Camot 315–316
| Camot 315–316 | |
 |
|
| MÁV Camot 315–316 GYSEV ABamot 6–7 |
|
| Pályaszám | |
| MÁV: Camot 315–316 GYSEV: ABamot 6–7 |
|
| Általános adatok | |
| Gyártó | Ganz, Budapest |
| Darabszám | 2 |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | B' B' |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Teljesítmény | |
| Névleges | 220 LE |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 90 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 23 230 mm |
| Hossz | 22 000 mm |
| Magasság | 3600 mm |
| Szélesség | 2930 mm |
| Forgócsaptávolság | 15 000 mm |
| Tengelytáv forgóvázon belül | 3500 mm |
| Erőátvitel | Mechanikus, ötfokozatú |
| Erőátvitel | Mechanikus, ötfokozatú |
| Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
| Motor | |
| Típusa | Ganz VI JaR 170 |
| Névleges fordulatszám | 1200 min-1 |
| Kocsi / Motorkocsi | |
| Kerékátmérő | 920 mm |
| Osztályok | 3. |
| Üzemmód | dízel |
A Camot a MÁV és a GYSEV vontató-motorkocsi sorozata volt. Összesen 2 darab épült a sorozatból a Ganznál.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
Előzmények [szerkesztés]
A személyforgalom állandó csökkenése a vasúti mellékvonalakon kívül a fővonalakon is érezhetővé vált. Ebből kifolyólag a gőzüzem egyre gazdaságtalanabbá vált. A MÁV az 1930-as évek elején ez okból kezdte el ritkítani a vonatokat, ezeken belül a gyorsvonatokat is. Ezért a Ganz az idők során több vontató motorkocsit ajánlott a MÁV-nak, a vonatok holtsúlyának[1] csökkentésére. Több motorkocsi tesztelése után a Ganz a MÁV-val közösen elemezte 80 darab motorkocsi fenntartásának költségeit és az azok egy évben megtehető kilométereinek számát. A számításoknál egy motorkocsi éves teljesítményének 80 000 km-t vettek alapul, ami 80 motorkocsinál 6 400 000 km-t tesz ki. Ez azt jelentette, hogy az összes személyvonat kilométereinek 52,8%-át lehetne a 80 darab motorkocsival motorizálni. A motorkocsik gázolajigénye a kiváltott gőzmozdonyok 16 000 vagonnyi szénigényét váltaná fel. (Az 1930-as években a magyar szénbányák termelése 1932-ben 683 000 vagon volt.) A gázolaj a teljes széntermelés tömegének 2,35%-át helyettesítené, és ára a szén árának csak 3,05%-a lenne.
A MÁV elvárásai [szerkesztés]
A motorkocsikat kb. 80 ülőhellyel és egy megfelelő poggyásztérrel kell ellátni. A motorkocsiknak két darab négytengelyű – „Pullmann” – kocsit, amelyek egyenként 40 tonna önsúlyuak, 90 km/h legnagyobb sebességgel vagy 8–10 darab szabványos kéttengelyű, 20 tonna önsúlyu személykocsit 60 km/h legnagyobb sebességgel történő vontatására alkalmasnak kellett lenniük. Ezeket a feltételeket úgy kellett teljesíteni, hogy a vontatandó szabványos személy- és gyorsvonati kocsikon semmilyen változtatást nem volt szabad eszközölni. Az előírt sebességhatárok (60 ill. 90 km/h) az akkori személy- ill. gyorsvonatok utazósebességei voltak. Egy másik kikötés a motorkocsi nagy sebessége ellenére annak nyugodt futása volt, kényelmessé téve az utasoknak a hosszú utakat. Ez azért is fontos volt, mert a Ganz korábban gyártott BCmot, de főleg BCymot motorkocsijainak futása még jól kiépített fővonalon is nagyon rossz volt, mivel BCmot motorkocsik oldalirányú mozgása a rövid, 6200 mm-es tengelytáv (a háromtengelyü BCymot-nál a 3100 mm-es tengelytáv) miatt nagyon erős volt. Az új Ganz motorkocsinak rendelkeznie kellett egy olyan berendezéssel, amely óránként 300–400 kg, a személykocsik fűtéséhez szükséges gőzt tud termelni. A Ganz erre a feladatra több prototípust is készített, többször módosította a terveit a próbákon szerzett tapasztalatok alapján. A MÁV az elődtípusokkal történt sok sikertelen próba után a Ganz sikeres próbát végzett motorkocsijait Camot 315–316 pályaszámmal sorozta be.
