Panelprogram
Az ún. panelprogram (hivatalos nevén iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása) a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb, kormányzati ciklusokon átívelő lakóépület-rehabilitációs programja. A panelprogram során olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek hatékonyabbá teszik a panelházak energiagazdálkodását. Eddig a legtöbb fejlesztés Székesfehérváron történt, itt csaknem minden panelépületet érintett a program. A program következtében számos nagyvárosunk lakótelepeinek jelentősen megváltozott az arculata.
Története[szerkesztés]
Előzmények, az első Panelprogram[szerkesztés]
Az 1960-as évektől kezdve a rendszerváltozásig a legtöbb magyarországi városban épültek iparosított technológiával, előre gyártott vasbeton elemekből álló, döntően lakócélú épületek. A köznyelv által egyszerűen panelháznak nevezett lakótömbök az ezredfordulóra egyre leromlottabb állapotba kerültek. Az épületek folyamatosan romló műszaki helyzete azok drasztikus leértékelődésével, az értékvesztés pedig a lakosaik tömeges vagyonvesztésével, a lakótelepek deklasszálódásával fenyegetett. A jellemzően a Kádár-korszakban épült lakótelepek felújításának állami támogatását fideszes országgyűlési képviselők kezdeményezték még 2000-ben.[1] A panelházak felújítására 2001-től kezdve juttatott forrásokat a kormányzat. A Panelprogramnak elkeresztelt, többször módosított összetételű támogatási formát valamennyi későbbi magyar kormányzat fenntartotta és az ország pénzügyi lehetőségeihez képest támogatta is.
Második Panelprogram[szerkesztés]
2008-tól a program az Új Magyarország Lakás Felújítási Program részeként működött tovább.[2] 2011-ben a kormány ismét átszervezte a programot: a panelépületek felújításának támogatását az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer nevű alprogramja vette át, amelyet a nemzetközi CO2-kvóták nemzetközi kereskedelméből finanszíroztak. Ugyanakkor a ZBR-ben lévő pénz elégtelen volt a korábban támogatandónak ítélt pályázatok finanszírozására, ezért 2011-ben a további pályáztatást a program története során először hosszabb időre felfüggesztették.[3]
Harmadik Panelprogram[szerkesztés]
A harmadik programot 2013-ban jelentették be 2014-es indulással.[4] A program végül nem indult el, helyette általános társasházi épületfelújítási program indult 2015-ben az Otthon Melege program keretében, melyből mindössze csak 430 társasház részesült támogatásban, és 13975 lakás újult meg. A több 4 milliós magyar lakásállomány 70% elavult energetikailag 2030-ig meg kellene duplázni a mélyfelújítások (komplex energiahatékony felújítás, jelentős energiamegtakarítással) arányát.
Támogatott fejlesztések[szerkesztés]
Az államszocialista évtizedekben épült panelházak egyik leggyengébb pontja a hőszigetelés elégtelensége. A lakótelepeket többnyire külföldről valutáért beszerzett és folyamatosan dráguló energiahordozókkal fűtötték, így az állam számára a legkedvezőbb megoldás az volt, ha az épületek hőszigetelését támogatja. A panelházak külső falainak hőszigetelése mellett külön támogatják a régi, elavult nyílászárók korszerűekkel történő lecserélését is. 2008-tól kezdve a program támogatja a panelházak vezetékrendszereinek felújítását is.
A 2008-as pályázat elemei:[5]
- Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje
- Homlokzatok és födémek hőszigetelése
- Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítása
- A megújuló energiafelhasználás növelése
A panelprogramtól adminisztratív úton elkülönítve, de azt kiegészítve több magyar nagyváros is belevágott lakótelepeik közterületeinek felújításába.[6] A program a közterületek megújításával együtt a lakótelepek komplex revitalizációját eredményezi.
Eredmények[szerkesztés]
2007-ig a panelprogramra az állam 34,4 milliárd forintot költött. A támogatás révén az ország 820 000 panellakásából 190 000-et (23%át) újítottak fel valamilyen formában. Az érintett lakások energiafelhasználása 8-50%-kal csökkent.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sasvári Szilárd felszólalása (magyar nyelven). Magyar Országgyűlés, 2000. november 10. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
- ↑ Új Magyarország Lakás Felújítási Program (magyar nyelven). Belügyminisztérium, 2007. december 27. (Hozzáférés: 2011. február 11.)[halott link]
- ↑ Panelfelújítási program a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint (magyar nyelven). Ingatlan1, 2011. február 26. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
- ↑ http://palyazatok.org/eljen-panel-iii-nagyszabasu-lakasfelujitasi-programot-hirdetett-kormany-de-csak-panellakasokra/
- ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)
- ↑ Bálint Tóth János: Tízmilliárdból folytatódik a panelprogram (magyar nyelven). Origo, 2007. október 3. (Hozzáférés: 2011. február 11.)
- ↑ Jauernik István: [www.kormanyszovivo.hu/media/retreive_file/11209?lang=hu A Panelprogram és a Kéményfelújítási Program eredményei] (magyar nyelven) (PDF). Önkormányzati Minisztérium. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
További információk[szerkesztés]
- Iparosított technológiával készült épületek felújítása; szerk. Csermely Gábo; ÉMI Kht., Bp., 2005
- Horváth Sára Erzsébet: Panel-rehabilitáció. Az energiatudatos felújítás klímapolitikai aspektusai; Terc, Bp., 2012
