LEGO

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vállalat logója
A klasszikus 2x4-es piros építőkocka

A Lego egy világszerte igen sikeres építőjáték védjegyzett neve. A Lego termékek egymással minden esetben kombinálható és összekapcsolható építőelemekből állnak. Története a harmincas években kezdődött, mára szinte nincs olyan dolog, amit ne lehetne megépíteni Legóból a több mint tízezerféle alkatrész segítségével. A Lego alkatrészek kulcsfontosságú tulajdonsága, hogy kezdettől fogva egyazon rendszer elemeit képzik: minden egyes sorozat, újonnan megjelenő készlet kompatibilis a már megjelent készletekkel. A Lego alkatrészek - mérettől, formától, színtől és funkciótól függetlenül - valamilyen módon biztosan összeépíthetők a többi alkatrésszel. Neve a dán „leg godt!” kifejezésből származik, ami azt jelenti: „játssz jól!”. A ma ismert, műanyagból készült Lego 2008-ban ünnepelte 50. születésnapját.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1932-ben Ole Kirk Christiansen asztalosmester megalapította vállalkozását Billund községben (Dánia). A cég fajátékokat gyártott és két évvel később vette fel a „LEGO” nevet. 1947 után kezdett a ma is ismert műanyagból játékokat készíteni pénzügyi okokból. A játék legfőbb újdonsága az volt, hogy a többnyire négyszögletes építőelemek tetején „bütykök” helyezkedtek el, aljuk pedig lyukas volt. Ezzel az eljárással az egészen kis gyermekek is könnyen össze tudták őket nyomni, épp annyira, hogy ne essenek szét, de könnyen szét lehessen őket szedni. A korai időkben a szállítmányok legtöbbje visszatért, a helyi gyártósorok bezártak; az emberek úgy gondolták, hogy a műanyag játékok sohasem tudják felváltani a fából készülteket. 1954-ben az alapító fia, Godtfred Kirk Christiansen lett a LEGO Group igazgatóhelyettese. Az ő javaslatára vizsgálták felül az akkor még problémás, gyakran nehezen kapcsolódó rendszert. 1958-ban született meg az igazi LEGO, aminek a minőségével már elégedett lehetett mind a vásárló, mind a gyártó. Sikerességét bizonyítja, hogy 50 év után az akkori elemekkel a ma gyártottak is kompatibilisek. Közben nyílt egy csomagoló és összeszerelő üzem Svájcban, és egy üzem Jutlandban, ahol a LEGO gumiabroncsokat gyártják. A „Light & Sound” („fény és hang”) készletek 1986-ban jelentek meg, ezekhez elemtartó, lámpák, szirénák és egyéb hangkeltők tartoztak, melyek segítségével újabb részletekkel bővíthettük LEGO alkotásainkat. Manausban, Brazíliában is ebben az évben nyílt meg egy LEGO gyár. 1970-re a billundi (Dánia) székhelyű cégnél több mint 900 alkalmazott dolgozott. A következő évtizedek jelentős bővülést és új kihívásokat hoztak mind a játékgyártás, mint a marketing területén. A lányokat először 1971-ben, a babaházak megjelenésekor célozták meg. 1972-ben a közlekedési lehetőségek is kibővültek a vízen úszó hajótestek megjelenésével. Két évvel később az Amerikai Egyesült Államokban nyílt gyáregység, Entfieldben. 1990-ben a LEGO cég bekerült a tíz legnagyobb játékgyártó közé, egyetlen európai cégként. Üzemi vannak még Mexikóban és Csehországban.

