Friderikusz Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friderikusz Sándor
Született 1958. július 2. (55 éves)
magyar Nyíregyháza
Foglalkozása műsorvezető
Beceneve Fridi
Díjak 1997 – Joseph Pulitzer-emlékdíj
1997 – Tolerancia-díj
1999 – A legkedveltebb televíziós személyiség díja
1999 – Az adakozásban élenjáró magánszemély díja
2001 – Tévékritikusok díja
2005 – Prima Primissima díj
2007 – Déri János-díj
2008 – Szabad Sajtó-díj
2008 – Bossányi Katalin-díj
2008 – Pethő Sándor-díj

Friderikusz Sándor weboldala

Friderikusz Sándor („Fridi”) (Nyíregyháza, 1958. július 2. – ) Prima Primissima díjas magyar újságíró, riporter, televíziós műsorvezető.

Élete, pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános- és középiskolai tanulmányait Nyíregyházán végezte, majd 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán szerzett diplomát.

Az újságírással, riporteri pályával tizennégy éves korában ismerkedett meg, akkor kezdett ugyanis riporterkedni a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában. Tizenhat éves korától a Magyar Rádió heti politikai magazinjánál, a 168 Óránál dolgozott oknyomozó riporterként. Rádiós pályafutásának másfél évtizedében leginkább a tényfeltárására szakosodott, és a 168 Óra mellett a legtöbb belpolitikai rovatbeli műsor vezető riportere lett. Tényfeltáró riportjainak következményeként 1980-as évek elején egyre inkább szűkült a mozgástere a Magyar Rádióban, mígnem 1986-ban kitiltották a Magyar Rádió területéről is.

A színpadi talk show-k világát választva hét éven át több száz fős közönség jelenlétében – nyilvános beszélgető műsorokat hozott létre. Ezen műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva.

A rendszerváltás után újjászerveződő Magyar Televízió elnöksége a kilencvenes évek elején pályázatot írt ki, amin Friderikusz Sándor két műsorral lett "győztes": az egyik Az én mozim című, hosszú éveken át vetített riportműsora, a másik a Friderikusz-show. [1] Mindkét sorozat meglehetősen zajos szakmai visszhangra talált. Az én mozim című műsora Pulitzer-emlékdíjat, majd pedig Tolerancia-díjat is kapott. A Friderikusz-show a televíziózás legújabb korszakának nyitányát jelentette. Természetesen a talk-show televíziós műfaj magyarországi történetének nyitányát Vitray Tamás Ötszemközt (1973–1974) című műsora jelenti, amelynek 21 adását, a beszélgető műsor (angolul talk show) forma megjelenésének kiindulópontjaként említi a szakirodalom. Ezeket az újszerű műsorokat számos további beszélgető műsor követte: Friderikusz sok formában próbálta ki magát ebben a műfajban Magyarországon. Például két-három éven át a Békítő Show, a Váratlan Vendég, a Másképpen beszélgetek műsorok szerkesztésével és vezetésével.

Műsorai mindenkori nézettségi rekordokat döntöttek és évenként közel vagy több mint 400 millió forintos nettó nyereséget termeltek a Magyar Televízió számára. Ezen tévéműsorok készítésére 1990 táján önálló céget hozott létre, majd a további műsorok készítésére újabb és újabb vállalatokat.

1994-ben beválasztották a világ legnézettebb showman-jeinek nemzetközi televíziós szövetségébe.

A Magyar Televízióban 1998 elején ellehetetlenülni látszott a helyzete, ugyanis szakmai szempontjai nem egyeztek az akkori műsorigazgatóval, így elhagyta a közszolgálati tévét. Ezt követően egy ideig az RTL Klub kereskedelmi tévécsatornánál a Meglepő és Mulatságos című műsort készítette, amely szintén nézettségi rekordot hozott a piacosodó hazai televíziózásban. Az RTL Klubtól Friderikusz gyorsan továbbállt, mert másik műsora, Az én mozim folytatásával csak kecsegtették, de nem lett belőle semmi. Így elszerződött egy másik kereskedelmi televíziós csatornához, a TV2-höz, ahol egyaránt volt módja politikai műsorokat (Friderikusz, Szubjektív), illetve szórakoztató műsorokat készíteni (Osztálytalálkozó, Gyerekszáj, Fantasztikus Európa, Világsztárok Friderikusszal), de folytathatta Az én mozim-at is.

