Fidzsi csíkosszárnyú guvat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fidzsi csíkosszárnyú guvat
Nesoclopeus.poecilopterus.ofgh.jpg
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1994
Status iucn EX icon.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Guvatfélék (Rallidae)
Nem: Nesoclopeus
Faj: N. poecilopterus
Tudományos név
Nesoclopeus poecilopterus
(Hartlaub, 1866)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fidzsi csíkosszárnyú guvat témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fidzsi csíkosszárnyú guvat témájú kategóriát.

A fidzsi csíkosszárnyú guvat (Nesoclopeus poecilopterus) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevére utalva csak a Fidzsi-szigeteken élt. Viti Levu és Ovalau szigetén élt, ahol mocsarakban, majd az emberek megtelepedése után az azok helyén létesített táróföldeken élt.

Kifejezetten óvatos, rejtett életmódú madár. Nagy valószínűséggel röpképtelen, repülni nem láttak egy egyedet sem.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 36 centiméter. Testének felső része és farka sötétbarna. Testének alsó fele, fejének oldalsó része és nyaka szürke színű. Melle és szárnyának alsó fele egészen sötétbarna. A hasán és az szárnyán levő tollak hegye fehér, emiatt csíkosnak tűnnek ezen testtájak. Nagy valószínűséggel röpképtelen, szárnyai a testmérethez képes alulfejlettek. Szárnyai kerekek, kézevezőtollai szélesek, a vágükön lekerekítettek. Hosszú narancssárga csőrének hegye fehér. Csőre hosszabb, mint a feje.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként magvakkal táplálkozott.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Október és december hónapok között költött. A mocsarak növényzetének rejtekébe a földre építette fészkét, melybe 5-6 krémszínű bíborfolto tojást rakott.

Kihalása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat kihalása főként a telepesek okozták, mivel szép tollaiért vadászták. Emellett a szigeten meghonosodott elvadult kutyák és macskák számára is könnyű prédát jelentett ez az emlős ragadozóhoz nem alkalmazkodott faj. Sokáig úgy tűnt, hogy a faj 19. század végén hallhatott ki, utolsó ismert példányát 1890-ben látták. A tudósok nagy meglepetésére 1973-ban egy élő egyedre bukkantak Viti Levu szigetén. Azóta viszont nem találtak egy példányt sem, így 1994 óta ismét kihalt fajnak tartják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]