Guvatfélék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kék fú (Porphyrio porphyrio) |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Guvatfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Guvatfélék témájú médiaállományokat. |
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_in_Kolkata_I_IMG_2675.jpg)
A guvatfélék (Rallidae) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó családja. 34 nem és 152 faj tartozik a családba.
Tartalomjegyzék |
Elterjedésük[szerkesztés]
A növényzetben szegény sarki tájak kivételével az egész Földet benépesítik, sok közülük a partoktól távol eső szigeteket is. Ez a körülmény, valamint kis mozgási hajlandóságuk nagyban elősegítette új fajok képződést.
Életmódjuk[szerkesztés]
Egyetlen más madárcsaládban sincs annyi rejtőzködő életmódú faj, mint a guvatfélék között. Egyesek közülük – a szárcsák – többet tartózkodnak a nyílt vízen, mint a récék. A legtöbb faj azonban a legsűrűbb növénytakaró között lakik, rendszerint mocsaras talajon. Ilyen környezetben való mozgásukra különösen alkalmas testük, mivel törzsük két oldalról annál keskenyebb és laposabb, minél sűrűbben benőtt helyeken élnek. Így a mozgástól remegő növényzet nem hívja fel a guvatok ellenségeinek figyelmét. Hátcsigolyáik nem nőttek össze, másként elképzelhető sem lenne mozgásuk finom simulékonysága.
Megjelenésük[szerkesztés]
A guvatfélék csinos mocsári madarak. Jellemző vonásaik: testük magas és oldalt erősen lapított; nyakuk középhosszú, fejük kicsi; csőrük oldalt összenyomott és ritkán hosszabb a fejüknél; orrlyukaik egymásba nyílnak; lábuk és ujjuk hosszú, hátulsó lábujjuk mindig fejlett; meglehetősen rövid, kerekített szárnyuk összecsukott farkuk végét nem éri el; 12 tollból álló farkuk hosszú és kerekített; dús tollazatuk testhezálló. Mértük 12 – 50 cm között változik. Színük többnyire fedőszínek, gyakran pontok vagy csíkok tagolják, sok faj oldala nagyon csíkos A guvatfélék családjának tagjai mocsaras, vagy legalább is nedves vidéken élnek; szántóföldön tanyáznak, sőt némelyek erdőben is. Rejtett életmódot folytatnak. Lehetőleg nem mutatkoznak és csak végső szükségből kapnak szárnyra. Lakóhelyük növényzetében mesterien el tudnak rejtőzni. Lábukat kitűnően tudják használni; egyesek meglehetősen úsznak, sőt mások jól buknak is. A guvatok nem szánják magukat egykönnyen a repülésre, sőt több szigetlakó faj teljesen elveszítette repülési képességét. Másrészt azonban rövid szárnyaik ellenére némely faj nagy vándorutakat tesz meg.
Szaporodásuk[szerkesztés]
A szaporodási szokások számos fajnál kevéssé ismertek vagy ismeretlenek. Leggyakrabban a fészekalj 5–10 tojásból áll. A fészek elhagyása általában 1 hónap után történik.
Rendszerezés[szerkesztés]
A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.
