Sárgás habszegfű
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Silene flavescens Waldst. et Kit. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárgás habszegfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgás habszegfű témájú kategóriát. |
A sárgás habszegfű (Silene flavescens) a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó faj. Magyarországon ritkasága és veszélyeztetettsége folytán fokozottan védett.
Elterjedése[szerkesztés]
Jellemzően a Balkán-félszigeten fordul elő, balkáni flóraelem. Magyarországon jelenleg csak a budapesti Gellért-hegy dolomitszikláin, sziklarepedéseiben ismert néhány példánya, de a 19. században állítólag romos budai házfalakon is megjelent. A Gellért-hegyi előforduláshoz legközelebb Herkulesfürdő környékén található meg.[2]
Leírása[szerkesztés]
Nem feltűnő, 15–25 cm magas, karcsú termetű évelő növény cérnavékony szárral, mely a tövénél elfásodik (félcserje). A lágy szár alsó részét a rövid pelyhek selymes tapintásúvá, felső részét a mirigyszőrök kissé ragadóssá teszik. A levelek közül a tőlevelek keskenyek, lándzsás lapát alakúak, levélrózsát alkotnak. A szárlevelek még a tőleveleknél is rövidebbek, szálas-lándzsás alakúak. Egy száron többnyire 1-2, ritkán 3 virág fejlődik, melyek a Gellért-hegyen júniusban, esetenként júliusban nyílnak. Virágainak hengeres alakú, legfeljebb 15 mm hosszú, ritkásan szőrös, zöldes erű csészéjét összeforrt csészelevelek alkotják. A sziromlevelek sárgás színűek, lemezük mintegy a feléig két hasábra tagolódik, az alsó része tagolatlan. A virágok rövid életűek, szürkületben és éjszaka nyílnak (napközben csak akkor, amikor borult az ég), valamint jellemzője az is, hogy a szirmok meleg időben perceken belül összepöndörödnek. A termőkből közel 8 mm hosszú toktermések fejlődnek.
A többi magyarországi habszegfűfajtól könnyen megkülönböztethető, hiszen kisebb termetű azoknál, virágszirmainak színe pedig sárgás, szemben a többi faj fehér, rózsaszín vagy zöldes sziromszíneivel.
Élőhelye[szerkesztés]
Hegyvidéki területeken sziklagyepekben, ezen belül pedig mészkő- és dolomitsziklagyepekben él, mivel mészkedvelő növényfaj.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Molnár V. Attila: Szegfűfélék – Caryophyllaceae. In Élővilág enciklopédia 2: A Kárpát-medence gombái és növényei. Ujhelyi Péter, Molnár V. Attila (társszerkesztő). Budapest: Kossuth Kiadó. 2006. 244 (239–244). o. ISBN 963-09-4851-6
Források[szerkesztés]
- szerk.: Farkas Sándor: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó (1999). ISBN 9639239135 253. o.
- Molnár V. Attila: Szegfűfélék – Caryophyllaceae. In Élővilág enciklopédia 2: A Kárpát-medence gombái és növényei. Ujhelyi Péter, Molnár V. Attila (társszerkesztő). Budapest: Kossuth Kiadó. 2006. 244 (239–244). o. ISBN 963-09-4851-6
- Silene flavescens W. et K. = Sárgás habszegfű. In Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok–virágos növények. A rajzokat készítette: Csapody Vera (†), kiegészítette: Széll Marianne. Bírálók: Hegedűs Ábel (†), Horánszky András, Priszter Szaniszló. 4., átdolgozott kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 588. o. ISBN 963-19-1226-4
