Komodói varánusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Komodói sárkány
KomodoDragonRinca1.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Család: Varánuszfélék (Varanidae)
Nem: Varanus
Faj: V. comodienis
Tudományos név
Varanus komodoensis
Ouwens, 1912
Elterjedés
Komodo dragon distribution.gif
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Komodói sárkány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Komodói sárkány témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Komodói sárkány témájú kategóriát.

Varanus komodoensis1.jpg

A komodói sárkány, komodói óriásgyík vagy komodói varánusz (Varanus komodoensis) a pikkelyes hüllők rendjének (Squamata), gyíkok alrendjébe (Sauria) tartozó varánuszfélék családjának (Varanidae) egyik és legismertebb faja.

A világ legnagyobb gyíkjának testhossza átlagosan 2-3 méter, testtömege 70 kg. Egy példája az izolált gigantizmusnak. A szigeten nincs más húsevő állat, amely evolúciós versenyhelyzetet teremthetne.[1][2]

A párzási időszaka májustól augusztusig tart, és a tojásrakásra szeptemberben kerül sor. Húsz tojást rak, sokszor ásótyúkok elhagyott fészkeibe, amelyek hét hónap után kelnek ki.

A komodói varánusz a ma ismert legnagyobb termetű gyíkféle, ennek ellenére a legkésőbb felfedezett varánuszfaj: 1911-ben egy pilóta, kis repülőgépe meghibásodása miatt, kénytelen volt a Komodo-sziget közelében a tengerre leszállni. Ő volt az első európai, aki látta a hatalmas gyíkot. Amikor szerencsés hazatérése után beszámolt élményéről, eleinte nem hittek neki.[3] 1912-ben írták le először az európai zoológusok, a bennszülöttek már régóta ismerték ezeket a „szárazföldi krokodilokat”.

Evolúciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykor azt gondolták, hogy Komodo a kontinenshez tartozott, és amikor levált a kontinensről, elszigetelten fejlődött tovább a faj. A 2009-es felfedezések szerint a sárkány Ausztráliából származik. Itt találták egy olyan állat maradványait, amely hozzá hasonló, de nagyobb méretű. Ez a Megalánia nem. Az Ausztrália és Flores közötti Timor-szigeten olyan leletek kerültek elő, amelyek nagyobb méretűek, mint a komodói sárkány és kisebbek, mint a Megalánia.[4]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komodói sárkány az Indonéz-szigetvilág lakója. Csak pár kisebb szigeten él ez a hüllő, így a Kis-Szunda-szigeteken (Komodo-, Rintja-, Padar-szigeteken) a Komodo-szigetek Nemzeti Parkban és a Flores-sziget nyugati részén.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komodói varánusz a legnagyobb termetű gyíkfaj. Hosszúsága eléri a 2,5–3 m-t is, testtömege pedig a 100 kg-ot. Teste erőteljes, hosszan megnyúlt, koponyája hosszúkás, erőteljes állkapoccsal. Lábai kissé emelik testét a föld fölé, így igazán gyors futásra nem képes. A lábujjak karmokban végződnek. Pikkelyei kerekdedek, vastagok, ellenállók, egyszínűek, szürkésfeketék, vagy nagyon sötét szürkésbarnák. A szájüregben egy 30 cm hosszúságú villás nyelv foglal helyet. A szagokat is nyelvével érzékeli. Ivari dimorfizmusuk gyenge, a nőstény valamivel kisebb, mint a hím.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komodói sárkány ragadozó állat, természetes ellensége tulajdonképpen nincs, tehát csúcsragadozónak tekinthető. Szaglása kitűnő, így már messziről megérzi a zsákmány szagát. Élő nagyvadat (pl. szarvast, vaddisznót, majmot) csak ritkán tudnak elejteni, inkább kisebb állatokat fogyasztanak: bogarakat, hernyókat, más rovarokat, kisebb tengerparti állatokat, tojásokat, sőt esetenként saját utódaikat is fölfalják (kannibalizmus). Legkiadósabb táplálékuk azonban a döghús, melyre csoportosan járnak, kisebb-nagyobb darabokat kitépve egészben nyelik le azokat. Fogaik rágásra alkalmatlanok. Még a dög csontjait, koponyáját is elfogyasztják, ha képesek azt lenyelni. Nem egy esetben hallhatunk arról, hogy komodói sárkány embert falt föl, hisz minket is zsákmányállatnak tekint.

