Emanuel Lasker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
Emanuel Lasker
Lasker portréja 1929-ből
Lasker portréja 1929-ből
Személyes adatok
Születési dátum 1868. december 24.
Születési hely Berlinchen
Halálozási dátum 1941. január 11. (72 évesen)
Halálozási hely New York
Állampolgárság német, szovjet, amerikai
Kitüntetései
  • sakkvilágbajnok (1894–1921)
  • Hall of Fame des deutschen Sports (2008. május 6. – )
Iskolái
Versenyzői adatok
Cím sakkmester[1]
Világbajnok 1894-1921
Legmagasabb Élő-pontszám
2878 (1894. május)[2]
Legmagasabb ranglista 1. (292 különböző hónapban 1890. június és 1926. december között)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Emanuel Lasker témájú médiaállományokat.

Emanuel Lasker (Berlinchen (ma: Barlinek, Lengyelország), 1868. december 24.New York, 1941. január 11.) német születésű, később szovjet állampolgárságot kapott, végül Amerikában letelepedett matematikus, filozófus, sakknagymester és szakíró volt, 27 éven keresztül (1894–1921) volt a sakk világbajnoka, mely idő alatt öt alkalommal védte azt meg. Senki nem tudta ilyen hosszú ideig megtartani rajta kívül ezt a címet. Pályafutása idején 292 hónapban állt a világranglista élén.

2001-ben az elsők között választották be a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé.[4]

Bátyja, Berthold Lasker is kiváló sakkozó volt, 1892-ben a világranglista 7. helyén állt.[5]

Élete és sakk pályafutása[szerkesztés]

A poroszországi Berlinchen településen egy zsidó kántor (hazzan) gyermekeként született. 11 éves korában, hogy matematikát tanuljon, Berlinbe költözött nyolc évvel idősebb bátyjával. Ekkor tanulta meg tőle a sakklépéseket, valamint a különböző kártyajátékokat. Keresetkiegészítésként gyakran jártak sakkozni és kártyázni különböző kávéházakba, elsősorban a Café Kaiserhofba.[6] Felnőtt korában is első osztályú bridzsjátékos volt, és könyvet is írt a bridzs, a go, és más játékok stratégiájáról.[7] Ő találta ki a Lasca nevű játékot.

Tizenéves korában már erős játékosnak tartották, hivatalosan 21 éves korában lett sakkmester, amikor megnyerte a német sakkszövetség főtornáját.[8] Ezt követően számos erős nemzetközi verseny élén vagy élmezőnyében végzett. 1889–1893 között minden párosmérkőzését megnyerte, olyan neves ellenfelek ellen, mint Curt von Bardeleben, a kor 9. legerősebb játékosa,[9] Jacques Mieses, a világranglista 11. helyezettje,[10] Henry Edward Bird, aki 60 évesen is a 29. volt,[11] Berthold Englisch, a ranglista 18. helyezettje,[12] Joseph Henry Blackburne, aki 51 évesen a világranglista 9. helyezettje,[13] Jackson Showalter, Amerika bajnoka, a 22. helyezett.

1889-től már a világ 10 legerősebb sakkozója közé tartozott, és csak 1928. után került hátrébb a világranglistán. 1890. június és 1902. december között folyamatosan a ranglista élén állt. Ezt a helyét 1919-ig még több alkalommal rövidebb-hosszabb időre visszaszerezte.[14]

Wilhelm Steinitz legyőzésével lett világbajnok 1894-ben. Párosmérkőzésükön tíz játszmát megnyert, négyszer játszottak döntetlent és öt játszmát vesztett el (+10-5=4). 1896-97 folyamán visszavágót játszottak, Lasker ezt 10–2 arányban fölényesen nyerte és ezután hosszabb időre visszavonult a sakktól, hogy a matematikára koncentráljon.

