Theodóra bizánci császárné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nem összetévesztendő a következővel: Theodóra bizánci császárnő (984–1056).

Mozaik kép a 6. századból Theodóráról, mely Ravennában a San Vitale Bazilikában található meg.

Theodóra bizánci császárné (görögül: Θεοδώρα) (500 körül – 548. június 28.) I. Justinianus bizánci császár felesége. Ő volt a Bizánci Birodalom történetének legbefolyásosabb császárnéja.

Életének korai szakasza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Theodóra születésének helyéről nincsenek feljegyzések, korai életéről pedig csak Caesariai Prokopiosz ír részletesen. Prokopiosz szerint Theodóra 497 és 500 között, Cipruson született, de már nagyon kicsi korától Bizáncban élt. Apja, Akakiosz, a medvék őre volt a hippodromban, anyjáról viszont semmi bizonyos nem maradt fenn. Prokopiosz szerint Theodórának egy húga és egy nővére (Komitó) volt. Prokopiosz leírja továbbá, hogy Theodóra apja korán meghalt, és nővére, Komitó színésznőként maga mellett tartotta húgát. Nagy valószínűséggel nem igaz az a széles körben elterjedt történet, hogy Theodóra egy színházban, egy libával előadta volna a Léda és a hattyú történetét (bár Prokopiosz azt írja, hogy élőképekben szerepelt, de elbeszéléseit nem lehet teljesen bizonyosnak tekinteni).

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Justinianus, a jövendőbeli császár már harmincadik événél járhatott, amikor megismerte Theodórát: nagyon megszerette és elhalmozta ajándékokkal (Prokopiosz szerint Theodóra rendkívül kapzsi volt). Justinianus rávette nagybátyját, a császárt, hogy nevezze ki Theodórát patríciusnőnek, és megkérte, engedélyezze, hogy házasságot köthessenek. Justinus császár hajlott volna az utóbbi kérés teljesítésére, mert ő is nagyon kedvelte Theodórát, de felesége, Euphemia Lupicina (aki egyébként barbár rabszolgalányként született) mereven ellenezte a házasságot, arra a törvényre hivatkozva, hogy szenátorok és magas rangú emberek nem vehettek feleségül színésznőket, kurtizánokat és hetérákat. Megoldásképpen ezt a törvényt később Justinus és Justinianus eltörölték.

523-ban meghalt Euphemia császárné, így a házasságot (amit valószínűleg már 514-ben megkötöttek) Justinianus és Theodóra között a pátriárka hivatalosan is elismerte. Prokopiosz szerint Justinianusnak és Theodórának egy fia és egy lánya született. A fiút Jóannésznek hívták, a lányuk az édesanyja nevét, a Theodórát kapta.

Császárnéként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

527-ben meghalt Justinus császár és utódja Justinianus lett. Ezzel együtt Theodóra a bizánci birodalom császárnéjává emelkedett. Theodórának nagyon erős befolyása volt a férjére, ezt mutatja például, hogy Justinianus uralkodása alatt sok olyan törvényt hoztak, ami kedvezett a nőknek. Justinianus később társcsászárnővé emelte Theodórát.

Több forrás is alátámasztja, hogy Theodóra fényes udvart tartott, és szeretett házasságokat szervezni. Prokopiosz azt írja, hogy volt egy udvarhölgye, bizonyos Antonina, aki Theodóra legbizalmasabb és legközelibb barátnője lett, és Theodóra közbenjárására a hadvezér Belizárhoz ment feleségül. Prokopiosz szerint Theodóra mindenben támogatta Antoninát, olyannyira, hogy amikor 542-ben Antonina férje, Belizár és néhány másik hadvezér belekeveredtek egy Justinianus elleni összeesküvésbe, Theodóra (akinek férje ekkor súlyos beteg volt) minden gyanúba kevert hadvezért kivégeztetett, kivéve Belizárt.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Theodóra 548-ben halt meg hosszú betegeskedés után, rákban. Justinianus, aki élete végéig imádta, nagyon mélyen meggyászolta. Justinianus Theodóra tiszteletére városokat, tartományokat és épületeket nevezett el.

Caesariai Prokopiosz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prokopiosz két híres műve, az Épületekről és a Titkos történet, részletesen írja le ugyan Theodóra életét, azonban mégsem szabad minden állítását tényként kezelni. Prokopiosz, bár az Épületekrőlben Justinianust és Theodórát jóságos és kegyes uralkodóknak írja le, a Titkos történetben azt állítja, hogy Justinianus egy démon, Theodóra pedig boszorkány volt. Prokopiosz írnok volt Justinianus udvarában, titokban viszont a császár ellenségeivel értett egyet. Gyűlölte Justinianust és Theodórát, mivel ők egy centralizált monarchiát akartak felépíteni. Olyanokat is írt műveiben, hogy amikor Justinianus a trónusán ült, egyszerre csak eltűnt a feje, majd újra megjelent, vagy hogy Theodórának egy titkos laboratóriuma volt a föld alatt, ahol szerelemi bájitalokat és mérgeket kevert.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorból (Gondolat Kiadó, Budapest, 1984)
  • Caesariai Prokopiosz: Épületekről
  • Caesariai Prokopiosz: Historica Arkana, más néven Titkos történet