Ruszlan Olehovics Ponomarjov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruszlan Ponomarjov
Ponomariov Ruslan.jpg
Ruszlan Ponomarjov (2005)
Személyes adatok
Teljes név Ruszlan Olehovics Ponomarjov
Születési dátum 1983október 11. (30 éves)
Születési hely Horlivka
Állampolgárság ukrán
Versenyzői adatok
Cím nemzetközi nagymester (1998)
Világbajnok felnőtt 2002-2004
U18 (1997)
U12 (1995)
Élő-pontszám 2717 (2014. október)
Legmagasabb Élő-pontszám 2764 (2011. július)
Ranglista 33.
Legmagasabb ranglista 6. (2002. április)

Ruszlan Ponomarjov FIDE adatlapja

Ruszlan Olehovics Ponomarjov (ukránul: Руслан Олегович Пономарьов, oroszul: Руслан Олегович Пономарёв [Ruszlan Olegovics Ponomarjov]; Horlivka, Ukrán SZSZK, 1983. október 11.) orosz nemzetiségű ukrán sakkozó, korábbi FIDE-világbajnok.

A 2014. októberben kiadott FIDE-világranglistán a 33. helyezést foglalta el, 2717 Élő-ponttal.[1] Ezzel az ukrán ranglista 3. helyezettje volt, megelőzte őt Vaszil Ivancsuk 2726 és Pavlo Eljanov 2719 ponttal. Valaha volt legmagasabb értékszáma 2764, a 2011. júliusában kiadott lista szerint. Rapidsakkban a pontértéke 2738, villámsakkban 2758.

Kezdeti karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ponomarjov az ukrán Horlivkában született. 1994-ben a harmadik helyezést érte el a 12 éven aluliak világbajnokságán, a következő évben pedig megnyerte azt. 1996-ban a 18 éven aluliak Európa-bajnokságát, a következő évben pedig a 18 éven aluliak világbajnokságát. 1998-ban sakknagymesteri címet kapott, ezzel a valaha volt legfiatalabb sakknagymester lett. Ez a rekord azóta megdőlt.[2]

További jelentősebb fiatalkori eredmények:

  • Donecki Zónaközi Verseny 1998. 1. helyezés (egyéni) (5 megszerzett pont / 7 megszerezhető pont)
  • Európai Klubok Kupája 2000. (ezen a versenyen legyőzte az akkori FIDE-világbajnok Alekszandr Halifmant) holtversenyes 1. helyezés (egyéni) (7,5 / 9)
  • Isztambuli Sakkolimpia 1. helyezés (csapat) (8,5 / 11)
  • Kramatorszki Kormányzó-kupa 1. helyezés (egyéni) (7 / 10)

A világbajnoki cím[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben a FIDE-világbajnokság döntőjében páros mérkőzésen 4,5 – 2,5 arányban verte Vaszil Ivancsukot, így FIDE-világbajnok lett. Ugyanebben az évben a kimagaslóan erős linaresi sakkversenyen 2. helyezést ért el (itt Garri Kaszparov győzött). A szintén erős 2003-as Corus sakktornan (Wijk aan Zee-ben) annak ellenére, hogy az indulók közül a harmadik legerősebb volt az Élő-pontszámot tekintve, holtversenyes 11. helyezett lett (14 induló közül) 6 / 13-mal; Linaresben pedig 5. helyezett lett a 7 indulóból 5,5 / 12-vel.

Szervezés alatt állt, hogy 2003 szeptemberében 14 meccses páros mérkőzést játsszon Garri Kaszparovval Jaltában, amely mérkőzés győztese a Vlagyimir KramnyikLékó Péter mérkőzés győztesével játszott volna; így a Prágai Egyezmény értelmében újra lehetett volna egyesíteni a sakkvilágbajnoki címet (hiszen 1993-tól 2006-ig párhuzamosan két világbajnok volt). A mérkőzésre pénzügyi indokok miatt nem került sor.

Ponomarjov FIDE-világbajnoki címét elveszítette, mikor Rustam Qosimjonov megnyerte a FIDE 2004-es egyenes kieséses rendszerű világbajnokságát.

A világbajnoki címet követő karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003. október 11-én ő lett az első szupernagymester, akire játszmavesztést mondtak ki mobiltelefonjának játszma közbeni csöngése miatt. Ez a Bulgáriában megrendezett Plovdivi Európai Csapatbajnokság első fordulójában történt. Ponomarjov itt sötéttel játszott a svéd Jevgenyij Agreszt nagymester ellen. 2005 novemberében az Ember Gép Ellen Csapatvilágbajnokságon ő volt az egyetlen ember, aki partit nyert számítógép ellen. Áldozata a Hydra volt. A 2005-ös FIDE Világkupa legjobb 10 helyezettje között végzett, így a 2007-es Fide-világbajnokságon való szereplést kiharcolta. A 2007 májusa és júniusa között zajló versenyen az első körben kiesett, 3,5 – 2,5 arányban veszített az orosz Szergej Rubljovszkij ellen.

Játékstílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világossal játszott partijai túlnyomó részében 1. e4-et húz. Sötéttel 1. e4 ellen 1. … – e5-öt és 1. … – c5-öt is játszik. 1. d4-re az Elfogadott vezércselt, a Vezérindiai védelmet, és a Királyindiai védelmet választja. Pályafutása korábbi részében terítékre került a Benkő-Volga csel és a Pirc-Ufimcev védelem is, bár ezek 2003 tájékán repertoárjából kikerültek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. FIDE Chess Profile (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2014. október 1.)
  2. http://www.chessbase.com/newsdetail.asp?newsid=4309