Garri Kimovics Kaszparov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garri Kaszparov Kölnben, 2007 márciusában

Garri Kimovics Kaszparov (oroszul Гарри Кимович Каспаров, született Garri Weinstein; Baku, 1963. április 13. –) örmény zsidó származású orosz sakkozó, korábbi sakkvilágbajnok és Élő-pontszám-rekordtartó, író és politikai aktivista. 2008-ban jelölt volt az oroszországi elnökválasztáson.

1985-ben lett sakkvilágbajnok, és máig ő az, aki legfiatalabb korában nyerte el ezt a címet. 1993-ig a FIDE hivatalos világbajnoka volt, ekkor azonban vitába keveredett a FIDE-vel, és önálló szervezetet hozott létre, a Professzionális Sakkszövetséget (PCA). E szervezet világbajnoka (a „klasszikus sakkvilágbajnok”) volt 2000-ig, amikor Vlagyimir Kramnyik legyőzte.

Kaszparov volt az első sakkvilágbajnok, aki hivatalos páros mérkőzésen vereséget szenvedett egy számítógéptől.

Kivételes játékerejére jellemző, hogy 1986-tól 2005-ben történt visszavonulásáig folyamatosan vezette a FIDE Élő-pont listáját. Övé a sakk történetének eddig legmagasabb FIDE Élő-pontszáma: 2851.

2005. március 10-én jelentette be, hogy felhagy a sakkal, és politikával illetve írással fog foglalkozni. Létrehozta az Egyesült Civil Front mozgalmat, és csatlakozott a Vlagyimir Putyin elnök politikáját ellenző A Másik Oroszország koalícióhoz. A koalíció kongresszusán 2007. szeptember 30-án a 498 szavazatból 379-et elnyerve A Másik Oroszország elnökjelöltje lett. Politikai támogatottsága azonban Putyinéhoz mérve alacsony. A rendőrség több alkalommal előállította Putyin-ellenes tüntetéseket követően.

Tartalomjegyzék

Korai pályája [szerkesztés]

Drezda, 2001

Garri Weinstein néven született (cirill írással: Гарри Вайнштейн) Bakuban, az Azerbajdzsáni SZSZK-ban, amely a Szovjetunió része volt, örmény anyától és zsidó apától. Kisgyermekkorában a szülei egy sakkproblémát vetettek fel, amelyet Garri megoldott, és ettől kezdve kezdett el komolyan foglalkozni a sakkal. Édesapja hétéves korában meghalt. Tizenkét éves korában anyja örmény családi nevét vette fel, a Kaszparjant az oroszos Kaszparovra változtatva.

Hétéves korában tanulta meg az első lépéseket édesapjától és az úttörőpalotában, 10 éves korától a Mihail Botvinnikről elnevezett sakkiskolában tanulta a sakkot; edzője Vlagymir Makogonov volt. Az edző segített, hogy javítsa pozícióépítési képességeit és a Caro–Kann-megnyitásra, a Tartakower-rendszerre és a visszautasított vezércsel változataira tanította. 1976-ban Kaszparov Tbilisziben 9 pontból hetet elérve megnyerte a Szovjet Ifjúsági Bajnokságot ezzel a valaha élt legfiatalabb bajnok lett. A következő évben ismét nyert, ezúttal már 8,5 pontot szerezve a 9-ből. Ebben az időszakban Alekszander Szaharov segítette.

1978-ban részt vett Minszkben a Szokolszkij-emlékversenyben, ahova kivételesen hívták meg a 15 éves fiút, de megnyerte és sakkmesteri fokozatot nyert. Kaszparov utóbb többször mondta, hogy ez az esemény jelentett fordulatot az életében, meggyőzte arról, hogy a sakkozást válassza pályájául, sőt azt a reményt is felébresztette benne, hogy világbajnok lehet.

Először 15 évesen nyert jogot a daugavpilsi 64-résztvevős svájci rendszerű tornán, hogy részt vegyen a szovjet bajnokságban, és máig sem jutott játékos erre a szintre ilyen fiatalon.

Villámgyorsan emelkedett a FIDE Élő-pont ranglistáján. 1979-ben, még pontozatlanul, nagymesterversenyen vett részt a jugoszláviai Banja Lukában, megnyerte és 2595 Élő-pontos feltételes minősítést nyert. Már ez elég volt arra, hogy a csúcsmezőnybe röpítse. (Ebben az időben a harmadiknak rangsorolt játékosnak, a volt világbajnok Borisz Szpasszkijnak 2630, a világbajnok Anatolij Karpovnak 2690-2700 pontja volt.) A következő évben Kaszparov megnyerte az Ifjúsági Világbajnokságot Dortmundban, majd még ugyanebben az évben a máltai La Vallettában tartott sakkolimpián a győztes orosz csapat második tartaléka lett és nagymester.

Későbbi eredményei [szerkesztés]

1984-ben már a felnőtt világbajnoki címért száll harcba Anatolij Karpovval. Ez a mérkőzés minden idők leghosszabb páros-mérkőzése volt – közel 6 hónapig tartott – amelyet az akkori FIDE elnök Florencio Campomanes Karpov 5:3-as vezetésénél félbe szakított, és új meccsre szólította fel őket. 1985 novemberében Kaszparov megnyerte a visszavágót, ezzel 22 évesen a sakktörténet legfiatalabb világ bajnoka lett.

A sakktörténelem legmagasabb Élőjével is ő büszkélkedhet, 1993. márciusában a chessmetrics.com honlap szerint 2886 ponton állt. Ezt sem előtte, sem azóta megközelíteni sem tudták. 2005-ig, ahol elindul minden jelentős versenyen nyer, ám az év legerősebb tornáján, Linaresben óriási szenzációt kelt azzal, hogy az utolsó partija után a sajtótájékoztatón bejelenti, felhagy a sakkozással és politikai pályáját kívánja tovább építeni.

Stratégiája [szerkesztés]

Kaszparov totális sakkot játszott, szinte lehetetlen volt felkészülni ellene. Briliáns és mély kombaktív stílusa, lenyűgöző stratégiai játszmái, számtalan újítása mellett, a pszichológiai hadviseléshez is értett. Ötszáznál több változatát játszotta a szicíliai védelemnek.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garri Kimovics Kaszparov témájú médiaállományokat.