A varánusz harapása bármely állatra nézve végzetes. Egy ideig a szájüregben található kórokozó baktériumoknak tulajdonították, melyek a sebből a vérbe jutva pár napon belül vérmérgezést, majd halált okoznak, így a megharapott vad még el tud menekülni a gyík elől, de pár nap múlva elpusztul, amit a gyík kivár. Az újabb kutatások ezt már kizárják, sokkal inkább a varánusz szájában található méregmirigyek okozzák a megharapott vad halálát.[5]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varan de Komodo Thoiry 1981.jpg
Komodo dragon Varanus komodoensis Ragunan Zoo 5.JPG

A párzási időszak, késő tavasszal kezdődik. Ekkor kerül sor a hímek közötti küzdelemre: egymásnak vetik magukat (még a testüket is felfújják a cél érdekében), és addig küzdenek, amíg a gyengébb a talajhoz lapulva meg nem adja magát. A mindennemű előjogok természetesen csak a párharc győztesét illetik meg, miáltal kizárólag a legerősebb örökítheti át a tulajdonságait az utónemzedékre. A gyenge vagy sérült példánynak semmi esélye, hiszen ezután még a nőstényt is párzásra kellene kényszerítenie. (Ez még a győztesnek is kemény feladat.)

A nőstény a vemhesség ideje alatt egy alagutat ás a föld alá, - legalább kétméter mélyen -, ahol egy akkora üreget készít, melybe ő maga is kényelmesen elfér. Ide teszi le a 25-30 darab lúdtojás nagyságú tojásait, melyeket ezután gondosan betemet az alagúttal együtt. Ettől fogva kívül őrködik és a kicsik kikeléséig nem is táplálkozik: a farkában elraktározott zsír tartja életben.

Az utódok ősszel látják meg a napvilágot, s egyelőre nagyon eltérnek kifejlett rokonaiktól: fürgék, élénk mintázatúak, a bőrük színe a fák kérgéhez, lombozatához alkalmazkodik. Ez nem véletlen, ugyanis már a kikelésük pillanatában is az ösztöneik irányítják őket, villámgyorsan fel a legközelebbi fára, a lombok adta menedékbe.

A komodói varánusz egyik különleges tulajdonsága, hogy képes a szűznemzésre. Ez a biológiai jelenség, amelynek lényege, hogy a nőstények alkalmanként hímek „közreműködése” nélkül is képesek utódoknak életet adni, előfordul ugyan a természetben, ám a magasabb rendű gerinceseknél, így a hüllőknél is, rendkívüli ritkaságnak számít.

Egy szűznemzéssel kikelt kis komodói varánusz

2007 elején azonban az egész világsajtót bejárta az a hír, hogy a komodói sárkányok képesek a szűznemzésre, amint ez a londoni és a chesteri állatkertekben világra jött utódokról kétséget kizáróan bebizonyosodott. A természettudósok szerint a szűznemzés képessége azért előnyös a komodói varánuszok számára, mert számos szigetből álló élőhelyükön könnyen kerülhetnek olyan környezetbe, ahol nagyon kicsi az esély arra, hogy a párok találkozzanak. Biológiai okokból a szűznemzésből származó utódok csak hímek lehetnek.

Komodói sárkány az állatkertekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komodo dragon Varanus komodoensis Ragunan Zoo 4.JPG

Impozáns mérete és különleges megjelenése miatt a komodói sárkány felfedezése óta nagyon áhított faj az állatkertek számára. Indonézia sokáig csak különlegesen ritka alkalmakkor adott komodói varánuszokat külföldi állatkerteknek, és vásárlásra is csak nagyon ritkán nyílt mód. Emiatt a komódói varánusz elég ritka faj volt az állatkertekben. Jelenleg a fogságban való tenyésztés megoldott ugyan, de most sem tekinthető különösen gyakori fajnak. A faj Európában csak tizenkét állatkertben látható.

Magyarországra 2008 április végén érkezett először ilyen hüllő. Az állat a chesteri állatkertben szűznemzéssel világra jött egyedek közül való. A Fővárosi Állat- és Növénykert több éve szervezi a komodói varánusz beszerzését, hiszen egy ilyen állat bemutatásához kiterjedt egyeztetésre van szükség az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott komodói sárkány tenyészprogram keretében.

2010 februárjában egy hím és nőstény egyed érkezett egyenesen Indonéziából a Nyíregyházi Állatparkba dzsakartai állatkertből[6]. A két állat egy hosszútávú együttműködési megállapodás keretében érkezhetett Magyarországra.

Forrás és ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Chris Mattison,. Lizards of the World. New York: Facts on File, 16, 57, 99, 175. o (1989 & 1992). ISBN 0-8160-5716-8 
  2. Burness G, Diamond J, Flannery T (2001. Dec). „Dinosaurs, dragons, and dwarfs: the evolution of maximal body size” (Free full text). Proc Natl Acad Sci USA 98 (25), 14518–23. o. DOI:10.1073/pnas.251548698. ISSN 0027-8424. PMID 11724953.  
  3. A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó (2005) 
  4. Ausztráliából származnak a sárkányok (magyar nyelven). origo.hu, 2009. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
  5. http://index.hu/tudomany/kornyezet/2009/05/20/bamulatos_gyilkologep_a_komodoi_varanusz/
  6. http://www.nyiron.hu/nyiregyhaza/vilagszenzacio-a-nyiregyhazi-allatparkban-megerkezett-a-komodoi-varanusz-par

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]