Új-kaledóniai bozótguvat
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Súlyosan veszélyeztetett |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Gallirallus lafresnayanus (Verreaux & Des Murs, 1860) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Tricholimnas lafresnayanus |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Új-kaledóniai bozótguvat témájú rendszertani információt. |
A új-kaledóniai bozótguvat (Gallirallus lafresnayanus), a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Az ismert 17 példányát 1860-1890 között gyűjtötték be. 1960-ban és 1984-ben meg nem erősített forrásból származó információk szerint néhány példányát látták a magas hegyekben, ahová a ragadozók elől menekült. 1998-ban a megtalálására indított keresés nem járt sikerrel, így csak feltételezhető a létezése. A Rallicola piageti nevő tetű kizárólag ezen faj példányain volt megtalálható.
Tartalomjegyzék |
Elnevezése [szerkesztés]
Tudományos neve a francia ornitológusnak, Frederic de Lafresnaye-nak állít emléket.
Előfordulása [szerkesztés]
Kizárólagosan az Csendes-óceánon található, Új-Kaledónián honos. A természetes élőhelye hegyvidéki erdők.
Megjelenése [szerkesztés]
Átlagos testhossza 44 centiméter. Tollazata felül barna, alul szürke.
Életmódja [szerkesztés]
Elsősorban gerinctelenekkel táplálkozik.
Források [szerkesztés]
- A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Râle de Lafresnaye című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

