Belfort

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belfort
LionBelfortEtChateau.jpg
Le Lion
Belfort címere
Belfort címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Franche-Comté
Megye Territoire-de-Belfort
Polgármester Damien Meslot (2014-2020)
INSEE-kód 90010
Irányítószám 90000
Népesség
Teljes népesség 50 128 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 2931 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 354–650 m
Terület 17,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Belfort (Franciaország)
Belfort
Belfort
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 47° 38′ 30″, k. h. 6° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 30″, k. h. 6° 51′ 00″
Belfort weboldala
Városháza

Belfort város Franciaország keleti részén, Franche-Comté régiójában, Territoire-de-Belfort megye székhelye.

Jelentős ipari központ, a Jura hegyvonulatának északi pereménél fekszik, ott, ahol viszonylag keskeny átjáró nyílik a Vogézek és a Jura között nyugatra, a Saône völgye és a termékeny Burgundia felé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a XIII. században vár állott a város közepén magasodó sziklás tetőn, de igazi erődrendszerré csak akkor építették ki, amikor az addig német-római császárok uralma alatt álló városka a vesztfáliai béke következtében 1648-ban tartósan francia birtokba került. XIV. Lajos adott parancsot Vaubannak, hogy bevehetetlen erődöt építsen a stratégiailag fontos helyen. Vauban a nagyjából ötszög alakú belső várat további bástyákkal csillag alakúvá alakította át, és közelében több kisebb erődöt is emelt. Belfort erődítése sikerrel állt ellen a porosz hadaknak 1814-ben és 1815-ben, de igazi hírnevét az 1870-es háborúban szerezte. Denfer-Rochereau ezredes parancsnoksága alatt alig 16 000 fő védte a várost, ahol a porosz sereg 40 000 fővel akart áttörni. A város 103 napon át állta az ostromot, noha naponta 5000 nehézlövedéket lőttek ki rá. A háború már régen véget ért, megkötötték a Franciaországot megalázó fegyverszünetet, de Denfer-Rochereau nem adta fel várát, csak akkor, amikor Thiers ideiglenes kormánya utasította erre. Ellenállása eredményeképpen a terület önálló státuszt kapott, s Elzász-Lotaringiával ellentétben nem került német birtokba. A Territoire-de-Belfort ma is önálló megye. Denfer-Rochereau emlékét Párizsban nagy tér és emlékmű őrzi.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1999 50,417
2006 50 863
2010 50 078

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chateau, Porte de Brisach
  • Le Lion – röviddel az 1870-es harcok befejeztével, a kor neves szobrászművésze, Bartholdi készített emlékművet a várhegy sziklás oldalába, a hatalmas oroszlán éppen felágaskodni készül. A kövekből összerótt figura teste 22 méter hosszú, felemelt feje 11 méterre van az alapoktól, a felirat rajta csupán ennyi: Belfort védőinek. A városban további két emlékművet állítottak a védők tiszteletére: az egyik Mercié alkotása, a másikat ugyancsak Bartholdi tervezte, ez a három nagy ostrom várparancsnokainak szobrából és a Franciaországot megszemélyesítő alakból áll.
  • Chateau – a hegytetőn álló vár viszonylag épen maradt meg. Védművei korábban lenyúltak a Savoureuse folyó védelmi célból megváltoztatott medréig. Több falon át juthatunk el a legbelső várudvarba. Az itt álló kastély ma helytörténeti, képzőművészeti és katonai múzeum. A várfal egyetlen, épségben megmaradt kapuja a Porte de Brisach.
  • VárosházaXVIII. századi.
  • Cathédrale St-Cristophe

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belfort témájú médiaállományokat.