Magyarországi bolgárok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A magyarországi bolgárok temploma Ferencvárosban

A bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségeinek egyike.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető, ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott.

A későbbi betetelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el.

A következő betelepedési hullám a 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánát térségébe. Ők a bánáti bolgárok, akik a bánáti bolgár nyelvet beszélik ma is, ráadásul római katolikus vallásúak. Később néhány bánáti bolgár család áttelepült más nagyvárosokba, mint például Pécs. Itt a ma Bolgárkert, Ispitaalján települtek le, ahol kertészkedéssel foglalkoztak, ők látták el a várost zöldséggel.[1] Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes megyei Vinga községnek. Ezen bolgárok ma már kizárólag Románia és Szerbia területén élnek.

A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.

Fontosabb magyarországi bolgár kisebbségi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 112. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Irodalom:

Hargitainé Szimeonova Rajna 2004. A bolgárkertészek magyarországi működése és kertkultúrája. Харгитаи, Райна. Градинарската култура и дейност на българските градинари в Унгария. Budapest: Bolgár Országos Önkormányzat.

Menyhárt Krisztina. A magyarországi bolgár közösség nyelvi helyzete. In: Kisebbségkutatás 2007/1.

Toma Visanov és kora. Тома Вишанов и неговата епоха 2009. Ред.: Тошо Дончев, Кристина Менхарт. Будапеща: Български културен форум.

90 години Дружество на българите в Унгария 2005. Български календар 2005. Ред.: Иван Русков, Светла Кьосева. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.

Българи в Унгария 1999. Материали от научната конференция, проведена в Будапеща на 9-10 ноември 1997 година. Ред.: д-р Лилия Пенева-Винце, Адриана Петкова Пападопулос. Будапеща: Българско републиканско самоуправление, Изследователски институт на българите в Унгария.

Българи и унгарци 1000 години заедно 2002. Bolgárok és magyarok 1000 éve együtt. Съставител: Ленке Чикхейи. Будапеща: Изследователски институт на българите в Унгария, Българско републиканско самоуправление.

Българите в Средна и Източна Европа 1995. Научна конференция, посветена на 80-годишнината на Дружеството на българите в Унгария, 20-21октомври 1994 г. София: Университетско издателство „Св. Климент Охридски”.

Ватова, Пенка. Корените и короната. Списание „Хемус” – между емблемите на малцинството и белзите на приобщаването. Будапеща, 2001. Българско републиканско самоуправление. Penka Vatova. Gyökér és korona. Budapest, 2001.

Гърдев, Костадин 1988. България и Унгария 1923-1941. София: Наука и изкуство.

Гюров, Александър 2001.Единадесетвековно българско присъствие в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.

Гюров, Александър 2002. Две истини няма (последната българска царска династия – унгарски извори и родствени връзки). Будапеща: Българско републиканско самоуправление.

Динолова, Диана и др.1998. Български портрети. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.

Дончев, Тошо 2000. Българи от ново време. Студии и есета. Литературен форум.

Нягулов, Благовест. „Банатските българи. Историята на една малцинствена общност във времето на националните държави“, София 1999 г.

Пападопулос, Адриана Петкова 2005. Разговори с българи от Унгария. Beszélgetések magyarországi bolgárokkal. Будапеща: Български културен форум. Budapest: Bolgár Kulturális Fórum.

Пенкова, Росица 1994, За изучаването на български език в унгарска среда.(A bolgár nyelv magyarországi tanításáról.) Haemus 2-3:38-40.

Пенкова, Росица – Катуш, Елвира. Български език. 1999. Tankönyvkiadó

Рашкова, Наталия Ганева - Райчева, Валентина. Българите в Унгария – проблеми на културната идентичност. С., Академично издателство „Марин Дринов”, 2004.

Сотиров, Петър 2000. Език и живот. Социологично описание на българите в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.

сп. „Хемус” 1992-2010. Будапеща: Българско републиканско самоуправление.

Чангова-Менихарт, Пенка 1989.Под слънцето на Унгария. Очерк за стопанската дейност на българските градинари (1720-1980). София: Земиздат.