Nagyszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a településről szól. A keresztény ünnepet lásd itt: Nagyszombat (kereszténység).

Koordináták: é. sz. 48° 22′ 20’’, k. h. 17° 35′ 00’’48.3722222222, 17.5833333333

Nagyszombat (Trnava)
Nagyszombat belvárosa légifotón
Nagyszombat címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Turisztikai régió	Nagyszombati
Rang	város
Első írásos említés	1211
Polgármester	Štefan Bošnák
Irányítószám	917 71
Körzethívószám	033
Népesség
Teljes népesség	68 466 fő (2006)[1] +/-
Népsűrűség	957 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	144 m
Terület	71,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszombat
é. sz. 48° 22′ 20’’, k. h. 17° 35′ 00’’48.3722222222, 17.5833333333
Nagyszombat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszombat (szlovákul Trnava, németül Tyrnau, latinul Tyrnavia vagy Tyrnaviae) város Szlovákiában. Szlovákia hetedik legnagyobb városa. A Nagyszombati kerület székhelye. Vágmagyarád tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Híres emberek 6 Képtár 7 Külső hivatkozások 8 Források

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében.

[szerkesztés] Nevének eredete

1238-ban említik először "Zumbotel" néven. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák "Trnava" a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal.

[szerkesztés] Története

Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki I. Ottokár cseh király felesége volt, megerősített. 1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én. 1432-ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket.

1543-ban ide költözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította. 1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy Miklós császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta. 1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött. Az egyetemet 1772-ben költöztették Budára (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem). Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt. 1704. december 26-án határában szenvedett döntő vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől. 1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság. 1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 1820–1840 között bontották le. 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya. 1910-ben 15 163 lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német volt.

1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely. 1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet. 2001-ben 70 286 lakosa volt, 97%-ban szlovák nemzetiségű

[szerkesztés] Nevezetességei

• A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.
• Az érseki palotát 1562-ben Oláh Miklós prímás építtette, később bővítették.
• A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert.
• Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült barokk stílusban.
• Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel.
• A copf stílusú városháza 1793-ban épült a középkori tanácsház alapjain.
• Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.
• Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette 1363-ban gótikus stílusban.
• A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították.
• Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át.
• Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült.
• A trinitáriusok temploma és kolostora 1710 és 1719 között épült barokk stílusban.
• A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké.
• Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.
• Színháza 1831-ben épült, az egyik legrégibb szlovák színházépület.
• A jelenlegi postaépület helyén álló gótikus lakóházat 1947-ben bontották le. A hagyomány szerint itt halt meg I. Lajos.^[2]

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1531. június 24-én Zsámboky János történetíró.
• Itt született 1573. február 4-én Káldi György jezsuita atya, a legismertebb magyar katolikus bibliafordítás készítője.
• Itt született 1599-ben Szelepcsényi György hercegprímás, esztergomi érsek.
• Itt született 1816. június 18-án Télffy János nyelvtudós.
• Itt született 1881-ben Mikuláš Schneider-Trnavský szlovák zeneszerző.
• Itt hunyt el 1382. szeptember 10-én Nagy Lajos király.
• Itt hunyt el 1621. június 20-án Forgách Zsigmond nádor.
• Itt hunyt el 1645. szeptember 11-én gr. Esterházy Miklós nádor.
• Itt hunyt el 1689. április 23-án Ágoston Péter hitszónok, egyházi író.
• Itt hunyt el 1719. szeptember 16-án Szörényi Sándor költő, történetíró.
• Itt hunyt el 1733. március 12-én Rajcsányi János vallástudós.
• Itt temették el 1573-ban Verancsics Antal királyi helytartót, bíborost.

[szerkesztés] Képtár

A városháza

A városfal bástyája

A Szent Miklós templom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Nagyszombat város hivatalos honlapja
• Térkép Kalauz – Nagyszombat
• Nagyszombati Polgár Info – független hírportál magyar nyelven
• Nagyszombat.lap.hu linkgyűjtemény

[szerkesztés] Források

A Nagyszombati járás települései

Nagyszombat (Trnava) Alsódiós (Dolné Orešany) · Alsódombó (Dolné Dubové) · Alsókorompa (Dolná Krupá) · Alsólóc (Dolné Lovčice) · Alsórados (Radošovce) · Apaj (Opoj) · Bélaház (Boleráz) · Binóc (Bíňovce) · Bogdány (Bohdanovce nad Trnavou) · Bresztovány (Brestovany) · Bucsány (Bučany) · Bikszárd (Buková) · Cífer (Cífer) · Dejte (Dechtice) · Farkashida (Vlčkovce) · Felsőhosszúfalu (Dlhá) · Felsőkorompa (Horná Krupá) · Felsődombó (Horné Dubové) · Felsődiós (Horné Orešany) · Fenyves (Borová) · Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) · Gósfalva (Košolná) · Harangfalva (Zvončín) · Ispáca (Špačince) · Jászló (Jaslovské Bohunice) · Jókő (Dobrá Voda) · Kátló (Kátlovce) · Kislosonc (Lošonec) · Majtény (Majcichov) · Maniga (Malženice) · Nahács (Naháč) · Páld (Pavlice) · Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol) · Pozsonynádas (Trstín) · Rózsavölgy (Ružindol) · Selpőc (Šelpice) · Súr (Šúrovce) · Szárazpatak (Suchá nad Parnou) · Szelincs (Zeleneč) · Szomolány (Smolenice) · Vágkeresztúr (Križovany nad Dudváhom) · Vedrőd (Voderady) · Vedrődújfalu (Slovenská Nová Ves) · Zavar