- Himantornis (Hartlaub, 1855) – 1 faj
- vöröslábú guvat (Himantornis haematopus)
- Sarothrura (Heine, 1890) – 9 faj
- csíkos bolyhosfarkú (Sarothrura affinis)
- fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár (Sarothrura ayresi)
- csíkosbegyű bolyhosfarkúmadár (Sarothrura boehmi)
- gyöngyös bolyhosszárnyúmadár (Sarothrura elegans)
- hova bolyhosfarkú (Sarothrura insularis)
- pettyes bolyhosfarkú (Sarothrura lugens)
- pettyegetett bolyhosfarkú (Sarothrura pulchra)
- vörösmellű bolyhosfarkú (Sarothrura rufa)
- lemur bolyhosfarkú (Sarothrura watersi)
- Canirallus (Bonaparte, 1856) – 2 faj
- madagaszkári erdeiguvat (Canirallus kioloides)
- pápaszemes guvat (Canirallus oculeus)
- Coturnicops (Gray, 1855) – 3 faj
- sárga vízicsibe (Coturnicops noveboracensis)
- Darwin-vízicsibe (Coturnicops notatus)
- mandzsuríai vízicsibe (Coturnicops exquisitus)
- Micropygia (Bonaparte, 1856) – 1 faj
- Schomburgk-vízicsibe (Micropygia schomburgkii)
- Rallina (Gray, 1846) – 8 faj
- andamáni guvat (Rallina canningi)
- hindu guvat (Rallina eurizonoides)
- maláj guvat (Rallina fasciata)
- háromszínű guvat (Rallina tricolor)
- nimfa guvat (Rallina forbesi) más néven (Rallicula forbesi)
- tüskés guvat (Rallina leucospila) más néven (Rallicula leucospila)
- Mayr-guvat (Rallina mayri) más néven (Rallicula mayri)
- gesztenyebarna guvat (Rallina rubra) más néven (Rallicula rubra)
- Anurolimnas (Sharpe, 1893) – 3 faj
- Anurolimnas castaneiceps
- Anurolimnas viridis
- Anurolimnas fasciatus
- Atlantisia (Lowe, 1923) – 1 faj
- Atlantisz-guvat (Atlantisia rogersi)
- Aphanocrex (Wetmore, 1963) – 1 faj
- Szent Ilona-szigeti guvat (Aphanocrex podarces) , korábban (Atlantisia podarces) – kihalt
- Mundia (Olson, 1973) – 1 faj
- Ascension-szigeti guvat (Mundia elpenor), korábban (Atlantisia elpenor) – kihalt
- Laterallus (Gray, 1855) – 9 faj
- juhász guvat (Laterallus jamaicensis)
- amazonasi törpeguvat (Laterallus exilis)
- fehérmellű törpeguvat (Laterallus leucopyrrhus)
- venezuelai törpeguvat (Laterallus levraudi)
- vöröstorkú törpeguvat (Laterallus melanophaius)
- rubin törpeguvat (Laterallus ruber)
- galápagosi guvat (Laterallus spilonotus)
- vörösképű törpeguvat (Laterallus xenopterus)
- fehértorkú törpeguvat (Laterallus albigularis)
- Nesoclopeus (Peters, 1932) – 2 faj
- salamon-szigeteki csíkosszárnyú guvat (Nesoclopeus woodfordi)
- fidzsi csíkosszárnyú guvat (Nesoclopeus poecilopterus) – kihalt
- Gallirallus (Lafresnaye, 1841) – 17 faj
- Sharpe-guvat (Gallirallus sharpei) – kihalt
- szürkemellű guvat (Gallirallus striatus)
- weka (Gallirallus australis)
- csíkos guvat (Gallirallus dieffenbachii) – kihalt
- szalagos guvat (Gallirallus philippensis)
- guami guvat (Gallirallus owstoni)
- roviana-szigeti guvat (Gallirallus rovianae)
- wake-szigeti guvat (Gallirallus wakensis) – kihalt
- tahiti guvat (Gallirallus pacificus) – kihalt
- Gallirallus conditicius
- calayai guvat (Gallirallus calayanensis)
- új-kaledóniai bozótguvat (Gallirallus lafresnayanus) más néven (Tricholimnas lafresnayanus) – kihalt
- barna bozótguvat (Gallirallus sylvestris) más néven (Tricholimnas sylvestris)
- chatham-szigeteki guvat (Gallirallus modestus) más néven (Caballus modestus) – kihalt
- új-brittaniai guvat (Gallirallus insignis) más néven (Habropteryx insignis)
