Şah Deniz-gázmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Şah Deniz-gázmező Azerbajdzsánban, a Kaszpi-tenger alatt található földgázlelőhely, amely azonban a földgázon kívül kőolajat és gázkondenzátumot is tartalmaz. A fővárostól, Bakıtól mintegy 70 km-re délkeletre, 50–600 m-es vízmélységű terület alatt található, 1999-ben felfedezett mező kiterjedése kb. 860 km².

Azerbajdzsán legnagyobb földgázlelőhelye, gázkészletét 1,5–3 milliárd hordó olajegyenérték közöttire becsülik, ami 50-100 milliárd m³ földgáznak felel meg. Ezen fölül a gázkondenzátum készlete kb. 240 millió tonna. A szénhidrogénkincs kitermelésére létrehozott nemzetközi konzorciumban a brit BP és a norvég StatoilHydro játssza a vezető szerepet, mindkét vállalat esetében 25,5%-os részesedéssel. A konzorciumban 10%-ot birtokol az azeri állami energetikai vállalat, az Azərbaycan Respublikası Dövlət Neft Şirkəti (angol rövidítése: SOCAR), további 10–10%-ot a francia Total S.A., az orosz LukOil leányvállalata, a LukAgip, valamint az Oil Industries Engeneering & Construction, a török Türkiye Petrolleri Anonim Ortaklığı pedig 9%-kal részesedik.

A kitermelés 2006 decemberében kezdődött. A Şah Deniz-gázmezőn kitermelt földgázt a 692 km hosszú, Azerbajdzsánból Grúzián keresztül haladó Dél-kaukázusi gázvezetéken (vagy más néven: Bakı–Tbiliszi–Erzurum-gázvezeték) szállítják Törökországba. A földgázból 2007-től Grúzia is vásárol. A gázmező lenne a tervezett Nabucco-vezeték fő forrása is.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]