Hosszúréti-patak
| Hosszúréti-patak Kő-ér |
|
 |
|
| A patak Kőérbereknél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 17[1] km |
| Vízgyűjtő terület | 114[1] km² |
| Forrás | torbágyi erdő[1] |
| Torkolat | Duna |
A Hosszúréti-patak (másik nevén Kő-ér) a Budapesttől nyugatra eső területek csapadékainak elvezetéséért felelős felszíni víz.
A patak forrása a torbágyi erdőben található, és többek között Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Diósd területét érintve csatlakozik a Dunába a Csepel-sziget északi részénél.
Hidrológiai jellemzők [szerkesztés]
Vízgyűjtő területe 114 négyzetkilométer, ami a Dunántúli-középhegység nagytájon belül, a Dunazug-hegyvidék középtáj legkeletibb részén, főként a Budakeszi- és Budaörsi-medence kistájakon terül el.
A kis vízgyűjtő terület miatt a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok nagy terhelést okoznak a patak vízhálózatának, de ettől eltekintve a vízgyűjtő alapvetően vízhiányosnak számít.
A patak nyomvonala a budapesti agglomerációba esik, és annak beépítettsége, a növényzet fokozatos visszaszorulása kedvezőtlenül befolyásolja a vízszállító-képességet. Erre markáns példa volt a 2010. május 30-ai felhőszakadás, mely komoly árvizeket okozott Törökbálinton, majd az innen levonuló víz útjába eső Budafokon.
Források [szerkesztés]
- Vilisics Kálmán: Hogyan éri el a törökbálinti árvíz a Dunát? Törökbálinti Újság, 2010. június 1.
- ^ a b c Vilisics Kálmán: Hogyan éri el a törökbálinti árvíz a Dunát (magyar nyelven). Törökbálinti Újság, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nagy Ildikó Réka: Kisvízfolyások revitalizációs lehetőségeinek vizsgálata a Hosszúréti-patak példáján (2001)
