Lehet Más a Politika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lehet Más a Politika
LMP logo.png
Adatok
Elnök Schiffer András, Szél Bernadett (társelnökök)
Frakcióvezető Schiffer András

Alapítva 2009. február 26. (mint párt)
Tagok száma 680[3] (2011)

Ideológia zöldpolitika,[1] harmadik utasság
Politikai elhelyezkedés balközép[2]
Parlamenti jelenlét 2010 óta
Nemzetközi szövetségek Európai Zöld Párt [4]
teljes jogú tag
EP-frakció Zöldek/Európai Szabad Szövetség
Hivatalos színei zöld, fehér

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Lehet Más a Politika (LMP) egy 2009-ben alakult magyarországi politikai párt. Alapítónyilatkozata szerint a liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai hagyományokból is építkező, de önmagában koherens, ökológiai és radikális demokrata politikai irányvonalat követ.[1]

A legfontosabb kérdéseknek a részvételi és képviseleti demokrácia minőségét, a társadalmi igazságosságot, valamint a környezetvédelem és az ökológiai fenntarthatóság kérdéseit tekintik.[1]

A párt fő témái a környezetvédelem és fenntartható fejlődés mellett a jelenlegi politikai elit korrumpálódása, a baloldali-jobboldali felosztás értelmetlensége. Célja a társadalom és a politikai elit közötti távolság csökkentése.[5][6] 2010-ben 7,48%-ot ért el az országgyűlési választás első fordulóján, így parlamenti párttá vált.

2011 novemberében az Európai Zöld Párt párizsi kongresszusán az LMP-t felvették teljes jogú tagnak.[4]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társadalmi kezdeményezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maga elé a magyar politika megreformálását célul tűző, 2008-ban létrehozott szervezet (saját terminológiájában „társadalmi kezdeményezés”) ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom – az Élőlánchoz hasonlóan, de attól függetlenül – részben a Védegyletből vált ki. A 2009-es ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciájának ideje alatt a világ számos országában szerveztek megmozdulásokat, ilyen a budapesti Hősök terén megtartott performance is.[7][8]

Párttá alakulás és a 2009-es EP-választás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az LMP tagjai Esztergom-Búbánatvölgyben, egy panzióban döntöttek a párttá alakulásról, itt fogadták el a párt alapító nyilatkozatát.[9] Az LMP 2009. február 26-án alakult párttá, és egyúttal bejelentette indulását az európai parlamenti választáson.[10][11] A Humanista Párttal közösen indított Szabó Tímea vezette listájukat (LMP+HP) március 19-én mutatták be.[12]

A pártot kis összegű adományokból kívánják finanszírozni.[10] Ennek megfelelően már a párttá alakulást megelőzően internetes adománygyűjtési akciót hirdettek, melynek során február 19-ig 1600 adományozó összesen 1,17 millió forinttal támogatta az LMP-t. A Magyarországon újnak számító eszközökkel operáló akció, amelyet kampányhonlap és egy a YouTube-on megjelent vírusvideó is támogatott, módszereiben Barack Obama elnökválasztási kampányát idézte.[13] Az LMP kezdeményezte, hogy a pártok 50 millió forintban maximálják kampánykiadásaikat. A többi párt közül egyedül a Fidesz reagált pozitívan, és végül nem született megállapodás.[14][15]

Az európai parlamenti kampány során az Európai Zöld Párt támogatásukról biztosították az LMP-t,[16] és május 1-jén Daniel Cohn-Bendit személyesen kampányolt az új ökopárt mellett.[17] A választáson végül 2,6%-os eredményt ért el az LMP+HP lista, amellyel – az SZDSZ-t megelőzve – ötödik lett a pártok közül, de a mandátumszerzéshez szükséges 5%-ot nem érte el.[18] A párt 18 millió forintot költött a kampányra.[19]

Az EP-választást követő időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt vezetői már az EP-választás előtt, illetve az eredmények megismerése után is világossá tették, hogy az LMP indulni kíván a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson.[6][20] Amennyiben bekerül a parlamentbe, ellenzékben kíván politizálni.[19]

2009. július 45-ei 2. kongresszusán az LMP úgy döntött, hogy benyújtja megfigyelői státus iránti kérelmét az Európai Zöld Párthoz (EGP).[21] Szeptember 19-20 között megtartották a párt 3., tisztújító kongresszusát. A kongresszuson új választmányt választottak, módosították a párt alapszabályát, megtárgyalták a 2010-es magyarországi országgyűlési választásra való felkészülés menetrendjét, valamint elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát és alapszabályát.[22] Október 18-án az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a pártcsalád tagjai közé.[4]

2010-es országgyűlési választás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az LMP 2010. január 31-én megtartott 5. kongresszusán a tagok megszavazták a 2010-es magyarországi országgyűlési választáson induló országos listát. A Lehet Más a Politikai (LMP) megalakulása óta szorgalmazza a kampányfinanszírozás reformját. Karácsony Gergely kampányfőnök [23] első lépésként javaslatot tett a pártok kampányfőnökeinek a nyílt kampányszámla bevezetésére. A javaslatra válasz nem érkezett, de az LMP egyedül is vállalta, hogy – az adatvédelmi szempontok betartása mellett – nyilvánosságra hozza a kampánnyal kapcsolatos kiadásait és bevételeit.[24]

Az 5. kongresszuson döntöttek az 2010-es választás országos listájáról. A listavezető Schiffer András lett, Jávor Benedek, Szabó Rebeka, Mile Lajos, Ivády Gábor és Szabó Tímea előtt.[25]

A 2010-es parlamenti választás előtt a Humanista Párt bejelentette szakítását az LMP-vel. Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke szerint a szakítás oka:

„Volt egy belső ok, amiért nem folytattuk, az, hogy újjászervezzük a Humanista Pártot. A másik, hogy azt látjuk, hogy az LMP egyre inkább egy mainstreamebb vonalat képvisel, amiben a rendszerkritika csak egy vissza-visszatérő fűszer. Időről időre mondanak szimpatikus dolgokat, de az alapvető irány nem ez. Ehhez nem tudtunk csatlakozni.”[26]

2010. március 24-én megjelent a párt részletes (220 oldal) programja, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be.[27] Április 11-én, a választás első fordulójában a párt, a negyedik legerősebb erőként, bekerült a Magyar Országgyűlésbe. A választás után a párt megalakulásának helyén, Búbánatvölgyben alakult meg az LMP Országgyűlési frakciója.[9] 16 fős képviselőcsoportjukat, amelynek egy ideig Kukorelly Endre költő is tagja volt, Schiffer András vezeti. 2010. októberében Ivády Gábor kilépett a pártból és a frakcióból.[28] Ezzel a képviselőcsoport létszáma 15 főre csökkent.

Kiválások a pártból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012 őszén a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 nevű szervezet csatlakozásra hívta fel az LMP-t,[29] ami megosztotta a párt tagságát, illetve először a vezetőségét. Karácsony Gergely volt az első, aki a Bajnaiékkal való szövetség létrehozását propagálta. Karácsony Gergely 2011-ben az MSZP-vel való szövetség érdekében is már nyilvánosan fellépett. Az MSZP 2010 nyara óta "ostromolta" az LMP-t csatlakozási ajánlatával (az akkori önkormányzati választásokra koncentrálva). A novemberi kongresszusnak két irány közül kellett döntenie: az egyik – Schiffer András által is támogatott – javaslat kizárta volna a csatlakozást, bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedve a tárgyalást más kérdésekben; a másik szerint – mely mögött mások mellett a frakcióvezetés: Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Szabó Tímea állt – az LMP megkezdhette volna a tárgyalásokat, egy későbbi időpontra tolva a döntést a tényleges csatlakozásról. Hosszas vita után a küldöttek többsége az első irány mellett állt ki, kizárva az Együtt 2014-hez való csatlakozást. A döntést követően Jávor Benedek frakcióvezető frakcióvezető-helyettes lemondott e tisztségéről.[30] Ezután a Bajnaival való stratégiai tárgyalás hívei létrehozták a Párbeszéd Magyarországért Platformot.[31]

A párt 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt 2014-gyel. Karácsony Gergely aznap este közzétette, hogy kilép. Másnap Jávor Benedek közölte, hogy a Párbeszéd Magyarországért platform kilép, és egy új, baloldali zöldpártot hoznak létre,[32] melynek később a Párbeszéd Magyarországért nevet adták.[31] A kilépők száma a két oldal szerint 70–130 fő, ami a párt tagságának mintegy 10–15%-a; Schiffer András frakcióvezető szerint nem történt pártszakadás, mivel csak a tagság kis része távozott.[32]

Az LMP frakció megszűnése, majd újjáalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "pártszakadás" során, 2013 január, a 15 fős parlamenti frakcióból 8 képviselő lépett ki, megtartva mandátumát, így a képviselőcsoport létszáma a minimálisan előírt 12 alá csökkent, és a frakció megszűnt.[33] A házszabály értelmében a képviselők így függetlenné váltak. Hónapokkal később viszont, amikor az Alkotmánybíróság egy döntését úgy indokolta (a DK frakcióalakítási kérelmével kapcsolatban), hogy "az olyan pártlistához tartozó képviselőket, amelyeknek pártja öt százalék feletti eredményt ért el a választásokon, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga", Schiffer András társelnök nyomban az AB-hoz fordult, hogy az LMP-t megilleti a frakcióalakítás joga, és a döntés hamarosan meg is született, aminek nyomán az LMP-nek ismét lett frakciója – 2014 szeptemberétől.

2014-es országgyűlési és európai parlamenti választás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az LMP önállóan indult a 2014. április 6-án tartott országgyűlési választáson és 5,38%-os támogatottságot kapott, így öt mandátumot szerzett az új országgyűlésben.

A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt 5,01%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Meszerics Tamás nyerte el.[34]

Szervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártot irányító országos választmány 2013. március 23-tól

A pártot egy tizenhárom tagú választmány vezeti. Ennek tagjai a társelnökök (egy női és egy férfi), a választmány titkára és tíz további tag.

A pártot a nyilvánosság előtt a társelnökök képviselik. A területi csoportok élére koordinátorokat választanak, más pártokhoz hasonlóan létezik etikai[35] és számvizsgáló bizottság[35] is.

A párt harmadik kongresszusa óta rendelkezik Országos Politikai Tanáccsal[35] is, amelynek feladata a választmány ellenőrzése és a tagság felé történő jobb kommunikáció.

A pártnak 2010 márciusában mintegy 500 tagja, 34 helyi szervezete és több ezer regisztrált szimpatizánsa volt. A párt bázisát a 20-50 éves felsőfokú végzettségű, korábban pártokban nem működő civil aktivisták alkotják.[36]

A párt elhelyezkedése a politikai palettán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapító nyilatkozata szerint hármas (liberális, baloldali és konzervatív) értékrendet képvisel, ezzel együtt gyakorlati politikájának több elemében szemben áll a korábban kormányzó balliberális pártokkal (MSZP, SZDSZ). Ugyanakkor egyes szerzők szerint az LMP az 1968-as alapú újbaloldali mozgalmakhoz hasonlít leginkább,[2] köszönhetően globalizációkritikus politikájának, amiben éppenséggel a definíció szerint baloldali politikai elemeket is adaptált[37] szélsőjobbos Jobbik is osztozik velük multiellenes törekvéseivel.