1902-ben szerzett matematikai doktorátust az Erlangen-Nürnberg Egyetemen.[15]

1904-ben visszatért a sakkéletbe, a korábbiaknál több versenyen indult, és párosmérkőzéseket játszott. 1907 és 1910 között négyszer védte meg világbajnoki címét. 1920-ban egészségi állapota miatt lemondott címéről kihívója a kubai José Raúl Capablanca javára, a közvélemény azonban ezt nem tekintette hivatalosnak. Capablanca végérvényesen 1921-ben Havannában hódította el tőle a világbajnoki címet.[16]

A mérkőzés után Lasker már csak két komolyabb versenyen játszott. 1924-ben 1,5 pont előnnyel nyert New Yorkban (Capablanca előtt), és 1925-ben második lett Moszkvában (Bogoljubov mögött, de megelőzve Capablancát). Ezt követően abbahagyta a versenysakkozást.[6]

Az 1920-as évek második felében és a 30-as évek elején publikációit jelentette meg, valamint főleg a bridzs foglalkoztatta. 1933-ban Hitler hatalomra jutása után a zsidó származása miatti üldöztetés miatt elmenekült Németországból.[17][18] feleségével először Londonba költözött, majd 1935-ben meghívást kapott a Szovjetunióba, ahol szovjet állampolgárságot kapott.[19]

A Moszkvai Matematikai Főiskolán kezdett dolgozni,[20] és a Szovjetunió sakkválogatottjának edzője lett.[21] Pénzkereset céljából ismét elindult versenyeken: ötödik lett 1934-ben Zürichben, és harmadik 1935-ben Moszkvában (mindössze fél ponttal lemaradva Mihail Botvinnik és Salo Flohr mögött, és megelőzve Capablancát). 1936-ban hatodik lett Moszkvában és 7. Nottinghamben. Ebben az időszakban, 1935. március és 1938. április között ismét a világranglista első tíz helyezettje közé került.[22]

1937-ben a sztálini terror kiszélesedését látva úgy döntött, hogy feleségével elhagyja a Szovjetuniót és Hollandián keresztül az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Először Chicagóban éltek, majd 1937. októbertől New Yorkban telepedtek le.[23] 1940-ben itt jelent meg utolsó könyve, a The Community of the Future, amelyben megoldást javasol több politikai problémára, többek között az antiszemitizmusra.

1941. január 11-én, 72 éves korában veseelégtelenség miatt New Yorkban érte a halál. A Beth Olom Cemetery temetőben (Queens, New York) lett eltemetve.[24]

Világbajnoki mérkőzései[szerkesztés]

Lasker–Steinitz (1894)[szerkesztés]

1894-es sakkvilágbajnokság
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Nyert Pont
Emanuel Lasker  Németország 1 0 1 0 ½ ½ 1 1 1 1 1 ½ 0 0 1 1 0 ½ 1 10 12
Wilhelm Steinitz  Amerikai Egyesült Államok 0 1 0 1 ½ ½ 0 0 0 0 0 ½ 1 1 0 0 1 ½ 0 5 7

A mérkőzés mind a 19 játszmája a játékosok eredeti, helyszíni elemzéseivel.

Lasker–Steinitz (1897)[szerkesztés]

1897-es sakkvilágbajnokság
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Nyert Pont
Wilhelm Steinitz  Amerikai Egyesült Államok 0 0 0 0 = 0 = = = 0 0 1 1 0 = 0 0 2
Emanuel Lasker  Német Birodalom 1 1 1 1 = 1 = = = 1 1 0 0 1 = 1 1 10 12½

A mérkőzés 17 játszmája.

Lasker–Marshall (1907)[szerkesztés]

1907-es sakkvilágbajnokság
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Nyert Pont
Emanuel Lasker  Német Birodalom 1 1 1 ½ ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½ 1 1 1 1 8 11½
Frank Marshall Amerikai Egyesült Államok 0 0 0 ½ ½ ½ ½ 0 ½ ½ ½ 0 0 0 0 0

A mérkőzés 15 játszmája.

Lasker–Tarrasch (1908)[szerkesztés]

1908-as sakkvilágbajnokság
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Nyert Pont
Emanuel Lasker  Német Birodalom 1 1 0 1 1 ½ 1 ½ ½ 0 1 0 1 ½ ½ 1 8 10½
Siegbert Tarrasch  Német Birodalom 0 0 1 0 0 ½ 0 ½ ½ 1 0 1 0 ½ ½ 0 3

A mérkőzés 16 játszmája.

