Joe Eszterhas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joe Eszterhas
Született1944. november 23. (79 éves)
Csákánydoroszló
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásaforgatókönyvíró, producer
IskoláiOhio University
Sablon • Wikidata • Segítség

Joe Eszterhas (Eszterhás József Antal[1] Csákánydoroszló, 1944. november 23. –) magyar származású amerikai forgatókönyvíró és producer.

Élete[szerkesztés]

Édesapja, Eszterhas István (1907) író volt, dr. Antal István államtitkár személyi titkára, majd miniszterelnökségi sajtóelőadó, egy színdarabját (Döbrönte kürtje) a Nemzeti Színház 1940-ben bemutatta. Édesanyja, Bíró Mária titkárnő volt. 1945-ben elmenekültek az országból, Joe Eszterhas menekülés közben született, Csákánydoroszló településen, Vas megyében, nem messze az osztrák határtól. Az újszülöttel szülei a szomszédos országba távoztak és egy ausztriai, náci hivatalnokok számára fenntartott búvóhelyen húzták meg magukat két hónapig, melyet a németek menekülttábornak álcáztak. A háború végén egy másik menekülttáborba költöztek. 1950-ben egy amerikai pártfogó segítségével Amerikába hajóztak és Clevelandben telepedtek le. Joe apja a Katolikus Magyarok Vasárnapja című katolikus lapnál kapott szerkesztői állást. Anyja elméje elborult.

Joe Eszterhas a Ohioi Egyetemen tanult, de diplomát nem szerzett. 1974-ben a Rolling Stone magazinnál dolgozott. Charlie Simson Apokalipszis címen regényt adott ki, amit a Nemzetközi Könyv Díjra jelöltek. Az írásra felfigyelt egy ügynök és Eszterhast forgatókönyvírásra ösztönözte. Megbízták az Ö.K.Ö.L. című film forgatókönyvével. A filmet Norman Jewison rendezte és a főszerepet Sylvester Stallone játszotta. A film megbukott. 1981-ben megkapta a Flashdance első változatának forgatókönyvét, ami átírásra szorult. Eszterhas tökéletesítette a könyvet, ami 1981-ben óriási sikert eredményezett a mozipénztárakban. A filmet Adrian Lyne rendezte. 1985-ben került a moziba a Kicsorbult tőr című Richard Marquand mozi, a film Esztehas ötletéből és írásából született, szintén hatalmas kritikai és közönségsikerrel járt. A következő munkái szerény elismeréseket értek el. 1989-ben megjelent a Zenedoboz című film Costa-Gavras rendezésében. A film a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve díjat vitt haza. Ugyanebben az évben a CAA ügynökséghez került. Hatfilmes megállapodást kötött az Universal Artists-al, darabonként 750 ezer dollárért. A következő évben az ICM ügynökséghez ment át, miután nézeteltérésbe került a CCA igazgatójával, Michael Ovitz-al. 1992-ben került a mozikba az Elemi ösztön című film, aminek megírásáért Eszterhas 3 millió dollárt kapott. Ez lett a legmagasabb összeg, amennyit egy forgatókönyvért kifizettek Amerikában. A film főszereplője Sharon Stone volt, és Paul Verhoeven rendezte. Ez a film hozta meg Eszterhas számára a világsikert és Hollywood egyik legbefolyásosabb forgatókönyvírójává vált. 1993-ban a Sliver című darabbal jött elő, ami már mérsékeltebb sikereket ért el szintén Sharon Stone főszereplésével. 1995-ben Paul Verhoven rendezésében megjelent a mozikban a Showgirls című film, aminek főszerepét Elizabeth Berkley játszotta el. A film megbukott. A forgatókönyv elnyerte az Arany Málna díjat a legrosszabb forgatókönyv kategóriájában. Ugyanerre a sorsra jutott a Jade című filmje is William Friedkin rendezésében.

