Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal

Kecskemét–Kunszentmárton- vasútvonal
Lakitelek állomáson egyszerre kereszteznek a 4 irányból érkező vonatok
Vonalszám:	146
Hossz:	56 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Maximális sebesség:	60 / 40 km/h
Jelmagyarázat  0 Kecskemét 140 142 152 3,4 Koháry iparvágányok 8 Alsóúrrét 10 Kisfái 12 Nyárlőrinci szőlők 14 Nyárlőrinc 15,3 Szirai ÁG. iparvágányok 16 Nyárlőrinc alsó 18 Kohárykertek 20 Nyárjas 21 Világoshegy 24 Szikra 145 (Kiskunfélegyháza felé) 26 Árpádszállás 27 Lakitelek 145 (Szolnok felé) Tisza-híd 31 Tiszaug-Tiszahídfő 34 Tiszaug Bács-Kiskun/Jász-Nagykun-Szolnok megye 37 Tiszasas 40 Csépa 45 Szelevény Kunszentmárton-Istvánháza 130 (Szolnok felé; az egykori deltavágánnyal) Körös-híd A 44-es főút feletti vasúti felüljáró 56 Kunszentmárton

A Kecskemét-Kunszentmárton vasútvonal a MÁV 146-os nem villamosított egyvágányú mellékvonala. A vonal két szakaszban épült meg: 1896-ban készült el a Kecskemét-Lakitelek vonal, amely Tisza-parti rakodóvágánnyal egészült ki. A folytatása, a Kunszentmárton–Lakitelek vasútvonal építése 1950. augusztus 10-én kezdődött, a forgalom 1952. május 18-án indult meg.

Története

Építését az 1896. évi IX. törvénycikk engedélyezte:

„1. § A ministerium a m. kir. államvasutak kecskeméti állomásától a tiszaughi révig, illetve a Tisza partjáig vezetendő h. é. gőzmozdonyu vasutnak az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvénycikkek értelmében leendő engedélyezésére felhatalmaztatik.
2. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az 1. §-ban emlitett vasutvonal engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. tc. 1. §-a értelmében az országgyülésnek jelentést teend.
3. § Jelen törvény az országos törvénytárban való megjelenése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.”

– 1896. évi IX. törvénycikk a kecskemét-tiszaughi h. é. vasut engedélyezése tárgyában

A vasút megépültekor Lakitelek állomás neve Tiszaug volt, innen a kétvágányos Tiszaug Rév állomásra vezetett tovább a vasút, amely után folyóparti rakodóvágányban végződött. A régi állomásépület ma is látható a hídtól néhány száz méterre a jelenlegi vasúti töltés tövében. A Tisza-híd 1927-1929-es építésekor a folyóparti rakodóvágányokat felszedték, így ennél az állomásnál értek véget a vágányok.

A vasút továbbépítését a Tisza túloldalára már régóta tervezték, de pénzhiány miatt sohasem sikerült. Szentes 1947-ben egy kisvasúti hálózat építését vette tervbe, amely érintette volna a tiszazugi községeket, azonban ez sem valósult meg (bár más kisvasúti vonalakon elkezdődtek a munkák).

A vonal továbbépítése Kunszentmártonig 1950-ben kezdődött meg, állami pénzből. (A Rákosi-rendszer alatt több vasútvonal építését is tervezték, de kevés valósult meg. Volt, amit építés közben hagytak félbe.) A vonal meghosszabbításával elbontották az egész Lakitelek-Tiszaug Rév szakaszt, és a Lakitelek állomástól új nyomvonalat építettek a hídon átvezetve a pályát. Az új Tiszaug állomás a Tisza túlpartjára, a falu közelébe épült, a híd lakiteleki oldalán viszont megnyílt a régi Tiszaug Rév állomás helyétől kb. 100 méterre Lakitelek felső megállóhely. 1958-ra ez a megállóhely felvette a Tiszaug-Tiszahídfő nevet, majd feltehetően az 1960-as években átkerült a folyó bal partjára, a tiszaugi oldalra.

A Lakitelek-Kunszentmárton vasútvonal az eredeti tervek szerint egy nagyobb belső vasúti körgyűrű része lett volna. További szakaszai már nem épültek meg: sem a Dunaföldvári hidat bekapcsoló hiányzó Fülöpszállás-Solt, sem a Kunszentmárton-Szarvas szakasz. A vonalvezetést hosszú állomási kitérőkkel, hosszú egyenesekkel 80 km/h sebességűre alakították ki, gyakorlatilag a sínrendszer erősebbre cserélésével fővonali forgalomra alkalmassá tehető lett volna. Mára azonban a pálya elöregedése miatt 40 km/h az engedélyezett sebesség. Az állomások 3 vágányosnak épültek, de a földmunkák úgy készültek el, hogy 4 vágányosra bővíthetők legyenek (Kivétel Szelevény, ami csak 2 vágányos kitérő.) Az állomásépületek egységes tervek alapján épültek, de ma már romos állapotban vannak azok, amelyekben megszűnt a forgalmi szolgálat.

