Nagyszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. A keresztény ünnepet lásd itt: Nagyszombat (kereszténység).
Nagyszombat (Trnava)
Nagyszombat légifotó.jpg
Nagyszombat belvárosa légifotón
Nagyszombat címere
Nagyszombat címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Nagyszombati
Rang város
Első írásos említés 1211
Polgármester Vladimír Butko
Irányítószám 917 71
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 66 358 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 928 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Terület 71,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszombat (Szlovákia)
Nagyszombat
Nagyszombat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 20″, k. h. 17° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 20″, k. h. 17° 35′ 00″
Nagyszombat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyszombat (szlovákul: Trnava, németül Tyrnau, latinul Tyrnavia vagy Tyrnaviae) város Szlovákiában. Szlovákia hetedik legnagyobb városa. A Nagyszombati kerület székhelye. Vágmagyarád tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1238-ban említik először "Zumbotel" néven. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák "Trnava" a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki I. Ottokár cseh király felesége volt, megerősített. 1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én. 1432-ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket.

1543-ban ide költözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította. 1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta. 1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint itt alapította meg a Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem).[2]

Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt. 1704. december 26-án határában szenvedett döntő vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől. 1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság. 1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 18201840 között bontották le. 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya. A város az 1920-as trianoni békeszerződést követően, az egész magyarlakta felvidékkel együtt Csehszlovákiához került.

1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely. 1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 15 163 lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német volt.

2001-ben 70 286 lakosa volt és 97%-ban szlovák nemzetiségűnek vallották magukat.

2011-ben 66 358 lakosából 56 291 szlovák, 334 cseh és 141 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.
  • Az érseki palotát 1562-ben Oláh Miklós prímás építtette, később bővítették.
  • A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert.
  • Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült barokk stílusban.
  • Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel.
  • A copf stílusú városháza 1793-ban épült a középkori tanácsház alapjain.
  • Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.
  • Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette 1363-ban gótikus stílusban.
  • A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították.
  • Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át.
  • Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült.
  • A trinitáriusok temploma és kolostora 1710 és 1719 között épült barokk stílusban.
  • A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké.
  • Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.
  • Színháza 1831-ben épült, az egyik legrégibb szlovák színházépület.
  • A jelenlegi postaépület helyén álló gótikus lakóházat 1947-ben bontották le. A hagyomány szerint itt halt meg I. Lajos.[3]
Searchtool right.svg Lásd még: Keresztelő Szent János-székesegyház (Nagyszombat)

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népzenei Fesztivál
  • Nemzetközi orgonazenei fesztivál

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hudyma Emil 1918: A nagyszombati érseki főgimnázium és a vele kapcsolatos kir. érseki konviktus értesítője az 1917-18. iskolai évről. Nagyszombat.
  • Pőstényi, J.: Z minulosti Trnavy do prevratu (1918). In: Kolektív: Trnava 1238 – 1938. Trnava.
  • Pöstényi, J. 1943: Slovenský národný život v Trnave v rokoch 1488-1820. Trnava.
  • Tuča, V. 1962: Význam rybnikárstva pre Trnavu a okolie. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 51-56.
  • Varsik, B. 1975: Vznik Trnavy a rozvoj mesta v stredoveku. In: Trnavskí zborník I. Bratislava, 9 nn.
  • Kazimír, Š. 1975: Hospodársky a sociálny vývoj Trnavy v období neskorého feudalizmu vo svete daňových registrov. In: Trnavský zborník I.
  • Šimončič, J. 1975: Slovenské listy obcí dnešného Trnavského okresu mestu Trnava z rokov 1550-1750. Trnavský zborník I, 58-82.
  • Špiesz, A. 1975: Národnostný konflikt v Trnave v 1709. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava.
  • Lašán, Ľ. 1975: Trnava v rokoch 1918-1938. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava.
  • Čajovský, L. 1975: 140 rokov mestského divadla v Trnave. In: Šimončič, J.: Trnavský zborník I. Bratislava.
  • Šimončič (zost.) 1980: Trnava - okres a mesto. Bratislava.
  • Kazimír, Š. 1980: Obchod Trnavy v 16. storočí. In: Trnava okres a mesto.
  • Šimončič, J. - Watzka, J. 1988: Dejiny Trnavy. Bratislava.
  • Šimončič, J. 1998: Mojej Trnave - K dejinám Trnavy a okolia. Trnava. ISBN 80-967935-1-9
  • Trnava 1238 - 1998. Trnava
  • Detrich, J.: Trnava, jej minulosť a prítomnosť. Trnava - stručný nástin minulosti a dnešku. Trnava.
  • 1988 Trnava 750 rokov mestom. Štátny okresný archív, Trnava. In: Vlastivedný časopis, ročník 37/1.
  • Németh Gábor 1995: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. századból. Budapest.
  • Soós Sándor 2012: A nagyszombati Szent Anna kongregáció 1746-os felvételi lapja. Magyar Sion 2012/1.
  • Štefan Oriško 2013: Najnovšie nálezy stredovekej stavebnej plastiky z farského kostola sv. Mikuláša v Trnave. In: Archaeologia historica 38/2.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. A Botanikus Kert története. fuveszkert.org. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  3. Igor Thurzo írása a Technické noviny 1985/43 lapszámában.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszombat témájú médiaállományokat.