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LEGO Csoport 1992. óta van jelen a magyar piacon, a nyíregyházi székhelyű LEGO Manufacturing Kft. 2008 óta működik a Nyíregyházi Ipari Parkban 1250 fővel. 2012-ben a Nyíregyházán jelen lévő LEGO-gyártó üzem tulajdonosa a gyártás bővítésébe kezdett. Az elkészült és 2014. március 25-án felavatott gyár területe 122 ezer négyzetméter, a kapacitás növelésével 250 új munkahelyet hozott létre a társaság. A fejlesztéssel a világ összes Duplóját itt gyártják majd és a termelés mérete (Nyíregyházán) 18 millió dobozról 30 millióra nő. Ekkor 1550 dolgozóval és 80 ezer négyzetméter alapterülettel számolnak.[1]

Oktatási szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lego építőkockák mindig is magukban hordozták az oktatási segédeszközként történő felhasználást, számos oktató gondolta úgy, hogy a gyermekek alkotóerejét és problémamegoldó képességét fejlesztő játékban nagy lehetőség van. Már a korai 60-as években is voltak olyan tanárok, akik különféle módon használtak Lego kockákat az osztályteremben. Végül 1980-ban a Lego cég megalapította a Lego Educational Products Department-et (Lego Oktatási Termékek), melynek feladata a Lego játékok oktatási célokra történő felhasználásának elősegítése. Jelenleg a Lego „DACTA” néven (az elnevezés a görög didactic szóból ered, mely körülbelül annyit tesz, hogy a „tanulási folyamat tanulmányozása”) hozza forgalomba a kifejezetten iskoláknak, óvodáknak szánt készleteit: ezek segítségével a gyerekek megismerhetik a kerék működését, vagy akár a foglalkozásokat.

Termékcsaládok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legoland Deutschland

"Eredeti" termékcsaládok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legoland 375

A Lego történetének előrehaladtával a játék új kihívásokkal szembesült. A pusztán építőjáték szerepkörön túllépve elkezdte a témaorientált, fantáziát megmozgató készletcsaládjait gyártani.

Város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első készletcsaládok egyike. A Legoland első - és sokáig egyetlen - témaköre ezzel a névvel együtt 1970-ben jött létre. Épület és jármű korábban is létezett, de együtt, egymással arányos világot alkotva itt jelent meg először. Ettől kezdve szinte megszakítások nélkül végig jelen volt a Lego történelmében, legújabban City a megnevezése. A téma a gyermekeket célozza meg, főként a fiúkat. Készletei között legnagyobb sikert a rendőrséggel, mentőkkel és tűzoltósággal kapcsolatos szettekkel érte el, de hajók, légi járművek, civil autók és városi épületek is színesítik a kínálatot, csakúgy, mint a többi Legóval teljesen kompatibilis utat mintázó alaplapok. Ez utóbbiak 1978-ban, a klasszikus minifigura bemutatásának évében jelentek meg, amikor is a gyártók több lényeges újítást vezettek be, többek között ekkor lettek az újfajta ablakkal és ajtóval épített épületek nagyobbak, berendezettek és hátulról megközelíthetőek, a járművek pedig az ekkor debütáló bordázott abroncs, a sárvédők, és a kocsiajtó révén részletgazdagabbak és játszhatóbbak.

Vonatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lego vonatok 1966-ban jelentek meg. Eleinte még csak kézzel tolhatók voltak, később jelent meg az elemes, majd a transzformátoros változat.

Technic[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Expert Series néven először 1975-ben jelentek meg olyan készletek, amiket kifejezetten a tapasztaltabb Lego felhasználók számára terveztek. 1977-ben már „Expert Builder” néven fut a széria. 1984-ben kapta a Lego Technic nevet. Valósághű mechanikus funkciókkal rendelkező járművek, munkagépek, robotok alkotják a témát.

Mindstorms[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy programozható számítógéppel (Mindstorms RCX) és érzékelőkkel ellátott készletet már 2000 körül forgalmaztak Lego Mindstorms néven. Azóta már a második változat is megjelent a piacon, amelyben sok formai és technikai változtatást alkalmaztak. Ezt a verziót NXT-nek nevezik. Az NXT számítógépét - más néven az „agyát” - lehet beprogramozni, és a 4 bemeneti nyílásába érzékelőket, a 3 kimeneti nyílásába motorokat csatlakoztatni hozzá. 2009-ben jelent meg az NXT 2.0, majd 2013-ban pedig az EV3, amely kissé "harcirobot"-ként üzemel.