2002-től ismét az MTV-nél dolgozott, 2005-ig ő készítette a közszolgálati televízió heti vezető politikai elemző műsorát, A szólás szabadságát. 2005-ben az MTV akkori elnöke kezdeményezte az intézményből való eltávolítását, mert korábban a Népszabadságban egy interjúban alaposan megbírálta az MTV vezetését.

Ezt követően az ATV televíziós csatornánál dolgozott, a Friderikusz most című műsort szerkesztette és vezette 2008. június végéig.

2008-ban és 2010-ben a TV2-n futó Megasztár című tehetségkutató műsorok zsűrijének tagja.

2012. február 29-től az RTL Klubon újraindult Legyen Ön is milliomos műsorvezetője. Október 1-től az induló RTL2 egyik médiaszemélyisége, az új csatornára a vetélkedőt hozza át.[2] Műsorában közszolgálati jelleggel, több adást speciálisan, bizonyos élethelyzetű vagy foglalkozású emberek kerültek a játékosok székébe, így rendőrök, a honvédség alkalmazottai, valamint hajléktalanok is megjelentek.

2013. április 20-tól 2013. június 16-ig a TV2-n vezette Az ének iskoláját, ahol gyerekekkel és azok zenei fejlődésével kapcsolatban szerepelt.[3]

2013. október 11-től 2013. december 6-ig a Sztárban sztár könnyűzenei műsorsorozatot vezette.[4]

2013. szeptember 17-től Friderikusz címmel közéleti talk-show-t szerkeszt.[5][6]

Műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az én mozim MTV (3,8 – 4,2 millió néző/adás) – lírai dokumentum- riportműsor-sorozat, portrék, 1991-1997
  • Friderikusz-show MTV (4,7 – 6,4 millió néző/adás) – szórakoztató műsor, 1992-1997
  • Talk Show MTV (4,2 – 4,9 millió néző/adás) – beszélgetős műsor közéleti témákról, 1994-1997
  • Békítő show MTV (4,5 – 5,3 millió néző/adás) – családegyesítő műsor, 1994-1995
  • Váratlan vendég MTV (4,6 – 5,0 millió néző/adás) – ismert emberekről szórakoztató portréműsor, 1994-1997
  • Másképpen beszélgetek MTV (3,7 – 4,1 millió néző/adás) – közéleti, politikai interjúműsor neves személyiségekkel, 1996-1997
  • Meglepő és mulatságos RTL Klub (2,8 – 3,1 millió néző/adás) – szórakoztató műsor, 1998-1999
  • Friderikusz, szubjektív TV2 (0,7 – 1,3 millió néző/adás) – elemző, politikai háttérműsor, 1999
  • Osztálytalálkozó TV2 (1,8 – 2,6 millió néző/adás) – híres emberekkel szórakoztató műsor, 1999-2000
  • Gyerekszáj TV2 (2,4 – 3,1 millió néző/adás) – gyerekekkel naponta beszélgetés különböző témákról, 2000-2001
  • Az én mozim folytatódik… TV2 (1,2 – 2,2 millió néző/adás) – lírai dokumentum-riportműsor-sorozat, portrék, 2000-2001
  • Fantasztikus Európa TV2 (1,2 – 1,6 millió néző/adás) – Európai Uniós tagországokból Magyarországon élő fiatalokkal szórakoztató műsor, 2002
  • Friderikusz – A szólás szabadsága MTV (1,0 – 1,3 millió néző/adás) – heti politikai-közéleti-kulturális műsor, 2003-2005
  • Friderikusz most ATV – közéleti-politikai hír háttérműsor, 2006-2008
  • Megasztár TV2 – zsűritag zenei tehetségkutató műsorban, 2008–2010
  • Legyen Ön is milliomos! RTL Klub / RTL2 – műveltségi vetélkedő műsorvezetője, 2012–2013
  • Az ének iskolája TV2 – gyerekekkel készített zenei tehetségkutató műsor vezetője, 2013-
  • Sztárban sztár TV2 – műsorvezető, 2013
  • Friderikusz ATV – műsorvezető, 2013-