Fekvése

A vonal többnyire nyugat-kelet irányú.

A vasútvonal kiindulási pontja Kecskeméten van. Itt ágazik ki a 140-es számú Cegléd–Szeged-vasútvonalból. Innen halad Nyárlőrinc településen keresztül, majd eléri először Árpádszállás megállóhelyet, majd Lakitelket. Lakitelek állomáson keresztezi a vonal a 145-ös számú Szolnok–Kiskunfélegyháza-vasútvonalat, mellyel Árpádszállástól párhuzamosan halad. Innen áthalad a Tiszán, Tiszaug-Tiszahídfő megállóhelyre, illetve Tiszaug állomásra. Majd átlépi Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határát. Innetől már csak állomások következnek: Tiszasas, Csépa és Szelevény állomások. Szelevény és Kunszentmráton között volt a Kunszentmárton-Isvánháza megállóhely. A volt istvánházi megállóhely után először a 44-es, később a 442-es utat keresztezi. Itt csatlakozik nyíltvonali kiágazással a 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalhoz (az egykori deltavágány töltése még látható). Közvetenül a csatlakozás után a Körös-híd következik, majd a 44-es főút felett halad át a vonat a vasúti felüljárón, és beér Kunszentmárton állomásra.

Forgalom

Régebben MDmot motorvonatok is jártak erre. A kép Kecskeméten készült.

A vonal forgalma a mellékvonalakhoz képest jónak mondható Kecskemét és Lakitelek között. Lakitelektől Kunszentmártonig csekély a forgalom, mivel erre viszonylag kis lélekszámú települések vannak (Tiszaug, Tiszasas, Csépa, Szelevény), sok helyen a megálló is messze esik a településektől. Szelevény, és a vonal végpontja, Kunszentmárton között fekszik a Kunszentmárton-Istvánháza megállóhely, amelynél már kis forgalma miatt, utoljára 1998. május 23-án állt meg itt vonat menetrend szerint.

A vonal menetrendje a 145-ös vonallal közös: A vonatok Kiskunfélegyháza-Lakitelek-Kunszentmárton(-Szentes) illetve Szolnok-Lakitelek-Kecskemét útirányokon közlekednek, Lakitelek átszálló állomásra egyszerre futnak be négy irányból.

Pálya

Az 1961-1962-ben felújított Kecskemét-Lakitelek szakaszba a felújítás során lágyvasbetétes-fatiplis U jelű betonaljakat építettek be. Ezek az aljak mára elöregedtek, megrepedtek, a cseréjük és újratiplizésük (időtálló műanyag tiplivel) folyamatos. A sínek nagyrészt c rendszerűek (34,5 kg/m) 48 kg-os sínek Kecskemét állomástól a 44-es főút felüljárójáig (47-es szelvényig) találhatók. Ezen a szakaszon 60 km/h az engedélyezett sebesség, tovább Nyárlőrinc első kitérőjéig (131-es szelvény) 50 km/h motorvonatoknak, 30 km/h mozdonyos vonatoknak.

Az 1950 és 1952 között épített Lakitelek-Kunszentmárton szakasz túlnyomórészt 34,5 kg/m és kisebb részt 48 kg/m sínekből és főleg B, TU jelű betonaljakból áll. Az ágyazat váltakozóan zúzottkő, kavics vagy salak. Szórványos aljcserék és átépítések történtek (pl. a Tisza-hídnál) de nem jellemzőek. Emiatt a vonatok csak 40 km/h-val közlekednek az elérhető 60 km/h helyett. A vágányzat túlnyomórészt c rendszerű. A sínek egy része már építéskor is használtan került a vonalba, így találhatóak régi, 1892-1893-as sínszálak is a pályában.

Érdekességek

• Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a vonalat megszüntetendő kategóriába sorolta a 145-ös vonallal együtt. Később mégis a megmaradás mellett döntöttek. A Lakitelek-Kunszentmárton szakasz ekkor csak 16 éves volt.
• A tiszaugi híd két oldalánál két rakodóvágány ágazik ki, amelyek hídtól északra érnek véget a Tisza-gáton, a folyóra merőlegesen egymással szemben. Ezeket a Tranzit '86 Varsói Szerződés-hadgyakorlatra építették, melynek során itt keltek át pontonhídon katonai szerelvények a Tiszán. A lakiteleki oldalon a vágányt részben ma is használják iparvágányként (Thermofarm-iparvágány), a folytatása azonban járhatatlan a kapcsolószerek lopása és a pályahibák miatt.
• A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.

Állomások és megállóhelyek

• 

  Szelevény vasútállomása

• 

  Csépa vasútállomás vágányai Tiszasas felől nézve

• 

  Tiszasas vasútállomása