Világűr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Space névvel futó termékcsalád 1979-ben rajtolt. Szintén a legsikeresebb termékcsaládok egyike. A korai időkben csupán űrhajósokat és űrjárműveket tartalmazott. Később a súly áttevődött az ufókra és az idegen, galaktikus háborúkra. Az ezredforduló környékére holdbázisok és űrállomások jelentek meg készletekben, majd a Mars bolygón zajló küldetéseket ellátó űrhajósok. Legújabban pedig a Galaxy Squad fut.

Castle[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábban magyarul is rengetegféleképpen nevezett termékcsalád 3 készlettel az új típusú Legoland-del együtt, annak részeként 1978-ban indult. Valódi önálló téma 1984-ben lett, ekkor mutatták be a várak hatékonyabb építését lehetővé tevő nagyméretű falelemeket. Klasszikus szerepe a valósághű várak és hadseregek megjelentetése volt. Későbbiekben már mitológiai, varázslatos képességű lényeket is kiadott. Elemi célja, hogy megismertesse a gyerekekkel a jó és a rossz fogalmát, és hogy levezethessék természetes agressziójukat.

Kalózok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1989-ben indult téma részletgazdag és izgalmas játékélményt nyújtó erődöket és hajókat hozott forgalomba. Itt szakítottak először a mindig vidám arckifejezéssel, és bajszos-borostás kalózfigurákat kezdtek gyártani. Itt jelentek meg először olyan alaplapok, amelyek nem utakat, hanem folyókat vagy éppen sziklákat ábrázoltak.

FABULAND[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1978 és 1989 között forgalmazott termékcsalád furcsa módon nem használta a minifigurákat, ahogyan a többi. Itt túlméretezett, mulatságos hangulatú, nagy fejű figurák szerepeltek. A figuráknak állatfeje és emberteste volt; a kiegészítők szintén felnagyítottak voltak. Célja mesés történetek, idilli világ eljátszása volt. Az állatfigurákon keresztül a gyermekek a foglalkozásokat is megtanulhatták.

Búvárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igen sokrétű téma első elődje 1995-ben indult, ahol kristályokat gyűjtő búvárokra volt alapozva a termékcsalád. Két évvel később már békés célú, kutató és hajóroncsokat vizsgáló búvárok is megjelentek, számos új elemet magukkal hozva (gumicsónak, szigony, mentőmellény, stb). Az „Aqua Raiders” néven futó szériában az embereknek óriási vízi állatokkal kell megmérkőzniük a víz alatti kincsekért. 2010-ben indult az Atlantisz, mely a legendás várost kutatja föl.

Az elemi Lego kocka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lego kocka - csalóka módon - nagyon egyszerűnek tűnhet. A számtalan alkatrész többsége látszólag nem igényel túl sok magyarázatot, mivel gyermekek számára készülnek: úgy tervezték őket, hogy használatuk magától értetődő legyen. Hogy ezt az átláthatóságot elérjék, alapos tervezés és igényes gyártástechnológia szükséges minden egyes Lego alkatrész előállításához.

A tizenévesek számára tervezett Technic készletek motorjai és fogaskerekei gond nélkül összeépíthetők akár a háromévesek számára készült DUPLO kockákkal. A Lego kockák eme tulajdonsága lehetővé teszi a Lego rendszer számára, hogy mindig alkalmazkodjon a növekedő gyermek igényeihez, sőt, ez a fajta végtelen lehetőség a felnőtteket is gyakran rabul ejti.

A Lego kockák gyártása a világ számos pontján történik. 2003-ban a fröccsöntés két gyárban zajlott: Dániában és Svájcban, 2009 január 23-tól pedig Nyíregyházán is. A kockák esetleges mintákkal történő ellátása lehetséges Dániában, Svájcban, Dél-Koreában, Csehországban, és az Egyesült Államokban. Évente körülbelül 20 milliárd kocka készül, ez óránként 2,3 millió kockát jelent.