Lasker–Schlechter (1910)[szerkesztés]

Sakkvilágbajnoki párosmérkőzés Lasker–Schlechter (1910)
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont
Carl Schlechter  Osztrák–Magyar Monarchia ½ ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½ ½ 0 5
Emanuel Lasker  Német Birodalom ½ ½ ½ ½ 0 ½ ½ ½ ½ 1 5

A mérkőzés 10 játszmája José Raúl Capablanca korabeli elemzéseivel.

Lasker–Janowski (1910)[szerkesztés]

Sakkvilágbajnoki párosmérkőzés Lasker–Janowski (1910)
Versenyző Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Nyert Pont
Emanuel Lasker  Német Birodalom 1 ½ ½ 1 1 ½ 1 1 1 1 1 8
David Janowski Kongresszusi Lengyelország 0 ½ ½ 0 0 ½ 0 0 0 0 0 0

A mérkőzés 11 játszmája az előzmények ismertetésével.

Lasker–Capablanca (1921)[szerkesztés]

1921-es sakkvilágbajnokság
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Győzelem Pont
José Raúl Capablanca Kuba ½ ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½ ½ 1 1 ½ ½ 1 4 9
Emanuel Lasker  Németország ½ ½ ½ ½ 0 ½ ½ ½ ½ 0 0 ½ ½ 0 0 5

A párosmérkőzés 14 játszmája Capablanca elemzéseivel és az előzmények ismertetésével.

Versenyeredményei[szerkesztés]

Dátum Helyszín Helyezés Eredmény Megjegyzés
1888/89 Berlin (Café Kaiserhof) 1 20/20 +20 −0 =0  
1889 Breslau "B" 1 12/15 +11 −2 =2 Holtversenyben von Feyerfeillel, megnyerve a rájátszást. Ez volt a Német Sakkszövetség A-főtornája (DSB Congress)
1889 Amszterdam "A" verseny 2 6/8 +5 −1 =2 Amos Burn mögött; a vert mezőnyben James Mason, Gunsberg Izidor és mások.
1890 Berlin 1–2 6½/8 +6 −1 =1 Holtversenyben testvérével Berthold Laskerrel.
1890 Graz 3 4/6 +3 −1 =2 Makovetz Gyula és Johann Hermann Bauer mögött.
1892 London 1 9/11 +8 −1 =2 Mason és Rudolf Loman mögött.[25]
1892 London 1 6½/8 +5 −0 =3 Joseph Henry Blackburne, Mason, Gunsberg Izidor és Henry Edward Bird előtt.
1893 New York City 1 13/13 +13 −0 =0 Adolf Albin, Jackson Showalter és Harry Nelson Pillsbury előtt.
1895 Hastings 3 15½/21 +14 −4 =3 Pillsburyés Csigorin mögött; a vert mezőnyben Siegbert Tarrasch, Wilhelm Steinitz.
1895/96 St. Petersburg 1 11½/18 +8 −3 =7 Quadrangular verseny; mögötte Steinitz (két ponttal), Pillsburyés Csigorin.
1896 Nürnberg 1 13½/18 +12 −3 =3 Mögötte Maróczy Géza, ), Pillsbury, Tarrasch, David Janowski, Steinitz és mások.
