Guvat

Guvat
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Darualakúak (Gruiformes) Család: Guvatfélék (Rallidae) Nem: Rallus Faj: R. aquaticus
Tudományos név
Rallus aquaticus (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Guvat témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Guvat témájú médiaállományokat.

A guvat (Rallus aquaticus) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj

Előfordulása

Költési területe Észak- és Közép-Európa, valamint Közép-Ázsia, kelet felé egészen az Amur-folyóig. Dél-Európát és Észak-Afrikát vonulás alkalmával látogatja, de már Egyiptomban a ritka téli madarak közé tarozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. Vonulása októberre és márciusra esik, mindazáltal még tél közepén is akadnak egyesek, sőt még egyes északi fekvésű szigeteken, például Feröeren és Izlandon is rendesen telel, mert rossz repülő, s ezért nem is költözik el onnét.

Nádasok, gyékényes sűrűségek, lápok és mocsarak lakója.

Megjelenése

Testhossza 23-28 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-45, testtömege 80-180 gramm közötti. A hím nagyobb, mint a tojó. Az öreg hím felsőteste barna alapon feketetarkának látszik, mert minden toll olajbarna szegélyben végződik. Fejoldala és alsóteste kékes hamuszürke, lágyéka fekete-fehér szalagokkal. Hasa és fara sárgás rozsdaszürke, evezői olajbarnával szegett fakó barnásfeketék; kormánytollai feketék és szintén olajbarnával vannak szegélyezve. Szeme szennyes halványpiros, csőrének orma barnásszürke, a felső káva széle és az alsó káva miniumpiros, lába zöldesbarna.

Életmódja

Vízirovarokkal, férgekkel, csigákkal táplálkozik, de megeszi a békákat, halakat, kisebb madarakat is.

Szaporodása

Területvédő, fajtársait elüldözi a fészek közeléből. Víz által határolt területre készíti fészkét. Fészekalja 6-11 tojásból áll, melyen mind két szülő kotlik. Április vége és június között kétszer költ. A kikelt fiókák már kéthetes korukban önállóan táplálkoznak, 7-8 hetes korukban már repülnek.

Kárpát-medencei előfordulása

Márciustól novemberig tartózkodik Magyarországon, de kis számban át is telel. Rendszeres fészkelő szinte minden vizes élőhelyen.

Forrás

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
• A faj Magyar Madártani Egyesület honlapján
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról