Társadalmi igazságosság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A társadalmi igazságosság egy csoport (általában egy társadalom) olyan ideálját jelenti, amelyben a javak elosztása ezen csoportosulás etikai alapelveinek megfelelően történik. Ezen alapelvek természetesen az idő előrehaladtával és a társadalommal együtt változnak.

Az igazságosság nagyon régi fogalom, amely már az ókorban is foglalkoztatta a filozófusokat (Arisztotelész). A társadalmi igazságosság fogalma a XIX. században alakult ki a különféle szociális kérdések felmerülése kapcsán. Ezen témával részletesen először Luigi Taporelli d ´Azeglio foglalkozott 1845-ben megjelent könyvében. Később XI. Piusz pápa foglalkozott a témával és ültette át a fogalmat a társadalmi rendről szóló katolikus szociáltanába (Quadragesimo anno). Az 1990-es évektől egyre gyakrabban beszélnek róla a nyugat-európai politikában és elterjedt az a nézet, hogy a társadalmi igazságosság minden demokratikus társadalom feltétele. Mások viszont csak kiüresedett szófordulatnak tartják. Az első filozófiai mű például, amely ezt a fogalmat tartalmazza, a „társadalmi igazságosság illúziójáról” beszél (Friedrich August von Hayek, The Mirage of Social Justice, London 1976).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Atkinson, A.B. (1982). Social Justice and Public Policy. Contents & chapter previews.
  • Carver, Thomas Nixon (1915). Essays in Social Justice. Chapter links.
  • Quigley, Carroll. (1961). The Evolution Of Civilizations: An Introduction to Historical Analysis. Second edition 1979. Indianapolis, IN: Liberty Fund. ISBN 0-913966-56-8
  • Rawls, John. (1971). A Theory of Justice, Cambridge, MA: Belknap Press of Harvard University Press. ISBN 0-674-88010-2
  • Rawls, John. (1993). Political Liberalism. New York: Columbia University Press (The John Dewey Essays in Philosophy, 4). ISBN 0-231-05248-0
  • For an analysis of justice for non-ruling communities, see: Gad Barzilai, Communities and Law: Politics and Cultures of Legal Identities. Ann Arbor: University of Michigan Press.
  • For perspectives from Christian-informed contexts, see Philomena Cullen, Bernard Hoose & Gerard Mannion (eds.), Catholic Social Justice: Theological and Practical Explorations, (T. &. T Clark/Continuum, 2007) and J. Franklin (ed.), Life to the Full: Rights and Social Justice in Australia (Connor Court, 2007).
  • Soziale Gerechtigkeit. Stimmen aus dem Süden (Positionen von Philosophen aus Ländern des Südens)
  • „Für eine Zukunft in Solidarität und Gerechtigkeit“ Sozialwort der Kirchen (1997), insbesondere Abschnitt 3.3.3 mit dem Versuch einer Begriffsbestimmung.
  • „Soziale Gerechtigkeit und Demokratie: auf der Suche nach dem Zusammenhang“ / Wolfgang Merkel/Mirko Krück – [Electronic ed.] – Bonn, 2003–16 S. = 161 KB, Text. – (Globalisierung und Gerechtigkeit) – ISBN 3-89892-229-4, Electronic ed.: Bonn: FES Library, 2003
  • „Die gerechte Gesellschaft. Ethische, verfassungsrechtliche und marktwirtschaftliche Aspekte“ von Rolf Kramer (pdf-Datei 36 KB, gedruckt in: Zeitschrift zur politischen Bildung – Eichholz Brief 33 (1996), H. 3)
  • Sozialunion, Migration und die europäische Verfassung, Hans-Werner Sinn, 06/2004
  • Die Zeit: Nur die Reichen werden reicher, Wo stehen die Reichen?, Gerecht ist nur die Freiheit
  • Soziale Ungleichheit in den Staaten der Welt (Gini-Koeffizient)
  • Otfried Höffe: Soziale Gerechtigkeit. Über die Bedingungen realer Freiheit. In: Neue Zürcher Zeitung, 4. Juni 2005,
  • Winfried Löffler: Soziale Gerechtigkeit. Wurzeln und Gegenwart eines Konzepts in der Christlichen Soziallehre
  • Die Welt ist keine Kinderstube von Ulrike Ackermann – Eine Kritik (Artikel beim Deutschlandfunk) am heutigen Konzept der sozialen Gerechtigkeit
  • Unterschicht-Artikel im „Rowohlt Lexikon. sociologicus“
  • Manfred E. Streit: Soziale Gerechtigkeit - ein ordnungspolitisches Ärgernis in der Frankfurter Allgemeine Zeitung vom 28. Mai 2008, Seite 12
  • Collin, Denis, Morale et justice sociale, Seuil, 2001.
  • Fraser, Nancy, Qu’est-ce que la justice sociale ? Reconnaissance et distribution, Editions la Découverte, 2005.
  • Dejours, Christophe, Souffrance en France, la banalisation de l'injustice sociale, Seuil, 1998.
  • Hayek, Friedrich, La Route de la servitude, 1944.
  • Hayek, Friedrich, Droit, législation et liberté, tome 2: les mirages de la justice sociale, 1978
  • Van Parijs, Philippe, Qu'est-ce qu'une société juste? Introduction de la pratique de la philosophie politique, Paris, Seuil, 1991
  • Inégalités et Justice sociale, institut Edgar Quinet dirigé par Vincent Peillon, avec Yves Daudigny, Philippe Chanial et Serge Audier. Le Bord de l'Eau édition, juin 2008.