- okinavai guvat (Gallirallus okinawae) más néven (Habropteryx okinawae)
- szakállas guvat (Gallirallus torquatus) más néven (Habropteryx torquatus)
- Rallus (Linnaeus, 1758) – 9 faj
- madagaszkári guvat (Rallus madagascariensis)
- kaffer guvat (Rallus caerulescens)
- guvat (Rallus aquaticus)
- Wetmore-guvat (Rallus wetmorei)
- magellán guvat (Rallus antarcticus)
- bogota guvat (Rallus semiplumbeus)
- királyguvat (Rallus elegans)
- kelepelő guvat (Rallus longirostris)
- virginiai guvat (Rallus limicola)
- Lewinia (Gray, 1855) – 3 faj
- Lewinia mirificus más néven Rallus mirificus
- palaszürke guvat (Lewinia pectoralis) más néven (Rallus pectoralis)
- auckland-szigeteki guvat (Lewinia muelleri) más neven (Rallus muelleri)
- Dryolimnas (Sharpe, 1893) – 1 faj
- fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri)
- aldabrai fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri aldabranus)
- Assumption szigeti fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri abbotti) - kihalt a 20.század első évtizedeiben
- réunioni guvat (Dryolimnas augusti) - kihalt a 17. században
- fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri)
- Crecopsis (Sharpe, 1893) – 1 faj
- pompás haris (Crecopsis egregia)
- Crex (Johann Matthäus BechsteinBechstein, 1803) – 1 faj
- haris (Crex crex)
- Rougetius (Bonaparte, 1856) – 1 faj
- Rouget-guvat (Rougetius rougetii) más néven (Rallus rougetii)
- Aramidopsis (Sharpe, 1893) – 1 faj
- horkoló guvat (Aramidopsis plateni)
- Aramides (Pucheran, 1845) – 8 faj
- vöröstorkú erdeiguvat (Aramides gutturalis) – kihalt
- barnasapkás erdeiguvat (Aramides axillaris)
- szürkenyakú erdeiguvat (Aramides cajanea)
- vörösszárnyú erdeiguvat (Aramides calopterus)
- parti guvat (Aramides mangle)
- Saracura-guvat (Aramides saracura)
- Esmeralda-erdeiguvat (Aramides wolfi)
- Ypecaca-guvat (Aramides ypecaha)
- Amaurolimnas (Sharpe, 1893) – 1 faj
- egyszínű guvat (Amaurolimnas concolor)
- Gymnocrex (Salvadori, 1875) – 3 faj
- vörösszárnyú mangroveguvat (Gymnocrex plumbeiventris)
- celebeszi mangroveguvat (Gymnocrex rosenbergii)
- talaud-szigeteki guvat (Gymnocrex talaudensis)
- Amaurornis (Reichenbach, 1853) – 9 faj
- barnahasú lápityúk (Amaurornis akool)
- Isabella-lápityúk (Amaurornis isabellinus)
- fülöp-szigeteki lápityúk (Amaurornis olivaceus)
- fehérmellű lápityúk (Amaurornis phoenicurus)
- talaud-szigeteki lápityúk (Amaurornis magnirostris)
- madagaszkári vízicsibe (Amaurornis olivieri)
- feketefarkú vízicsibe (Amaurornis bicolor) más néven (Limnocorax bicolor)
- mór vízicsibe (Amaurornis flavirostra) más néven (Limnocorax flavirostra)
- vörösfarkú lápityúk (Amaurornis moluccanus)
- Porzana (Vieillot, 1816) – 17 faj
- sárgamellű vízicsibe (Porzana flaviventer)
- hawaii vízicsibe (Porzana sandwichensis) más néven (Corethrura sandwichensis)– kihalt
- fahéjszínű vízicsibe (Porzana fusca) más néven (Corethrura )
- mandarin vízicsibe (Porzana paykullii) más néven (Corethrura paykullii)
- kis vízicsibe (Porzana parva)
- pettyes vízicsibe (Porzana porzana)
- törpevízicsibe (Porzana pusilla)
- álarcos vízicsibe más néven karolin-vízicsibe (Porzana carolina)
- folyólakó vízicsibe (Porzana fluminea)
- Laysan-vízicsibe (Porzana palmeri) – kihalt
