlesztő kazánok erőltetett üzeme következtében gyakori volt a forrcsövek meghibásodása, ami üzemképtelenséggel, a kocsi forgalomból való kivonásával járt. Repedéseket, sőt töréseket tapasztaltak a hajtott tengelyeknél. Ezen kívül a gőzmotorkocsik gőzfejlesztői lágy tápvizet igényeltek és csak faszénnel illetve koksszal fűthették. A motorkocsiüzem nyilvánvalóvá vált műszaki hátrányai, valamint az úgynevezett motorpótló mozdony üzembeállítása, és az első világháború idején jelentkező alkatrész-ellátási nehézségek és anyaghiány miatt a MÁV gőzmotorkocsijait fokozatosan kivonták a közforgalomból. A legnagyobb csapást a gőzmotorkocsi üzemre azonban a vesztes háború következményei, az ország nagy részének megszállása, annak a győztesek által történt kifosztása okozta. A MÁV és az általa kezelt helyiérdekű vasutak által eredetileg beszerzett 51 gőzmotorkocsi közül 15 darab az utódállamok vasútjaihoz került.

A magyar gőzmotorkocsiüzem gyakorlatilag megszűnt, a MÁV tulajdonában maradt járművek a háborút követően menetrendszerű forgalomban már nem vettek részt. Egyetlen kivétel a Siófok—Mocsoládi HÉV hét nagy forgóvázas motorkocsija volt, amelyek közül négy darab továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően üzemelt a MÁV kaposvári fűtőházának állagában. A BCamot 06202, 06203, 06206 és 06207 páIyaszámú (1925 után BCamot 301, 300, 303 és 302 pályaszámú) gőzmotorkocsik 1934-ig teljesítettek menetrendszerű szolgálatot és 1935 augusztus hónapban selejtezték azokat.

A megmaradt kéttengelyes gőzmotorkocsik közül két kocsi járműszerkezeti része néhány év elteltével új életre kelt 1925-ben, amikor a MÁV különböző rendszerű benzin és dízelmotoros járműveket szerzett be kipróbálás és a rendszer kiválasztása céljából.

A MÁV VIIIb jellejű gőzmotorkocsija Nagybecskerek állomáson. A képeslapot 1905-ben adták fel.

Megőrzött járművek [szerkesztés]

Az utókorra ezekből a maguk idejében korszakosnak tekinthető vasúti járművekből egy sem maradt.

Irodalom [szerkesztés]

  • Villányi György: Gőzmotorkocsik és kismozdonyok. Magyar Államvasutak Rt., 1996.
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum. ISBN 963-552-161-8 (1985.)