Erdőd (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőd (Erdut/Ердут)
Erdut Castle.jpg
Az erdődi vár
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Eszék-Baranya
Jogállás községközpont
Polgármester Jovan Jelić
Irányítószám 31226
Körzethívószám (+385) 031
Népesség
Teljes népesség 8417 fő (2001) +/-
Népsűrűség 31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőd (Horvátország)
Erdőd
Erdőd
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 25″, k. h. 19° 03′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 25″, k. h. 19° 03′ 26″
Az Erdőd weboldala
Erdut mun.png

Erdőd (horvátul Erdut, szerbül Ердут / Erdut, régi latin nevén Teutoburgum) falu és község Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve magyar eredetű, ami valószínűleg arra utal, hogy magyarok alapították. Az Eröwt, Erdewd név talán erdei út melletti irtáson kialakított települést jelentett.

A község[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd község Eszéktől néhány kilométerre keletre, a Dunának közvetlenül a Dráva-torkolat alatti szakaszán, részben az Erdődi-hát dombvidékén, részben a környező sík vidékeken fekszik.

A község területe 159,16 négyzetkilométer. Ebből 10 898 ha mezőgazdasági terület. Az erdőterület nagysága 2 319 ha.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez a következő falvak tartoznak:

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd falu a Duna jobb partján, a folyó meanderei által körülölelt löszhalmon, Erdőd község keleti (a Vajdaság területébe „benyúló”) csücskében, az Erdődi-hát részét képező Dályi-hegység keleti lejtőin fekszik.

A falu Újerdőd településrésznél közúti határátkelővel rendelkezik Szerbia felé (a Duna-híd másik oldalán a vajdasági Gombos (Bogojevo) van). A vasúti határátkelő jelenleg nem üzemel. Az államhatár Erdőd falu körüli részének pontos helye nagyrészt vitatott.

A falu részét képezik a következő településrészek:

  • Ada
  • Mali Erdut
  • Újerdőd/Novi Erdut
  • Erdutska Skela
  • Novi Prkos
  • Erdutsko Orašje
  • Oraški Put
  • Erdődhegy/Erdutska Planina
  • Podunavlje
  • Stari Prkos

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd község[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd községben a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 3 014 háztartásban 8 417 fő él. Az átlagos népsűrűség 53 fő/négyzetkilométer. A lakosság 53,2%-a férfi és 46,8%-a nő. A község lakóinak relatív többsége (53,91%) szerb nemzetiségű. (Ennek oka főleg a legnagyobb számú népességgel rendelkező falu, a községközpont Dálya csaknem tisztán szerb többségi volta). A horvátok aránya a községben 37,03%, a magyaroké 5,13%, a németeké pedig 0,27%.

Erdőd falu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd falu 30,64 négyzetkilométer területen fekszik. Az átlagos népsűrűség 31 fő/négyzetkilométer. A falu 373 háztartása 964 lelket számlál.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést az írott források először Erdödként, 1335-ben említik. Egy 1472-es híradásban már Castelum Erdeedről, azaz Erdőd várról (városról) olvashatunk.

Az okiratok a 15. században a titeli prépost és az alsólindvai Bánffy család tulajdonában említik az erdődi birtokot. 1552 és 1687 között török uralom alatt állt. A török kiűzése után katonai igazgatás alá, majd a bécsi udvari kamarához került.

VI. Károly király 1730-ban más szlavóniai falvakkal együtt elajándékozta Johann Baptist Maximilian kamarai tanácsosnak, Zuan bárójának. Az így létrejött hatalmas uradalomnak a székhelye Erdőd lett. Felesége közvetlenül halála előtt (1746-ban vagy 1747-ben ) eladta a birtokot Pálffy János nádornak, akinek 1785-ig állt a tulajdonában. Az akkor bácskai falvakat is magában foglaló erdődi birtokot Adamovich Kapisztrán I. Iván vette meg. A 19. század második felében Cseh Ervin Szerém vármegyei ispán Erdőd társtulajdonosa lett. A második világháborút követő államosításig a birtokok már Cseh Irénke tulajdonában voltak.

Erdődnek 1910-ben 1 779 horvát, magyar, szerb és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott.

Az 1991-től 1995-ig tartó horvátországi háborúban – Szlavónia többi, szerbek által megszállt részéhez hasonlóan – Erdődről is elűzték a horvát lakosság nagy részét. A menekültek házaiba szerbek költöztek. Ebben az időszakban semmisült meg az (azóta újjáépített) római katolikus templom is. A hírhedt szabadcsapat-vezér, Željko Ražnatović, becenevén Arkan Erdődön állította fel kiképzőtáborát és központját.

1995. november 12-én itt írták alá a Horvátországi háborút (és ezzel a délszláv háborúkat) véglegesen lezáró ún. erdődi egyezményt. Ennek a dokumentumnak értelmében került vissza 1998-ban Kelet-Szlavónia (benne az erdődi község is) és Baranya horvát igazgatás alá.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erdődi község gazdasága a földművelésen, szőlőtermesztésen és borkészítésen, állattenyésztésen, gyümölcstermesztésen, építőiparon, kereskedelmen és vendéglátáson alapul.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd község Újerdőd településrészén halad keresztül az Eszéket Zomborral összekötő, 213-as számú főút, valamint itt van a Gombos (Szerbia) felé vezető határátkelőhely is.

Az erdőd-gombosi Duna-híd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd és a Dunán átellenben fekvő (ma Szerbiához tartozó) Gombos között régóta van kapcsolat. 1910-ig gőzkomp szállította a Budapest-Bosanski Brod-vasútvonalon közlekedő szerelvények kocsijait (mégpedig egyszerre öt személyszállító kocsit vagy hét-nyolc vagont). Akkor vasúti hidat kapott a két település. Ezt 1941-ben felrobbantották. Hat évig ismét csak komp közlekedett, majd vasúti-közúti vegyes használatú hídként építették újjá. Az 1980-as évek elején külön közúti híd épült. 1999 áprilisában a NATO a szerbiai háborújának keretén belül mindkét hidat lebombázta. A közlekedés a közúti hídon még ugyanabban az évben újraindult, a vasúti híd azonban máig sem üzemel.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőd határában, a Duna fölé magasodó dombon áll a híres, 15. század végén, téglából épült vár. Egyik, kör alakú, az itáliai reneszánsz épületeket idéző tornya csaknem teljesen eredeti állapotában fennmaradt. A másik, négyzetes tornyot 1891-ben az Adamovich – Cseh család sírboltjának alakították át. E célból jelentősen átépítették, falába pedig a család egyesített címerét faragták.

A faluban fekvő, hatalmas borospincét rejtő, de egyébként nem túl impozáns földszintes kastély az uradalom központja volt, és a 18. században vagy a 19. század első felében építhették.

A Mindenszentek titulust viselő katolikus templom 1991-1992-ben a harcokban megsemmisült, de 2005-ben újjáépítették. A Szent Gábriel arkangyal nevét viselő ortodox templomot 2003 és 2005 között restaurálták.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1995. évi erdődi egyezmény aláírásának napját (november 12.). a "község napjává" nyilvánították.
  • Az erdődi községben, az Erdődi-hát északi lejtőin lévő szőlőhegyekben húzódik a (Dálya faluhoz tartozó) Dályhegy településrész, amely szigetszerű, csaknem tisztán magyar lakosságú tömböt alkot.
  • Az erdődi község területe híres borvidék. Az itt található legnagyobb, 75 ezer liter térfogatú, 150 éves tölgyfából készített hordó a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]