- foltos vízicsibe (Porzana spiloptera)
- Porzana albicollis
- kosrae-szigeti vízicsibe (Porzana monasa) – kihalt
- déltengeri vízicsibe (Porzana tabuensis) más néven (Limnocorax tabuensis)
- henderson-szigeti vízicsibe (Porzana atra) más néven (Limnocorax atra)
- Miller-vízicsibe (Porzana nigra) – kihalt
- Szent Ilona-szigeti vízicsibe (Porzana astrictocarpus) – kihalt
- Poliolimnas (Sharpe, 1893) – 1 faj
- barnás vízicsibe (Poliolimnas cinereus) más néven (Porzana cinerea)
- Aenigmatolimnas (Peters, 1932) – 1 faj
- csíkos vízicsibe (Aenigmatolimnas marginalis)
- Aphanapteryx – 2 kihalt faj
- mauritiusi vörös guvat (Aphanapteryx bonasia) – kihalt
- Leguat-guvat (Aphanapteryx leguati) – kihalt
- Capellirallus – 1 kihalt faj
- szalonkacsőrű guvat (Capellirallus karamu) – kihalt
- Diaphorapteryx – 1 kihalt faj
- Hawkins-guvat (Diaphorapteryx hawkinsi) – kihalt
- Cyanolimnas (Barbour & Peters, 1927) – 1 faj
- Zapata-guvat (Cyanolimnas cerverai)
- Neocrex (Sclater & Salvin, 1869) – 2 faj
- aranycsőrű vízicsibe (Neocrex erythrops)
- kolumbiai vízicsibe (Neocrex colombianus)
- Pardirallus (Bonaparte, 1856) – 3 faj
- foltos guvat (Pardirallus maculatus)
- özvegy guvat (Pardirallus nigricans)
- szürke guvat (Pardirallus sanguinolentus)
- Eulabeornis (Gould, 1844) – 1 faj
- mangrove guvat (Eulabeornis castaneoventris)
- Habroptila (Gray, 1860) – 1 faj
- dobos guvat (Habroptila wallacii)
- Megacrex (Albertis & Salvadori, 1879) – 1 faj
- új-guineai gyalogguvat (Megacrex inepta)
- Porphyrio (Brisson, 1760) – 7 faj
- kék fú (Porphyrio porphyrio)
- Lord Howe-szigeti fú (Porphyrio albus) – kihalt
- afrikai szultántyúk (Porphyrio alleni) más néven (Porphyrula alleni)
- azúr szultántyúk (Porphyrio flavirostris) más néven (Porphyrula flavirostris)
- amerikai szultántyúk (Porphyrio martinicus) más néven (Porpyrula martinica)
- réunioni szultántyúk (Porphyrio coerulescens) – kihalt
- Új-kaledón szultántyúk (Porphyrio kukwiedei) – kihalt
- takahe (Porphyrio hochstetteri)
- északi-szigeti takahe (Porphyrio mantelli) más néven (Notornis mantelli) – kihalt
- Gallinula (Brisson, 1760) – 10 faj
- szamoai vízityúk (Gallinula pacifica) más néven (Pareudiastes pacificus) – kihalt
- San Cristobal vízityúk (Gallinula silvestris) más néven (Pareudiastes silvestris)
- Trisdan da Cunha vízityúk (Gallinula nesiotis) más néven (Porphyriornis nesiotis) – kihalt
- gough-szigeti vízityúk (Gallinula comeri) más néven (Porphyriornis comeri)
- vízityúk (Gallinula chloropus)
- pápua vízityúk (Gallinula tenebrosa)
- törpevízityúk (Gallinula angulata)
- álarcos vízityúk (Gallinula melanops) más néven (Porphyriops melanops)
- vöröslábú mocsárityúk (Gallinula ventralis) más néven (Tribonyx ventralis)
- tasman mocsárityúk (Gallinula mortierii) más néven (Tribonyx mortierii)
- Fulica (Linnaeus, 1758) – 12 faj
- vörösszarvú szárcsa (Fulica rufifrons)
- ormányos szárcsa (Fulica cornuta)
- óriásszárcsa (Fulica gigantea)
- sárgacsőrű szárcsa (Fulica armillata)
- fehérszárnyú szárcsa (Fulica leucoptera)
- karibi szárcsa (Fulica caribaea)
- gyűrűscsőrű szárcsa (Fulica americana)
- hawaii szárcsa (Fulica alai)
- andoki szárcsa (Fulica ardesiaca)
- szárcsa (Fulica atra)
- bütykös szárcsa (Fulica cristata)
- maszkarén szárcsa (Fulica newtoni) – kihalt