1899 London 1 23½/28 +20 −1 =7 Mögötte David Janowski, Pillsbury, Maróczy Géza, Carl Schlechter, Blackburne, Csigorin és mások.
1900 Párizs 1 14½/16 +14 −1 =1 Mögötte Pillsbury, (két ponttal), Frank Marshall, Maróczy Géza, Burn, Csigorin és mások.
1904 Cambridge Springs International Chess Congress 2 11/15 +9 −2 =4 Holtversenyben David Janowskival Frank Marshall mögött; a vert mezőnyben Georg Marco, Showalter, Schlechter, Csigorin, Jacques Mieses, Pillsbury és mások.
1906 Trenton Falls 1 5/6 +4 −0 =2 Quadrangular verseny; mögötte Curt, Albert Fox és Raubitschek.
1909 St. Petersburg 1 14½/18 +13 −2 =3 Csigorin-emlékverseny. Holtversenyben Akiba Rubinsteinnel, mögöttük Oldřich Duras és Rudolf Spielmann (3,5 ponttal), Ossip Bernstein, Richard Teichmann és mások.
1914 St. Petersburg 1 13½/18 +10 −1 =7 Mögötte José Raúl Capablanca, Alekszandr Aljechin, Siegbert Tarrasch és Frank Marshall. A verseny különleges lebonyolítású volt. Egy előversenyen a 11 játékos körmérkőzést játszott, majd az első öt helyezett egymással két játszmában mérkőzött meg. Az előverseny eredményét vitték magukkal. Az előversenyt Capablanca 1,5 pont előnnyel nyerte, a ráadás során azonban Lasker olyan pontszámot ért el, hogy végeredményben fél pont előnnyel megnyerte a versenyt.
1918 Berlin 1 4½/6 +3 −0 =3 Quadrangular verseny. Mögötte Rubinstein, Schlechter és Tarrasch.
1923 Moravska Ostrava 1 10½/13 +8 −0 =5 Mögötte Réti Richárd, Ernst Grünfeld, Alekszej Szelezsnyev, Savielly Tartakower, Max Euwe és más erős játékosok.
1924 New York City 1 16/20 +13 −1 =6 Mögötte Capablanca (1,5 pont hátránnyal), Aljechin, Frank Marshall és az igen erős mezőny.
1925 Moszkva 2 14/20 +10 −2 =8 Győzött Jefim Bogoljubov; mögöttük Capablanca, Frank Marshall, Savielly Tartakower, Carlos Torre, és további erős szovjet és nem-szovjet versenyzők.
1934 Zürich 5 10/15 +9 −4 =2 Aljechin, Max Euwe, Salo Flohr és Bogoljubov mögötte; megelőzve Bernsteint, Aaron Nimzowitschot, Gideon Ståhlberget és másokat.
1935 Moszkva 3 12½/19 +6 −0 =13 Fél ponttal Mihail Botvinnik és Flohr mögött; a vert mezőnyben Capablanca, Spielmann, Ilya Kan, Grigorij Levenfish, Lilienthal Andor, Vjacseszlav Ragozin és mások. Emanuel Lasker 67 éves volt ekkor.
1936 Moszkva 6 8/18 +3 −5 =10 Capablanca nyerte a versenyt.
1936 Nottingham 7–8 8½/14 +6 −3 =5 Capablanca és Mihail Botvinnik végeztek az első helyen.

