Ugrás a tartalomhoz

Vízityúk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízityúk
Vízityúk a természetes élőhelyén
Vízityúk a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Guvatfélék (Rallidae)
Nem: Gallinula
Faj: G. chloropus
Tudományos név
Gallinula chloropus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A vízityúk elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   valószínűleg kihalt
A vízityúk elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  valószínűleg kihalt
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vízityúk témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízityúk témájú médiaállományokat és Vízityúk témájú kategóriát.

A vízityúk (Gallinula chloropus) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Egész Európában megtalálható, kivéve Skandinávia és Finnország nagy részét, és Oroszország északi területeit. Fellelhető Nyugat-Ázsiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Afrikában. Észak- és Dél-Amerikába betelepítették.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Megfelelő időjárás mellett kis létszámban itt is telel.

Megjelenése

[szerkesztés]

A vízityúk hossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága 50–55 centiméter és testtömege 145–490 gramm. A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farktollai alul fehérek. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. Hosszúra nyúlt lába és lábujjai segítik az ingoványos talajon való közlekedésben; járás közben jellegzetesen „kilép”. A csibék tollazata fekete, csőrük és szemük környéke piros, fejük teljesen kopasz. Csak 6 hónapos korukban lesz élénkpiros a csőrük, addig narancssárga vagy citromsárga színűek.

Életmódja

[szerkesztés]

A költési szezon kivételével társas lény. Tápláléka növények, bogyók, rovarok és egyéb kis termetű gerinctelenek. Biztonságos környezetben akár 15 évig is élhet, de a természetben átlagban csak 3 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ebben az időben 2-3 fészekaljat nevel fel a pár. A fészket a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezik el a madarak; vázát nádból és más vízinövényből készítik, belsejét puha növényekkel bélelik, és mindkét madár részt vesz a fészeképítésben. Egy fészekaljban 10 tojás van, ezek vörösesbarnán pettyezett sárgásbarnák. Az öregek mintegy három héten át felváltva melengetik őket. Az előző fészekaljból kikerült madarak segítenek felnevelni az öregeknek a következő fészekaljakat. A kirepülés 6-7 hetes korban következik el.

Fészek tojásokkal
és egy fiatal madár
Fiatal példányok a Tisza partján

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]