Joe Eszterhas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joe Eszterhas
Született 1944. november 23. (69 éves)
Csákánydoroszló
Foglalkozása forgatókönyvíró, producer

Joe Eszterhas az IMDb-n

Joe Eszterhas (Csákánydoroszló, 1944. november 23. –) magyar származású amerikai forgatókönyvíró és producer.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, Eszterhas István (1907) író volt, dr. Antal István államtitkár személyi titkára, majd miniszterelnökségi sajtóelőadó, egy színdarabját (Döbrönte kürtje) a Nemzeti Színház 1940-ben bemutatta. Édesanyja, Bíró Mária titkárnő volt. 1945-ben elmenekültek az országból, Joe Eszterhas menekülés közben született, a család egy ausztriai, náci hivatalnokok számára fenntartott búvóhelyen húzta meg magát két hónapig, melyet a németek menekülttábornak álcáztak. A háború végén egy másik menekülttáborba költöztek. 1950-ban egy amerikai pártfogó segítségével Amerikába hajóztak és Clevelandben telepedtek le. Joe apja a Katolikus Magyarok Vasárnapja című katolikus lapnál kapott szerkesztői állást. Anyja elméje elborult.

Joe Eszterhas a Ohioi Egyetemen tanult, de diplomát nem szerzett. 1974-ben a Rolling Stone magazinnál dolgozott. Charlie Simson Apokalipszis címen regényt adott ki, amit a Nemzetközi Könyv Díjra jelöltek. Az írásra felfigyelt egy ügynök és Eszterhast forgatókönyvírásra ösztönözte. Megbízták az Ö.K.Ö.L című film forgatókönyvével. A filmet Norman Jewison rendezte és a főszerepet Sylvester Stallone játszotta. A film megbukott. 1981-ben megkapta a Flashdance első változatának forgatókönyvét, ami átírásra szorult. Eszterhas tökéletesítette a könyvet, ami 1981-ben óriási sikert eredményezett a mozipénztárakban. A filmet Adrian Lyne rendezte. 1985-ben került a moziba a Kicsorbult tőr című Richard Marquand mozi, a film Esztehas ötletéből és írásából született, szintén hatalmas kritikai és közönségsikerrel járt. A következő munkái szerény elismeréseket értek el. 1989-ben megjelent a Zenedoboz című film Costa-Gavras rendezésében. A film a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve díjat vitt haza. Ugyanebben az évben a CAA ügynökséghez került. Hatfilmes megállapodást kötött az Universal Artists-al, darabonként 750 ezer dollárért. A következő évben az ICM ügynökséghez ment át, miután nézeteltérésbe került a CCA igazgatójával, Michael Ovitz-al. 1992-ben került a mozikba az Elemi ösztön című film, aminek megírásáért Eszterhas 3 millió dollárt kapott. Ez lett a legmagasabb összeg, amennyit egy forgatókönyvért kifizettek Amerikában. A film főszereplője Sharon Stone volt, és Paul Verhoeven rendezte. Ez a film hozta meg Eszterhas számára a világsikert és Hollywood egyik legbefolyásosabb forgatókönyvírójává vált. 1993-ban a Sliver című darabbal jött elő, ami már mérsékeltebb sikereket ért el szintén Sharon Stone főszereplésével. 1995-ben Paul Verhoven rendezésében megjelent a mozikban a Showgirls cmű film, aminek főszerepét Elizabeth Berkley játszotta el. A film megbukott. A forgatókönyv elnyerte az Arany Málna díjat a legrosszabb forgatókönyv kategóriájában. Ugyanerre a sorsra jutott a Jade című filmje is William Friedkin rendezésében.

Magyar vonatkozású forgatókönyve az 1997-es Telling Lies in America, amelynek főszereplője egy magyar bevándorló fia (Karchy Jonas), és a 2006-ban bemutatott, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készített Szabadság, szerelem, amely a forradalom eseményeit mutatja be a melbourne-i olimpia vízilabda-csapata egyik tagjának magánéletén keresztül.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

24 év házasság után elvált feleségétől és két gyermeke anyjától, Gerri Javortól, és elvette a magánál jóval fiatalabb Naomi MacDonaldot, akitől négy fiúgyermeke született. A mai napig vele él.

Egy időben erős dohányos és alkoholista volt, aminek következtében gégerákot kapott. Gégéje egy részét kioperálták,[1] abbahagyta a dohányzást és az alkoholfogyasztást, végül meggyógyult.

Hollywood Animal című könyvében (New York, 2004) megírta, hogy annak idején szülei „kapcsolatban álltak az 1944-45-ös nyilas kormánnyal és segédkeztek a deportálásokban. Apja múltjának felfedezése elnémította Eszterhast.” – közli róla Merkler András.[2]

A magyarsághoz való viszonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joe Eszterhas magyar származásához való viszonya meglehetősen ellentmondásos, érzelmeit egyfajta szeretet-gyűlölet jellemzi. 2008 szeptemberében a clevelandi Plain Dealernek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy büszke származására, a magyar talpraesettségre és a hősies 1956-os forradalomra. Ennek megfelelően részt vett a Szabadság, szerelem című film munkálataiban is. Ugyanakkor meglehetősen furcsának tűnik a következő kijelentése:[3][4]

Ha meglátsz egy magyart az utcán, menj oda, és vágd pofon! Ő tudni fogja, hogy miért kapta.

Egy clevelandi lapnak adott másik interjújában pedig így jellemezte a magyarokat:

A magyarok erőszakosak, az öngyilkosságig szenvedélyesek, túl gyorsan mondanak ítéletet, szűklátókörűek, antiszemiták és rasszisták.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1974, Charlie Simson Apokalipszis
  • 1997, Hazudozni Amerikában
  • 2004, Hollywood Animal (Hollywoodi Fenevad)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Merkler András. És pereg a vásznon az ostoba film…, 167. o. ISBN 978 963 06 2931 7 (Budapest, 2007) 
  2. Merkler András i. m. 167. o.
  3. Plain Dealer:Faith, work, life: Screenwriter Joe Eszterhas answers questions from Plain Dealer readers, 2008. szeptember 5. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 18.)
  4. Színház.hu:Eszterhás (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 18.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]