Párosmérkőzései[szerkesztés]

Év Ellenfél Eredmény Helyszín Eredmény Megjegyzés
1889 E. R. von Feyerfeil Nyert Breslau 1−0 +1 −0 =0
1889/90 Curt von Bardeleben Nyert Berlin 2½−1½ +2 −1 =1  
1889/90 Jacques Mieses Nyert Lipcse 6½−1½ +5 −0 =3  
1890 Berthold Lasker Döntetlen Berlin ½−½ +0 −0 =1
1890 Henry Edward Bird Nyert Liverpool 8½−3½ +7 −2 =3  
1890 N.T. Miniati Nyert Manchester 4−1 +3 −0 =2  
1890 Berthold Englisch Nyert Bécs 3½−1½ +2 −0 =3  
1891 Francis Joseph Lee Nyert London 1½−½ +1 −0 =1  
1892 Joseph Henry Blackburne Nyert London 8−2 +6 −0 =4  
1892 Bird Nyert Newcastle upon Tyne 5−0 +5 −0 =0  
1892/93 Jackson Showalter Nyert Logansport és Kokomo 7−3 +6 −2 =2  
1893 Celso Golmayo Zúpide Nyert Havanna 2½−½ +2 −0 =1  
1893 Andrés Clemente Vázquez Nyert Havanna 3−0 +3 −0 =0  
1893 A. Ponce Nyert Havanna 2−0 +2 −0 =0  
1893 Alfred Ettlinger Nyert New York 5−0 +5 −0 =0  
1894 Wilhelm Steinitz Nyert New York, Philadelphia, Montréal 12−7 +10 −5 =4 világbajnoki párosmérkőzés
1896/97 Wilhelm Steinitz Nyert Moszkva 12½−4½ +10 −2 =5 világbajnoki párosmérkőzés
1901 David Janowski Nyert Manchester 1½−½ +1 −0 =1  
1903 Mihail Csigorin Vesztett Brighton 2½−3½ +1 −2 =3 Rice-csel tematikus meccs
1907 Frank Marshall Nyert New York, Philadelphia, Washington, D.C.,
Baltimore, Chicago, Memphis
11½−3½ +8 −0 =7 világbajnoki párosmérkőzés
1908 Siegbert Tarrasch Nyert Düsseldorf, München 10½−5½ +8 −3 =5 világbajnoki párosmérkőzés
1908 Abraham Speijer Nyert Amszterdam 2½−½ +2 −0 =1  
1909 David Janowski Döntetlen Párizs 2−2 +2 −2 =0 Bemutató mérkőzés
1909 David Janowski Nyert Párizs 8−2 +7 −1 =2  
1910 Carl Schlechter Döntetlen Bécs−Berlin 5−5 +1 −1 =8 világbajnoki mérkőzés
1910 David Janowski Nyert Berlin 9½−1½ +8 −0 =3 világbajnoki mérkőzés
1914 Ossip Bernstein Döntetlen Moszkva 1−1 +1 −1 =0 Bemutató mérkőzés
1916 Siegbert Tarrasch Nyert Berlin 5½−½ +5 −0 =1  
1921 José Raúl Capablanca Vesztett Havanna 5−9 +0 −4 =10 Világbajnoki mérkőzés. A cím elvesztése.
1940 Frank Marshall Vesztett New York ½−1½ +0 −1 =1 Bemutató mérkőzés

Látogatásai Magyarországon[szerkesztés]

Aktív világbajnokként két alkalommal, majd később, 1934-ben is járt Magyarországon. Először 1900. szeptember végén érkezett Budapestre Maróczy Géza nagymester társaságában, akivel folytatták Angliában megkezdett szimultán körútjukat. Budapesten öt-öt játékos ellen vakszimultánt[26] játszottak, és minden ellenfelüket legyőzték.[27] Ezután Szegeden és Nagyváradon tartottak közös, tanácskozás nélküli szimultánbemutatókat.[28]

1917-ben a Budapesti Sakk-kör meghívására négy napot töltött Budapesten,[29] majd két-két napot Kassán, Temesváron és Győrben. Budapesten 30 táblás szimultánnal kezdte, amiből 28 játékot megnyert, két döntetlen mellett. Másnap tanácskozási játszmát játszott Maróczy Géza ellen, ahol a tanácskozó partnerei Barász Zsigmond és Breyer Gyula, míg Maróczy tanácskozó partnerei Abonyi István és Sterk Károly voltak.[30][31] A találkozó döntetlen eredménnyel zárult.[28] Néhány nappal később Temesváron 24 táblás szimultánt adott, majd Szávay Zoltánnal párban tanácskozási játszmát játszott Réti Richárd, dr. Steiner Bernát[32] és Mayer ellen, amely döntetlenül végződött. Győrben 30 táblás szimultánt adott, és egy vesztett játszma kivételével a többit megnyerte.[33]

Kassán a helyi sakk-kör szervezésében egy hét tagú tanácskozó csoport ellen játszott, és győzött.[34] Másnap 32 táblás szimultánt adott, ahol 25 játszmában győzött hét döntetlen mellett. Ő vetette fel, hogy Kassán rendezzenek nemzetközi sakkversenyt, amelyre 1918-ban Charousek Rezső-emlékversenyként sor is került, erős hazai és külföldi mesterek részvételével.[35][36]

1934-ben több egymás utáni napon is szimultánt adott Budapesten. A Budapesti Sakk-körben 36 táblán,[37] majd a Magyar Sakkszövetség helyiségében 43 ellenfél ellen.[38] Budapesti tartózkodása alatt tanácskozási játszmát játszott olyan mesterek társaságában, mint Abonyi István, dr. Négyessy György, G. Réthy Pál, Steiner Endre, Esteban Canal és dr. Vajda Árpád,[39] amelyet megnyert.[40] Ebben az időben rendezték a Maróczy Géza jubiláris mesterversenyt, amelyet szintén megtekintett.[41]