A végleges kivitel: Camot 315–316 [szerkesztés]
Az elvárásoknak a Ganz négytengelyű, kétmotoros motorkocsija felelt meg.
A motorkocsik felépítése és külseje [szerkesztés]
A motorkocsi vázánál és forgóvázainál a Ganz már egy újabb technológiát használt szemben a BCmot motorkocsiknál használt szegecseléssel: A Camot motorkocsik elemei acélból lettek összehegesztve. Ezáltal a motorkocsi könnyebb szerkezetű volt, mintha szegecselt lett volna. Mindazonáltal a váz így is elég erősnek bizonyult nagy tömegű vonatok vontatására, amit a szabványos vonó- és ütközőberendezéssel ellátott motorkocsik a vázuk deformálódása nélkül végre tudtak hajtani. A nagy sebesség elérése céljából a kocsitest külső alakja sima. A motorkocsik eleinek áramvonalasra tervezését az átjáróajtók miatt nem lehetett megtenni. A motorkocsi belső tere teljesen fából készült. A könnyűfémkeretes ablakokat az utastérben, a felszállóajtókban és a vezetőállásokon is le lehet húzni. A motorkocsik homlokfalán található üvegek biztonsági üvegből készültek, amik védelmet nyújtanak például madarak ellen.
A motorkocsik vezetőállása és belsö tere [szerkesztés]
A motorkocsik mindkét végén megtalálható vezetőállások úgy vannak kialakítva, hogy azokból a vontatott személykocsikba egy homlokajtón keresztül át lehet menni. A motor a vezetőállással egy térben van elhelyezve. Ez a tér egyben poggyásztérként is szolgál. A vezetőállások mögött találhatók a felszálló előterek, amelyekből egy-egy 32 vagy 40 fős harmadosztályú szakaszokba jut az utas. A szakaszokat a kocsi közepén lévő rövid folyosó köti össze, amelyből az egyik oldalon a WC és mosdó, a másik oldalon az önműködő gőzkazán fülkéje nyílik. Ez a gőzkazán csak a pótkocsik fűtését végzi. A motorkocsi utasterének fűtését – a korabeli Ganz motorkocsihoz hasonlóan – a motor hűtővize oldja meg.
A motorkocsik gépészeti berendezései [szerkesztés]
A dízelmotorok a forgóvázakban lettek elhelyezve. Egy motor saját forgóvázának mindkét kerekét hajtja, így a motorkocsi tapadósúlya annak súlyával egyenlő. A hajtás egy irányváltón és egy ötfokozatú mechanikus váltón keresztül történik. A motorok Ganz-Jendrassik-féle VI JaR 170 típusú 220 LE névleges teljesítményű dízelmotorok, amelyek a névleges teljesítményüket 1200 min−1 fordulatnál adják le. A dízelmotorok legnagyobb teljesítménye 275 LE, amelyet a motorok 1450 min−1 fordulatnál teljesítenek. Az irányváltómű kapcsolása – ami a fogaskerekek eltolását jelenti – elektromosan, sűrített levegővel történik. Az irányváltó és a sebességváltómű közötti kapcsolatról csuklós tengely gondoskodik. A sebességváltó öt fokozatú, mechanikus váltómű, amelynek vezérlése szintén elektropneumatikus. Az elektropneumatikus vezérlés nemcsak a motorkocsi két motorjának egyidejű vezérlését tette lehetővé, hanem lehetőséget biztosított két motorkocsi egyidejű vezérléséhez (ún. szinkronkapcsolat) is.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A vonat teljes tömegének és ülőhelyei számának aránya.
Irodalom [szerkesztés]
- Ganz Közlemények, 15. szám (1934)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