Magyar vonatkozású forgatókönyve az 1997-es Telling Lies in America, amelynek főszereplője egy magyar bevándorló fia (Karchy Jonas), és a 2006-ban bemutatott, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készített Szabadság, szerelem, amely a forradalom eseményeit mutatja be a melbourne-i olimpia vízilabda-csapata egyik tagjának magánéletén keresztül.

Magánélete[szerkesztés]

24 év házasság után elvált feleségétől és két gyermeke anyjától, Gerri Javortól, és elvette a jóval fiatalabb Naomi MacDonaldot, akitől négy fiúgyermeke született. A mai napig vele él.

Egy időben erős dohányos és alkoholista volt, aminek következtében gégerákot kapott. Gégéje egy részét kioperálták,[2] abbahagyta a dohányzást és az alkoholfogyasztást, végül meggyógyult.

Hollywood Animal című könyvében (New York, 2004) megírta, hogy annak idején szülei „kapcsolatban álltak az 1944-45-ös nyilas kormánnyal és segédkeztek a deportálásokban. Apja múltjának felfedezése elnémította Eszterhast.” – közli róla Merkler András.[3]

A magyarsághoz való viszonya[szerkesztés]

Joe Eszterhas magyar származásához való viszonya meglehetősen ellentmondásos, érzelmeit egyfajta szeretet-gyűlölet jellemzi. 2008 szeptemberében a clevelandi Plain Dealernek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy büszke származására, a magyar talpraesettségre és a hősies 1956-os forradalomra. Ennek megfelelően részt vett a Szabadság, szerelem című film munkálataiban is. Ugyanakkor meglehetősen furcsának tűnik a következő kijelentése:[4][5]

„ Ha meglátsz egy magyart az utcán, menj oda, és vágd pofon! Ő tudni fogja, hogy miért kapta. ”

Egy clevelandi lapnak adott másik interjújában pedig így jellemezte a magyarokat:

„ A magyarok erőszakosak, az öngyilkosságig szenvedélyesek, túl gyorsan mondanak ítéletet, szűklátókörűek, antiszemiták és rasszisták. ”

Filmjei[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • 1997, Hazudozni Amerikában
  • 2004, Hollywood Animal (Hollywoodi Fenevad)
  • Joe Eszterhas–Michael D. Roberts: Thirteen seconds. Confrontation at Kent State; Dodd–Mead, New York, 1970
  • Charlie Simpson’s apocalypse; Random House, New York, 1973
  • Nark!; Straight Arrow Books, San Francisco, 1974
  • F.I.S.T. A novel based on the screenplay by Joe Eszterhas and Sylvester Stallone; Dell, New York, 1978
  • American rhapsody; Vintage Books, New York, 2001
  • Hollywood animal. A memoir; Arrow, London, 2005
  • The devil’s guide to Hollywood. The screenwriter as God!; St. Martin’s Press, New York, 2006

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Elemi ösztön. Richard Osborne regénye Joe Eszterhas filmforgatókönyve alapján (Basic instinct); ford. Both Vilmos; InterCom, Bp., 1992
  • Amerikai rapszódia (American rhapsody); ford. Komáromy Rudolf; Európa, Bp., 2002
  • Hollywoodi fenevad. Memoár; ford. Komáromy Rudolf; Litkey, Bp., 2005
  • Ördögi kulcs Hollywoodhoz. Miért Isten a forgatókönyvíró? (The devil’s guide to Hollywood); ford. Rákócza Richárd; JLX, Bp., 2007
  • A keresztvivő; ford. Komáromy Rudolf; Reader’s Digest, Bp., 2011 (Életek és sorsok)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://szinhaz.hu/2006/07/03/eszterhas
  2. ↑ Merkler András. És pereg a vásznon az ostoba film…, 167. o. (Budapest, 2007). ISBN 978 963 06 2931 7 
  3. ↑ Merkler András i. m. 167. o.
  4. ↑ Plain Dealer:Faith, work, life: Screenwriter Joe Eszterhas answers questions from Plain Dealer readers, 2008. szeptember 5. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 18.)
  5. ↑ Színház.hu:Eszterhás (magyar nyelven). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joe_Eszterhas&oldid=25909491”