Publikációi[szerkesztés]

Sakk[szerkesztés]

  • The London Chess Fortnightly, 1892–93[42]
  • Common Sense in Chess, 1896
  • Lasker's How to Play Chess: An Elementary Text Book for Beginners, Which Teaches Chess By a New, Easy and Comprehensive Method, 1900
  • Lasker's Chess Magazine, OCLC 5002324, 1904–07.[43]
  • The International Chess Congress, St. Petersburg, 1909, 1910
  • Lasker's Manual of Chess, 1925,[44]
  • Lehrbuch des Schachspiels, 1926 – angol változat: Lasker's Manual of Chess (1927)
  • Lasker's Chess Primer, 1934

Más játékok[szerkesztés]

  • Kampf (Struggle), 1906[45]
  • Encyclopedia of Games, 1929[46]
  • Das verständige Kartenspiel (Sensible Card Play), 1929 – az angol nyelvű változata ugyanebben az évben jelent meg
  • Brettspiele der Völker (Board Games of the Nations), 1931 – benne külön fejezet a Go és a Lasca játékokról[47]
  • Das Bridgespiel ("The Game of Contract bridge"), 1931[48]

Matematika[szerkesztés]

Filozófia[szerkesztés]

  • Das Begreifen der Welt (Comprehending the World), 1913[49]
  • Die Philosophie des Unvollendbar (sic; The Philosophy of the Unattainable), 1918
  • Vom Menschen die Geschichte ("History of Mankind"), 1925 – közösen írta bátyjával, Berthold Laskerrel[50]
  • The Community of the Future, 1940

Sakkelméleti munkássága[szerkesztés]

A modern sakk első képviselői között tartják számon. Új utakat nyitott mind a megnyitás-, mind a középjáték, mind a végjáték elméletében. Sakkelméleti munkásságát több egnyitási változat őrzi:[51]

  • Cozio (Lasker) támadás a Petrov-huszárjátékban: (ECO C42) 1. e4 e5 2. Hf3 Hf6 3. Hxe5 d6 4. Hf3 Hxe4 5. Ve2
  • Lasker-védelem az Evans-cselben: (ECO C52) 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Fc5 4.b4 Fxb4 5.c3 Fa5 6.d4 d6 7.O-O Fb6
  • Lasker-védelem a Vezércselben: (ECO D53) 1.d4 d5 2.c4 e6 3.Hc3 Hf6 4.Fg5 Fe7 5.e3 He4
  • Lasker-csel a Bird megnyitásban: (ECO A02) 1.f4 e5 2.fxe5 f6
  • Lasker Simul Special: (ECO A00) 1.g3 h5
  • Lasker csapda a Vezércselben: (ECO D08) 1.d4 d5 2.c4 e5 3.dxe5 d4 4.e3 Fb4+ 5.Fd2 dxe3
  • Lasker-változat az Aljechin-védelemben: (ECO B02) 1.e4 Hf6 2.e5 Hd5 3.c4 Hb6 4.c5
  • Lasker-változat a Bird megnyitásban: (ECO A02) 1.f4 e5 2.fxe5 d6 3.exd6 Fxd6 4.Hf3 g5
  • Lasker-változat a Skandináv-védelemben: (ECO B01) 1.e4 d5 2.exd5 Vxd5 3.Hc3 Va5 4.d4 Hf6 5.Hf3 Fg4 6.h3
  • Lasker-változat a Holland-védelemben: (ECO A83) 1.d4 f5 2.e4 fxe4 3.Hc3 Hf6 4.Fg5 g6 5.f3
  • Lasker-változat a Francia-védelemben: (ECO C12) 1.e4 e6 2.d4 d5 3.Hc3 Hf6 4.Fg5 Fb4 5.e5 h6 6.Fd2 Fxc3
  • Lasker-változat a Vezércselben: (ECO D56) 1.d4 d5 2.c4 e6 3.Hc3 Hf6 4.Fg5 Fe7 5.e3 O-O 6.Hf3 h6 7.Fh4 He4 8.Fxe7 Vxe7
  • Lasker–Pelikan-változat a Szicíliai védelemben: (ECO B33) 1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 5.Hc3 e5
  • Lasker-változat a Szláv-védelemben: (ECO D18) 1.d4 d5 2.c4 e6 3.Hc3 Hf6 4.Fg5 Fe7 5.e3 O-O 6.Hf3 h6 7.Fh4 He4 8.Fxe7 Vxe7
  • Lasker-védelem a Spanyol megnyitás orosz védelmében: (ECO C79) 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 a6 4.Fa4 Hf6 5.O-O d6
  • Lasker–Dunne-változat a Szicíliai védelemben: (ECO B20) 1.e4 c5 2.g3