Választási eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar országgyűlési választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás
Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma
Mandátumok aránya
Parlamenti szerepe
2010-es 383 876 7,48% 43 437 3,77% 16 4,15% ellenzék
2014-es 252 372 5,24% Nincsen Nincsen 5 2,51% ellenzék

Európai parlamenti választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
20091[18] 75 522 2,61% nem jutott be Nincs Nincs
2014[34] 116 904 5,04% 1 Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) Európai Zöld Párt

1: A Humanista Párttal közös listán.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Politikai elveink – viszonyunk a hagyományos politikai eszmerendszerekhez (magyar nyelven). A Lehet más a politika kezdeményezés alapító nyilatkozata pp. 4-6. Lehet Más a Politika. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  2. ^ a b Kritizálnak a balos mozgalmak – receptjeik vitathatók, HVG, 2009. június 29.
  3. Novemberben 700-nál kevesebb tagja volt az LMP-nek. HVG, 2011. november 23. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  4. ^ a b c Párizsi kongresszus: az Európai Zöld Párt teljes jogú tagja lett az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2011. november 13. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  5. Az LMP programja
  6. ^ a b LMP: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert (magyar nyelven). EurActiv, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  7. Az LMP felhívása a budapesti performansz támogatására
  8. A koppenhágai csúcsra készített video
  9. ^ a b Az LMP Esztergomban, Esztergommal
  10. ^ a b Új kihívó a hazai politikában – hivatalosan is párttá alakult az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  11. Párttá alakult a Lehet Más a Politika (magyar nyelven). MTI, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  12. Az LMP bemutatta a Humanista párttal állított közös EP listáját (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  13. Pár ezres felajánlásokból próbál párttá válni az LMP (magyar nyelven). index.hu, 2009. február 19. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  14. Kovács Anna: Ötvenmilliós határt javasol a kampányköltségeknek az LMP (magyar nyelven). MR1-Kossuth Rádió, 2009. április 7. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  15. Itt az LMP antikampány kampánya - kinek lenne jó? (magyar nyelven). HírExtra, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  16. Az LMP-t támogatják az európai zöldek (magyar nyelven). Hírszerző, 2009. május 18. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  17. Bodoky Tamás: Csak beszélnek a zöld forradalomról (magyar nyelven). index.hu, 2009. május 7. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  18. ^ a b Eredmények (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  19. ^ a b Az LMP nem koalíciózna (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  20. Szabó Tímea: Az LMP elérte az elsődleges célját (magyar nyelven). HírTV, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. július 9.)
  21. Az Európai Zöld Pártba tart az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. július 6. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  22. http://www.lehetmas.hu/hirek/604 Lezárult a Lehet Más a Politika tisztújító kongresszusa
  23. „Nem a pénzen fog múlni az LMP sikere” – interjú Karácsony Gergellyel (magyar nyelven). Népszava, 2010. január 25. (Hozzáférés: 2010. február 1.)
  24. Nyílt kampányszámlát indított az LMP (magyar nyelven). Népszava, 2010. január 27. (Hozzáférés: 2010. február 2.)
  25. http://www.lehetmas.hu/hirek/1069 Az LMP országos listája 2010-ben
  26. http://turulmeme.com/ajanlas/szakitottak-az-lmp-vel-interju-varady-tiborral-a-humanista-part-elnokevel/407264.aspx Interjú Várady Tiborral
  27. http://lehetmas.hu/upload/9/9/201003/LMP_Program_2010_1.pdf Az LMP 2010-es választási programja
  28. az LMP lehet az SZDSZ 2
  29. Az Együtt 2014 az LMP felé nyit először, Index, 2012. november 14.
  30. Miklósi Gábor: Az LMP nemet mondott Bajnaiéknak (magyar nyelven). Index, 2012. november 18. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  31. ^ a b A Párbeszéd Magyarországért Pártra cseréli a Platform szót a nevében (magyar nyelven). Index, 2013. február 3. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  32. ^ a b Szétszakadt az LMP (magyar nyelven). Index, 2013. január 27. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  33. Megszűnik az LMP-frakció (magyar nyelven). Index, 2013. február 8. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  34. ^ a b Tájékoztató adatok az Európai Parlamenti választás összesített eredményéről valasztas.hu
  35. ^ a b c http://lehetmas.hu/rolunk/szervezet Az LMP szervezeti felépítése
  36. HVG magazin, 2010. április 3. 49. oldal
  37. http://index.hu/belfold/2009/06/15/jobbik/ Erősen balos párt a Jobbik

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]