Bled
| Bled | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Felső-Krajna (Gorenjska) |
| Statisztikai régió | Gorenjska |
| Község | Bled |
| Rang | város |
| Alapítás éve | 1004 |
| Polgármester | Janez Fajfar |
| Irányítószám | 5252 |
| Körzethívószám | 05 |
| Rendszám területkód | KR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 899 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 57,82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 507,7 m |
| Terület | 188,5 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Bled község elhelyezkedése | |
| Bled weboldala | |
Bled (IPA: [bleːt], németül Veldes) település és község (járás) Északnyugat-Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban. Bled a Júliai-Alpokban található, kedvelt turistaközpont.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bled község (járás)
Bled az azonos nevű község (járás) székhelye, a hozzá tartozó települések: Bodešče, Bohinjska Bela, Koritno, Kupljenik, Obrne, Ribno, Selo pri Bledu, Slamniki, Zasip.
[szerkesztés] Története
A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as Mars mezei csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír provinciákhoz tartozott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, mikor itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda). Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management, a „dél-és közép-európai Harvard”.[2]
[szerkesztés] Turizmus
Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccservájta Bledi-tó. Felette egy szirten pedig az emblematikus Bledi vár látható.
A 19. század második felében Arnold Rikli (1823-1906) svájci üzletember jelentősen hozzájárult a város turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat miatt Bledet már számos arisztokrata látogatta akkoriban a világ minden tájáról. Ma fontos kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), valamint hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglavi Nemzeti Parkba vezet.
A tó közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem és termékenység istennőjének szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.
[szerkesztés] Érdekességek
- Bled Szlovénia szerte ismert a vaníliakrémes krémeséről (kremna rezina vagy kremšnita – a név eredete a német Cremeschnitte, azaz „krémes szelet” szóra vezethető vissza).
- A sziget templomához 99 lépcső vezet. Esküvőkkor a hagyomány szerint a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia.
- Itt írták alá 1938-ban a bledi egyezményt, 1954-ben Balkán-paktum politikai együttműködésről szóló részét.
- 2002-ben itt volt a 35. Sakkolimpia.
[szerkesztés] Híres emberek
- Slavko Avsenik, zenész és zeneszerző, Begunjében született Bled közelében, 1929. november 26-án.
- Tomaz Bernik (1967-) érsebész és főorvos
- Špela Pretnar, síelő, olimpiai sportoló, született Bledben 1973. március 5-én
- Sara Isakovič, szabad stílusú úszó, született Bledben 1988. június 9-én
- Julius von Payer, sarkkutató, született Šanovban, 1841. szeptember 2-án, meghalt 1915. augusztus 19-én Bledben
[szerkesztés] Képek
-
Bled: a tó, a kastély és a plébániatemplom
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (szlovénül)/(angolul)/(németül)/(olaszul)
- A bledi sziget hivatalos honlapja (szlovénül)/(angolul)
- A bledi vár hivatalos honlapja (szlovénül)/(angolul)/(németül)
- Bled a Szlovén turizmus honlapján (szlovénül)/(angolul)/(németül)/(olaszul)/(franciául)/(oroszul)/(spanyolul)
- Vintgar-szoros (szlovénül)