Kockák, tengelyek, minifigurák és a teljes Lego rendszer összes többi elemének ugyanolyan szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelnie. Az összerakásukhoz és szétszedésükhöz szükséges erő pontosan meghatározott, maguktól nem eshetnek szét az összerakott darabok. Ha túl könnyű lenne szétszedni őket, az alkotások nem lennének elég stabilak, ha túl nehéz lenne, az ellentmondana a rendszer alapkoncepciójának, miszerint a modellek szétszedésével újabb modellek építhetők. A megfelelő összetartó erő eléréséhez ezredmilliméteres pontossággal készülnek az alkatrészek (az eltérés legfeljebb 0,002 mm lehet).

Az egyik technológiai fogás, ami lehetővé teszi ezt a nagyfokú pontosságot, az a korlátozás, hogy az öntőformáknak kicsi a kapacitása. Más játékgyártók a költségek alacsonyan tartása miatt akár 60 öntvényt is képesek egy időben önteni. A Lego öntőformák ennél sokkal kisebb darabszámot tesznek lehetővé, és precíziós módon vannak beállítva, ami miatt áruk akár több tízezer dollár is lehet. A fröccsöntéshez használt formákban beépített érzékelők vannak, amik a nyomás és a hőmérséklet ingadozásait figyelik, mivel a tűrésen túl mindkettő selejtet eredményezhet. Minőségellenőreik a lehető legaprólékosabban ellenőrzik a készterméket, hogy semmilyen jelentős szín- vagy méretbeli eltérés ne fordulhasson elő. A Lego cégtől származó információ szerint a fröccsöntési eljárásuk annyira pontos, hogy minden elkészült egymillió kockából csak 18 bizonyul selejtnek, annak ellenére, hogy nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Ennek az évtizedes tapasztalatokon alapuló igényes gyártási technológiának köszönhető az a csúcsminőség, ami lehetővé teszi, hogy a harminc évvel ezelőtt és a ma gyártott Lego kockák minden gond nélkül összekapcsolódjanak.

A Lego ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amióta belefogott a műanyag kockák gyártásába, a Lego cég több ezer készletet jelentetett meg, különféle témák köré csoportosítva azokat: Világűr, Kalózok, Középkori várkastélyok, Vadnyugat, Városi élet, Sarkvidék, Dinoszauruszok, Robotok, Hajók, Versenyautók, Vonatok, Star Wars, Harry Potter, Batman, Indiana Jones, Jurassic Park, The Mummy (hivatalosan Pharao's Quest, de a főszereplő, Jake Raines teljes hasonmása Rick O'connell-nek a The Mummy-ból, és ez teljesen átalakította ezt). Folyamatosan jelennek meg újfajta alkatrészek, tovább növelve a lehetőségek számát.

Léteznek továbbá motorok, fogaskerekek, lámpák, zajkeltők és kamerák, amiket a többi Lego alkatrésszel lehet használni.
Vannak számítógéppel vezérelhető, programozható kockák is, melyekkel bonyolult műveleteket hajthatunk végre. Ezek a kockák a Lego Mindstorms sorozat tagjai.

Az 1990-es évek vége felé a Lego egy új sorozatot hozott ki, egy bizonyos korcsoportot célozva meg. Ez a Bionicle, ami „közönséges” Technic és speciális Bionicle alkatrészekre épül, melyek segítségével akciófigurákat építhet a – szinte kizárólag fiúkból álló – rajongók hada (itt érdemes megjegyezni, hogy ez a téma vált az utóbbi évek egyik legsikeresebb játéksorozatává, és rajongótábora világszerte rengeteg embert – gyerekeket, felnőtteket – számlál).
A lányok számára kiadott Belville készletek hagyományosabb Lego alkatrészeket tartalmaznak, nagyobb, mozgatható figurákkal, melyek a Technic figurákkal mutatnak méretbeli hasonlóságot.
A Lego 4 Juniors közepes méretű figurákat tartalmaz, melyek felépítése a klasszikus minifiguráéra hasonlít, de karjuk és lábuk valamivel hosszabb azokénál.
2003-ban a Lego bemutatta a Clickits rendszert, ismét a lányok számára. Ezek segítségével egyedi bizsuékszerek és kiegészítők készíthetők.