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hal(l)hatatlan interjúim - interjúkötet hírességekkel, 1985-ben jelent meg, 80 ezer példányban kelt el.
  • Isten, óvd a királynőt! - oknyomozó riportkötet Molnár Csilla szépségkirálynő öngyilkosságáról, 1987-ben jelent meg, 440 ezer példányban kelt el
  • Ez egy tiszta jó könyv - szinte üres könyv a magyar boldogságról, 1988-ban jelent meg, 120 ezer példányban kelt el.
  • Szigorúan nyilvános - interjúkötet hazai hírességekkel, 1989-ben jelent meg, 100 ezer példányban kelt el
  • Akar-e Ön köztársasági elnök lenni? - politikai pályázat azok számára, akik önjelölt köztársasági elnökök akartak lenni, 1989-ben jelent meg, 60 ezer példányban kelt el.
  • Az én mozim - a tévésorozat könyvváltozata, 2001-ben jelent meg, 40 ezer példányban kelt el.
  • Friderikusz – Eddig - 2008-ban jelent meg

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konfliktusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friderikusz Sándor kérlelhetetlen személyisége miatt szakmai életében gyakran jelen voltak a konfliktusok, írt róluk a sajtó és többről a tévé is beszámolt. Néhány nagy port kavart ügye, melyek jellemezték pályafutását:

Az 1970-es években ő leplezte le a Baranya megyei Görcsöny-beli termelőszövetkezetben történt folyamatos visszaéléseket, melyek révén - a tsz mögé bújva - országos és Baranya megyei, valamint pécsi állami- és pártvezetők illegálisan tetemes vagyonhoz jutottak.

Többrészes riportsorozatot készített 1980-ban a berkeszi Gyereknevelő Intézet embertelen körülményeiről. Itt középkori módszerekkel, brutális módon bántalmazták a gyerekeket. Ezt a riportsorozatot később hosszú időkre hivatkozási alapul használta a Szabad Európa Rádió.

Nagy port vert fel az önálló műsorral leleplezett pécsi bányászlakás-építési akció, melynek lényege abban állt, hogy sok százmilliós állami támogatással száz bányászlakást építettek a városban, s mint Friderikusz kiderítette: a százból összesen csak egy, azaz egyetlen lakásban éltek valóságos bányászok, a további 99 lakást állami- és pártvezetők birtokolták.

A televíziózást megelőző színpadi beszélgetős műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak föl, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva. Például az azóta legalizált Béres Csepp feltalálója, az akkoriban meghurcolt Béres József, Balczó András olimpiai bajnok öttusázó, Kósa Ferenc filmrendező, és még további 120-150 értelmiségi. Ezért is mentek már-már eseményszámba ezek a színpadi műsorok, amelyek közül a nyíregyházit - kétévnyi türelem után - a helyi pártbizottság nyomására beszüntették.

1998 elején az MTV akkori intendánsát hazugságon kapta rajta, és ez attól kezdve olyan antagonisztikus ellentéthez vezetett, hogy Friderikusz önszántából elhagyta a közszolgálati tévét.

Az RTL Klubról azt tartotta, hogy meglehetősen felületes tévéirányítás és értékmentes szemlélet jellemzi, ezért onnan is továbbállt.

Friderikusz Sándor nem is egyszer pályázott a MTV elnöki székére: ”Ilyen előzmények, ennyi tapasztalat, és talán nem túlzás azt állítani: ennyi siker után először 2001 júliusában, majd múlt év szeptemberében, azt követően pedig decemberben, végül ez év februárjában ismételten kísérletet tettem elfoglalni a Magyar Televízió RT elnöki székét, de a Közalapítvány Kuratóriumi Elnöksége mindezidáig nem találta érdemesnek a társadalmi kuratórium elé terjeszteni személyemet.”

2005-ben Lendvai Ildikó felmondta Friderikusz mobiltelefonjának hangpostájára, hogy az ő tévéelnöki pályázatát fogja támogatni az MSZP. Ezt - máig tisztázatlan módon - valaki lehallgatta, sokszorosította és eljuttatta a sajtóhoz. Ebből olyan botrány kerekedett, ami eleve kizárta őt az elnökségre pályázók sorából.