Nevezetes játszmái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Abban az időszakban ez a mai nagymesteri címnek felelt meg
  2. A chessmetrics szerinti legmagasabb pontszáma Chessmetric Player Profile: Emanuel Lasker (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  3. Chessmetric Player Profile: Emanuel Lasker/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  4. Emanuel Lasker (angol nyelven). World Chess Hall of Fame. [2015. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 6.)
  5. Chessmetrics Player Profile: Berthold Lasker (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  6. a b Reuben Fine. Emanuel Lasker, The World's Great Chess Games. Andre Deutsch (1952). ISBN 0-679-13046-2 
  7. Emanuel Lasker Denker Weltenbürger Schachweltmeister szerkesztette Richard Forster, Stefan Hansen és Michael Negele, Berlin, 2009.
  8. "The Start of a Chess Career", a Lasker & His Contemporaries című kiadvány, Thinkers Press, Inc.
  9. Chessmetrics Player Profile: Curt von Bardeleben (angol nyelven). Chessmetrics. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  10. Chessmetrics Player Profile: Jacques Mieses (angol nyelven). Chessmetrics. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  11. Chessmetrics Player Profile: Henry Bird (angol nyelven). Chessmetrics. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  12. Chessmetrics Player Profile: Berthold Englisch (angol nyelven). Chessmetrics. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  13. Chessmetrics Player Profile: Joseph Blackburne (angol nyelven). Chessmetrics. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  14. Chessmetrics Player Profile: Emanuel Lasker (angol nyelven). Chessmetrics. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  15. Emanuel Lasker (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  16. How Capablanca became World Champion (angol nyelven). Edward Winter. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  17. Hannak, J.. Emanuel Lasker: The Life of a Chess Master. Simon & Schuster, 268. o. (1959). ISBN 0-486-26706-7 
  18. Hooper, D.. The Oxford Companion to Chess, 2, 218. o. (1992). ISBN 0-19-866164-9 
  19. Litmanowicz, Władysław & Giżycki, Jerzy. Szachy od A do Z. Wydawnictwo Sport i Turystyka Warszawa. (1. A-M), ISBN 83-217-2745-X (2. N-Z) (1986). ISBN 83-217-2481-7 
  20. Johannes Fischer: Lasker: New Approaches (angol nyelven). lasker-gesellschafts.de, 2002. március 25. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  21. Weinstein, Boris Samoilovich. Myslitel (Thinker) (orosz nyelven). Fizkultura i sport, 104 (orosz kiadás). o. (1981) 
  22. Chessmetrics Player Profile: Emanuel Lasker (angol nyelven). Chessmetrics. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  23. Weinstein, Boris Samoilovich. Myslitel (Thinker) (orosz nyelven). Fizkultura i sport, 105 (orosz kiadás). o. (1981) 
  24. Dr Emanuel Lasker (angol nyelven). findagrave.com. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  25. Gillam, A.J.. London March 1892; London March/April 1892; Belfast 1892 [archivált változat]. The Chess Player (2008). ISBN 978-1-901034-59-2. Hozzáférés ideje: 2015. február 13. [archiválás ideje: 2015. február 13.] 
  26. Vakszimultán, amikor egy sakkozó úgy játszik egyidejűleg több ellenfél ellen, hogy nem látja a sakktáblát.
  27. (1900. szeptember 29.) „Sakkmesterek Budapesten”. Magyar Nemzet 19 (267), 4. o.  
  28. a b (1917. november 1.) „Lasker kontra Maróczy”. Pesti Napló 68 (270), 6. o.  
  29. (1917. október 26.) „Dr. Lasker”. Pesti Napló 68 (265), 11. o.  
  30. (1917. október 30.) „Lasker és Maróczy”. Az Est 8 (268), 8. o.  
  31. (1917. november 15.) „Egy korabeli kép a játszó felekről”. Tolnai Világlapja 17 (46), 15. o.  
  32. A két későbbi nagyon erős mester Steiner Endre és Steiner Lajos apja, aki maga is sakkmester volt.
  33. (1917. november 11.) „Lasker vidéki sakk-körútja”. Pesti Napló 68 (279), 5. o.  
  34. (1968. augusztus) „Lasker kassai látogatása (1917)”. Magyar Sakkélet 18 (8), 142. o.  
  35. (1918. augusztus 4.) „Sakkverseny Kassán”. Az Ujság 16 (180), 17. o.  
  36. (1918. augusztus 6.) „A magyar birodalmi sakkszövetség megalakulása”. Az Ujság 16 (181), 4. o.  
  37. (1934. április 19.) „A Maróczy Géza jubiláris verseny”. Pesti Hírlap 56 (87), 9. o.  
  38. (1934. április 18.) „Lasker játszik − 43 ellenféllel”. Pesti Napló 85 (86), 10. o.  
  39. (1934. április 19.) „A Maróczy Géza jubiláris mesterverseny”. Pesti Hírlap 56 (87), 9. o.  
  40. (1934. április 21.) „Lasker tanácskozási játszmája”. Pesti Hírlap 56 (89), 8. o.  
  41. (1934. április 17.) „Maróczy Géza jubiáris verseny”. Pesti Napló 85 (85), 4. o.  
  42. Lasker, Emanuel. The London Chess Fortnightly (angol nyelven). Moravian Chess 
  43. Bill Wall: Dr. Emanuel Lasker (1868-1941) (angol nyelven). GeoCities.com. [2008. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  44. "Emanuel Lasker sakk kézikönyve, minden idők legfilozofikusabb sakk könyve" Shibut, M.: Modern Chess Anarchy?. [2008. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  45. Lasker, Emanuel. Lasker's Manual of Chess (angol nyelven). Courier Dover (1932. március 15.). ISBN 0-486-20640-8 
  46. Johan Wăstlund (2005. szeptember 5.). „A solution of two-person single-suit whist” (angol nyelven) (PDF). The Electronic Journal of Combinatorics 12. (Hozzáférés: 2015. február 13.)  
  47. History of Go in Europe 1880-1945 (– Scholar search). [2006. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
  48. Chess and Bridge. ChessHistory. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  49. Lasker biography. University of St Andrews. [2007. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  50. Lasker: New Approaches. Lasker-Gesellschaft. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  51. Chess openings (angol nyelven). [2009. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  52. Michael Jeffreys: Why Lasker Matters - review by Michael Jeffreys. ChessVille.com. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  53. Tartakower, S.G. and Du Mont, J.. 500 Master Games of Chess. Courier Dover Publications, 270 (game number 209). o. (1975). ISBN 0-486-23208-5. Hozzáférés ideje: 2015. február 13. 
  54. Capablanca, J.R.. Example 30, Chess Fundamentals, Algebraic, 1994, London: Everyman Chess (1994). ISBN 1-85744-073-0. Hozzáférés ideje: 2008. december 29.  A kulcsállás elemzése: Mark Weeks: Endgame: Marshall - Lasker, 1907 Match, Game 1. (Hozzáférés: 2008. december 29.)
  55. Crouch, C.. Game 9, How to Defend in Chess: Learn from the World Champions [archivált változat]. Gambit Publications (2007). ISBN 1-904600-83-2. Hozzáférés ideje: 2015. február 13. [archiválás ideje: 2008. szeptember 7.] 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Előző
Wilhelm Steinitz
Sakkvilágbajnok
1894–1921
Következő
José Raúl Capablanca