A LEGO a mai kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Lego mostanra túlmutat az egyszerű játék felhasználási területein. Valóságos kultusza van, követői Lego szobrokat, mozaikokat alkotnak, összetett gépeket készítenek. Némelyik szobor több százezer darabból készül és több tíz kilogrammot nyom. A mozaikok akár falnyi méretűek lehetnek. Sikerült már Lego lakatot és ingaórát is konstruálni. Mike Dobson és David Gilday olyan Lego gépet készített, ami ki tudja rakni a Rubik-féle bűvös kockát.[2][3]
  • Terjedőben vannak a brickfilmek (vitatható jogtisztaságú magyar nevükön Legófilmek), amelyeknél az animáció LEGO játékelemekből indul ki.
  • Mivel a Lego kockák extrém pontossággal készülnek, olyan területeken is használhatók, mint a mesterséges látás kutatása, ahol pontos méreteik miatt nagyon jól használhatóak ilyen rendszerek teszteléséhez.
  • A Lego alkatrészeket ma már képzőművészek is használják műalkotásaik elkészítéséhez. Szélsőséges példa erre a lengyel Zbigniew Libera, aki Lego koncentrációs tábort készített, amivel annak idején igen nagy vihart kavart.
  • Ezen felül a Lego számos más módon inspirál embereket, például vannak, akik a társadalomelméletet kombinálják a Legóval.
  • A világ több pontján is működik már Lego vidámpark. Az első, billundi Legoland parkot sorra követte a windsori Angliában, a carlsbadi az Egyesült Államokban, és a günzburgi Németországban.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldön és kis hazánkban is egyre több ember kezdett el úgynevezett Brickfilmeket készíteni, amik stop motion technikával készülnek (lásd: Brickfilm)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bagnall, Brian. "Maximum LEGO NXT: Building Robots with Java Brains". Variant Press. 2007. ISBN 0-9738649-1-5
  • Bagnall, Brian. "Core LEGO Mindstorms". Prentice-Hall PTR. 2002. ISBN 0-13-009364-5
  • Bedford, Allan. The Unofficial LEGO Builder's Guide. San Francisco: No Starch Press, 2005. ISBN 1-59327-054-2.
  • Clague, Kevin, Miguel Agullo, and Lars C. Hassing. LEGO Software Power Tools, With LDraw, MLCad, and LPub. 2003. ISBN 1-931836-76-0
  • Courtney, Tim, Ahui Herrera and Steve Bliss. Virtual LEGO: The Official LDraw.org Guide to LDraw Tools for Windows. San Francisco: No Starch Press, 2003. ISBN 1-886411-94-8.
  • McKee, Jacob H. Getting Started with LEGO Trains. San Francisco: No Starch Press, 2003. ISBN 1-59327-006-2.
  • Ferrari, Mario, Giulio Ferrari, and Ralph Hempel. Building Robots With LEGO Mindstorms: The Ultimate Tool for Mindstorms Maniacs. 2001. ISBN 1-928994-67-9.
  • Kristiansen, Kjeld Kirk, foreword. The Ultimate LEGO Book. New York: DK Publishing Book, 1999. ISBN 0-7894-4691-X.
  • Wiencek, Henry. The World of LEGO Toys. New York: Harry N. Abrams, Inc., Publishers, 1987. ISBN 0-8109-2362-9.
  • Pilegaard, Ulrik, and Dooley, Mike. "Forbidden LEGO". San Francisco: No Starch Press, 2007. ISBN 1-59327-137-9
  • Willicense, "The LEGO Incorporation: How LEGO Started" ISBN 0-18361-46372

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz LEGO témájú médiaállományokat.