Friderikusz Sándor és az MTV másodszori elválása 2005-ben kimondottan feszültségtől terhesre sikeredett: Friderikusz több helyen is bírálta Rudi Zoltánt, az MTV akkori elnökét. Kijelentette, Rudi többet tartózkodik a sípályákon, mint elnöki irodájában. Friderikusz Sándor szerint a politikának el kell távolítania a Magyar Televízió éléről Rudi Zoltán elnököt, ellenkező esetben az intézménybe a szakmaiság jó ideig nem költözik vissza. A Népszabadság egyik számában megjelent interjúban a műsorvezető - egy kérdésre válaszolva - úgy fogalmazott: „vagy Rudi, vagy a szakmaiság”. Megfogalmazása szerint: a Rudi Zoltán vezette Magyar Televízió minimálisan sem felel meg a harmadik évezred műsor-szolgáltatási igényeinek, és a máig ott lévő kitűnő szellemi muníció egy ember, a teljes joggal felruházott elnök és két társa „vezetési és emberi alkalmatlanságán vérzik el”.

Friderikusz és az RTL Klub konfliktusa jogi perbe torkollott, amit a kereskedelmi tévé indított. 2004-ben 210 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tévés személyiséget az RTL Klubbal szemben a Fővárosi Bíróság. A kereskedelmi tévé azért indított pert, mert a Friderikusz Produkció 1999 márciusában felmondta a Meglepő és mulatságos című műsor szerződését, és nem engedte adásba a produkció soron következő epizódját. Az ügynek az volt az előzménye, hogy az RTL vezetősége előzetesen megígérte Friderikusznak, hogy képernyőjükön folytathatja Az én mozim című sorozatát, ezt az ígéretüket azonban hónapokon át megpróbálták elodázni. A per a Legfelsőbb Bíróságon ért véget, és a jogerős ítélet értelmében Friderikusznak „csak” negyvenegynéhány millió forintos kártérítést kellett fizetni a tévécsatorna számára.

Az ATV-nél segédkezett a televíziós adó új műsorának és új stúdiójának beüzemeltetésében, ahol két éven át, 2006 és 2008 között készítette a Friderikusz Most műsorát. Az adóval harmonikus kapcsolata volt jellemző, Friderikusz nagy szabadságot kapott műsora készítéséhez, ami mellé a csatorna addigi legnagyobb nézettsége társult.

Közéleti-politikai műsora után Friderikuszt a TV2 meghívta a Megasztár 4-be és 5-be, zsűritagnak. Itt Friderikusz elsősorban kemény megjegyzéseivel tudott a műsor részévé válni. Későbbi nyilatkozata alapján[10] a TV2 programigazgatója neheztelt rá, mivel a Megasztár időpontjának megváltoztatását javasolta élő adásban előzetes egyeztetés nélkül.

Miután korábbi munkakapcsolatbeli nézeteltéréseiket átbeszélték Dirk Gerkens RTL-vezérigazgatóval, Friderikusz új munkalehetőséget kapott az RTL Klub képernyőjén való szereplésre. Korábbi álláspontját megváltoztatva megállapította, hogy az RTL profi televíziós csatornává vált, jó szakembergárdával. Kolosi Péter a Legyen Ön is milliomos vezetését ajánlotta fel Friderikusznak, aki elfogadta azt. Első adását eredményesen zárta, a csatornaátlagot meghaladó nézettséggel.[11] A műsort követő kritikák és kommentek Friderikusz visszatérését és a megújult műsort pozitívan értékelték, kiemelve, hogy Vágó Istvántól eltérő karakterrel ruházta fel a műsort és műsorvezetőjét. [12] [13][14] 2013 márciusában nem hosszabbította meg egyéves szerződését az RTL-lel, a csatornával ezúttal jó viszonyban fejezték be az együttműködést.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Friderikusz Sándor-Mihancsik Zsófia: Friderikusz - eddig, Budapest, Alexandra Kiadó, 2008, ISBN 9789633709177[15]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]