Vezércsel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vezércsel az egyik legrégebbi ismert sakkmegnyitás, amelyet először a Göttingeni kéziratban említenek. Igazán népszerűvé a 19. században vált.

Nyina Szilajeva, Vezércsel a Marshall-Capablanca 1909. mérkőzés 23. partiján c. festménye

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legkorábbi archívumokban fellelhető néhány vezércsel megnyitású sakkjátszmát Gioachino Greco játszotta névtelen ellenfelek ellen.

A modern sakk korai időszakában a vezérgyalog megnyitások nem voltak divatosak, így a vezércsel sem volt elterjedt egészen az 1873-as Bécsben rendezett nagymester versenyig. Ezen megnyitás elméleti fejlődéséhez Steinitz és Tarrasch nagyban hozzájárult – növelve a pozíciós játékstílus népszerűségét. A vezércsel 1920 és 1930 között érte el népszerűségének tetőpontját.

Az 1927-es sakkvilágbajnokság döntőjében José Raúl Capablanca és Alekszandr Aljechin 32 játszmában alkalmazta ezt a megnyitást az összesen lejátszott 34 partiból.

A második világháború után a megnyitás egyre kevesebbszer fordult elő a versenygyakorlatban, mivel 1.d4 -re sötét válaszlépése egyre gyakrabban 1...Hf6 volt – a szimmetrikus állások helyett divatba jöttek a nem szimmetrikus indiai védelmek.

Azonban a vezércsel mai napig szerepel a sakknagymesterek, sőt még a jelenlegi világbajnok, Visuvanátan Ánand megnyitási repertoárjában és időről időre előfordul a szupernagymesterek partijaiban.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
A Vezércsel, a nyitó lépések után


Kezdő lépések:

1. d4 d5
2. c4

A 2.c4 lépéssel világos megpróbálja lecserélni a c4 szélső gyalogot a d5 centrum gyalogra és előkészíteni egy későbbi e2-e4 gyalog előrenyomulást.

A vezércsel egy nem valódi csel - mivel sötét nem tudja megtartani a gyalogelőnyt pl. 1.d4 d5 2.c4 dxc4 3.e3 b5? (Sötét megpróbálja megvédeni a gyalogot, de inkább fejlődnie kellene 3...e5! lépéssel) 4.a4 c6? 5.axb5 cxb5?? 6.Qf3! világos döntő előnyével.

Fő változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vezércselnek két fő változata van, attól függően, hogy sötét d5 gyalog leüti-e a c4 világos gyalogot: elfogadott vezércsel vagy elhárított vezércsel. Az elfogadott vezércselben sötét a 2...dxc4 lépéssel ideiglenesen feladja a centrumot, hogy szabad fejlődési lehetőséghez jusson. Az elhárított vezércselben sötét játéka a d5 pont megtartása. Sötét állása gyakran nyomott lesz, de cserékre törekszik és a gyalogszerkezet robbantására a c5 és e5 pontokon, hogy kiegyenlítse az állást.

Technikailag amennyiben sötét válasza nem 2...dxc4 (vagy amennyiben sötét korai lépései között nem szerepel 2...dxc4 - tehát nem fogadja el a c4 gyalogot ideiglenes áldozatként) elhárított vezércselnek minősül. De a szláv védelem, a Csigorin-védelem és az Albin-ellencsel külön önálló megnyitások.

Számos megnyitási variáció van 2...e6 -ot követően, némelyik változat önálló megnyitásként van nyilvántartva. Ilyen például az ortodox védelem és a Tarrasch-védelem.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göttingeni kézirat