Ínség-szikla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy csak igen alacsony vízállásnál látható, és ez csak aszályos időszakban fordul elő, amihez gyakran rossz termés kapcsolódik. Az utóbbi években a 2003 szeptemberében, illetve 2011 novemberében lehetett megfigyelni, hogy kiemelkedett a vízfelszín fölé.[1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajzi helyzete

A Gellért-hegy lábánál, a budai alsórakparttól 30-40 méterre a Duna medrében, a Szabadság-hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el. Közigazgatásilag Budapest XI. kerülete területére esik. A budapesti vízmércén mért kb. 90-100 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé. [2][3]

[szerkesztés] Elnevezése

A szikla a nevét arról kapta, hogy csak nagyon alacsony vízállásnál bukkan a víz fölé, és ez mindig aszálykor fordult elő, amikor egyébként komolyabb terméskiesés következett be. Néha a nevét többesszámban Ínség-sziklákként használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum amikor már elég alacsonyan van a víz, hogy a szikla teteje előbukkanjon, de ilyenkor még több kisebb szirtként áll ki, és csak még alacsonyabb víznél emelkedik válik egybefüggővé. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, és ezek külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint ezek egy része független magától az Ínség-sziklától. [4]

[szerkesztés] Kapcsolata a környezetével

A 19. század végéig a Szent Gellért-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, ezek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. A 20. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották [forrás?], így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek.

A 2000-es évek elején a 4-es metró előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság-híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is. [5]

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Kilátszik a Duna feneke?, Indóház, 2011. november 19.
  2. Már gyalog is átgázolhatunk a Dunán. Origo, 2003. szeptember 12. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
  3. Duna medrébe süllyedt hegy csúcsa - Az Ínség-szikla, Dunai-szigetek-blog, 2011. november 24.
  4. Szenthe, István: A Duna medrében illetve a partvonal mentén tervezett műszaki beavatkozások valószínűsíthető következményei a Gellérthegy térségében fakadó vizekre, 2004. november 25. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
  5. Tóth, Tamás, Csontos László, Dövényi Péter, Fekete Noémi, Magyari Árpád, Nagymarosi András, Szafián Péter, Vida Róbert, Windhoffer Gábor. Szakvélemény a budapesti 4. metró vonal I. szakaszának Duna alatti átvezetése földtani viszonyairól a területen végzett szeizmikus felmérés eredményei alapján (jelentés). Geomega Kft. (2001) 

[szerkesztés] Külső források

Fényképek a 2003-as alacsony vízállásnál: [1], [2], [3], [4]

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök