Nabucco (gázvezeték)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2012. február 6. |
A Nabucco tervezett csővezeték, amely Törökországból szállítana földgázt nyugati irányban Ausztriáig, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül.
A projektet támogatja az Európai Unió, amely az orosz földgáztól való függés enyhülését reméli tőle, mivel a vezeték azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni, egyiptomi és szíriai eredetű földgázt is eljuttathatna az EU területére. Támogatja az Egyesült Államok is.
A Nabucco építése a várakozások szerint 2010-ben kezdődhet és 2013-ra[1] vagy 2014-re[2] fejeződhet be.
A becsült költség 7,9 milliárd euró,[3] a finanszírozás azonban mindmáig megoldatlan. A földgázt adó országok vonakodnak belefogni a szükséges kapacitásbővítő beruházásokba, amíg nem látják az építkezés végrehajtását garantáló pénzügyi hátteret, a privát finanszírozók azért vonakodnak, mert nem garantált a vezeték gázellátása, az Európai Unió pedig mindössze 250 millió euró biztosításáról döntött[4]
A projekt vezetője az osztrák OMV vállalat és a konzorciumban részt vesz a magyar MOL is.
A Nabocco név Giuseppe Verdi azonos című operája nyomán született meg, ezt hallgatták meg a Bécsi Állami Operában a tanácskozás után.[5]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Versenytársai
Eredetileg versenytársa az orosz Gazprom és az olasz ENI energiavállalatok által már részben megépített Kék Áramlat vezeték lett volna, amely Oroszországot és Törökországot köti össze, de tervezték meghosszabbítani a Balkán és Magyarország felé is. Oroszország ezzel szemben az Ukrajnát megkerülő, az Oroszországot és Bulgáriát a Fekete-tenger alatt összekötő Déli Áramlatot támogatja. Szerényebb célokat tűz ki a Transzadriai Csővezeték (TAP) és az Itália-Törökország-Görögország Interkonnektor (ITGI), amelyek az Adria alatt vezetnék el a Kaszpi-tenger térségéből érkező gázt. Közép-Európa szempontjából két versenytársról beszélhetünk: az Azerbadjzsán-Grúzia-Románia Interkonnektorról (AGRI) és az ukrán kezdeményezésű, szintén Romániába tartó Fehér Áramlatról.[6]
A forrásdiverzifikálásra törekvő EU és a gázexportőri vezető szerepének megerősítésére törekvő Oroszország közti versengés visszatérő külpolitikai csatározásokban is formát ölt, amelyekben részt vett Magyarország is.
[szerkesztés] A vezeték leírása
A Nabucco csővezetéket Erzurum közelében összeköthetnék az Iránból induló Tabriz–Erzurum csővezetékkel és az azerbajdzsáni végpontú Dél-kaukázusi gázvezetékkel. (Ez utóbbi pedig a tervezett, Türkmenisztánt, Azerbajdzsánt és Kazahsztánt is összekapcsoló Transz-Kaszpi gázvezetékkel is összeköttetést biztosíthatna.)
A Nabucco az első években évente 4,5-13 milliárd köbméter gázt szállítana, ebből 2-8 milliárd köbméter érné el az ausztriai végpontot. A későbbiekben az éves mennyiségnek mintegy fele kerülne az ausztriai Baumgartenbe és a maradékot a vezetéknek otthont adó többi ország venné fel. 2020-ra a tervek szerint a vezeték éves kapacitása elérné a 25,5-31 milliárd köbmétert és ebből 16 milliárd jutna Baumgartenbe.
A Nabucco projekt része az Európai Unió transzeurópai energiahálózat programjának. Megvalósíthatósági tanulmánya az EU finanszírozásával készült. Az Európai Bizottság Nabucco-ügyi koordinátora Jozias van Aartsen.[7]
[szerkesztés] A projektcég
A Nabucco projektet a Nabucco Gas Pipeline International GmbH nevű cég[8] koordinálja, amelyet 2004-ben hoztak létre Bécsben. Ügyvezető igazgatója Reinhard Mitschek.[9] Részvényesei a következők:
- OMV (Ausztria)
- MOL (Magyarország)
- Transgaz (Románia)
- Bulgargaz (Bulgária)
- BOTAŞ (Törökország)
- RWE (Németország, később csatlakozott)
A részvényeseknek kezdetben 20-20 százalékos tulajdonrészük volt, az RWE csatlakozása után 16.67-16.67%.[10] A francia Gaz de France is jelezte korábban, hogy hatodikként részt venne a projektben, de erre eleve kisebb esélye volt az RWE-nél, miután Törökország és Franciaország viszonyát jelentősen megrontotta a franciák által hozott törvény az örmény holokauszt elismeréséről.[11] A konzorciumnak szándéka volt bevonni az azerbajdzsáni állami olajvállalatot (SOCAR) is, a Socar azonban ezt több okból is aggályosnak gondolta.[12][13] A csatlakozásra való hajlandóságát Kazahsztán is jelezte.[14] Voltak arról is találgatások, hogy esetleg a fő riválisnak tartott Gazprom is csatlakozna.[3]
[szerkesztés] Gázforrásai
Létrehozásának fő indoka, hogy az EU országainak függősége az orosz gázszállításoktól túl erős. Ezt a véleményt erősítették a visszatérő orosz-ukrán gázviták, amelyek következtében többször is korlátozták, illetve leállították az EU-ba és a Balkánra irányuló gázszállításokat, súlyos ellátási gondokat okozva (például 2009 elején). A Nabucco Oroszország helyett közel-keleti és közép-ázsiai országokból szállítana gázt.
- Fő forrása az azerbajdzsáni Şah Deniz-gázmező második fokozata, amelyet 2013-ban köthetnek a csővezetékre. Megegyezés született évi 8 milliárd köbméter gáz szállítására innen, és a mennyiség bővíthető.[9]
- Türkmenisztán évi 10 milliárd köbméter gázt táplálna a vezetékbe.[15]
- Irán is jelentkezett szállítónak, ezt azonban az EU és az Egyesült Államok elutasították.[16][17][18]
- Hosszabb távon a Nabuccóba Kazahsztán is küldhet majd gázt az észak-kaszpi-tengeri térségből a tervezett Transz-Kaszpi gázvezetéken keresztül.[19]
- Egyiptom, miután a Nílus-deltában az utóbbi években jelentős gázmezőket fedeztek fel, évi 3-5 milliárd köbméter gázt küldhet az arab gázvezetéken keresztül.[9]
- Az arab gázvezetéken át az iraki Ekasz mezőről is érkezhet gáz.[20]
- A MOL 2009. május 15-én 10%-os részesedést vásárolt a Pearl Petroleum Company Limited-ben. A Pearl az Irak Kurdisztáni Régiójában található Khor Mor és Chemchemal gáz- és kondenzátum mezők minden jogának tulajdonosa. Ezzel a stratégiai együttműködéssel a MOL előmozdítja a Nabucco gázvezeték elkészítését.[21]
- Opció az is, hogy az orosz Kék Áramlat vezetéken keresztül orosz gáz kerüljön a Nabuccóba.
[szerkesztés] Vonala
A gázvezeték a törökországi Erzurumtól az ausztriai Baumgarten an der Marchig fut majd, teljes hossza 3300 kilométer lesz.[22] Erzurum közelében csatlakozik a Törökország gázvezetékhez és a dél-kaukázusi gázvezetékhez, amely a Transz-Kaszpi gázvezetékkel köti össze.
A lengyel gázvállalat PGNiG tanulmányozza azt a lehetőséget, hogy egy vezetékkel Lengyelországot is a Nabuccora kapcsolják.[23]
[szerkesztés] Lásd még
- Adria-gázvezeték
- Görögország–Olaszország-gázvezeték
- „Kék Áramlat” gázvezeték
- Déli Áramlat
- Orosz-ukrán gázvita
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
„Nabucco Construction Pushed Back to 2010 - Exec”, Downstream Today, 2008. február 22. (Hozzáférés ideje: 2008. február 23.)
- ↑ WB ready to fund Nabucco project
- ^ a b „Nabucco Cost Estimate Rises 58%”, Downstream Today, 2008. május 29. (Hozzáférés ideje: 2008. május 31.)
- ↑ European Commission to provide EUR 250 m for Nabucco gas pipeline project
- ↑ http://www.nabucco-pipeline.com/press-public-news/q-a/q-a.html
- ↑ A Déli Gázfolyosó: vezetékek versenye Európa gázellátásáért
- ↑ Nabucco gas pipeline project – presentation
- ↑ Nabucco Gas Pipeline International GmbH
- ^ a b c Neil Barnett. „Interview with Nabucco Managing Director Reinhardt Mitschek”, Center for European Policy Analysis (Hozzáférés ideje: 2008. április 20.)
- ↑ „RWE joins Nabucco consortium as sixth partner. Press release” (PDF), Nabucco Gas Pipeline International GmbH, 2008. február 6. (Hozzáférés ideje: 2008. február 19.)
- ↑ GdF shrugs off Nabucco snub
- ↑ „OMV: Socar Could Be the Seventh Nabucco Partner”, Downstream Today, 2007. október 5. (Hozzáférés ideje: 2007. október 13.)
- ↑ „SOCAR not intending to be shareholder in Nabucco gas pipeline construction”, Today.Az, 2008. június 12. (Hozzáférés ideje: 2008. június 13.)
- ↑ „Kazakhstan to Join Nabucco Project”, Trend Capital, 2007. október 22. (Hozzáférés ideje: 2007. november 10.)
- ↑ „EU secures Turkmenistan gas deal”, BBC, 2008. április 14. (Hozzáférés ideje: 2008. április 19.)
- ↑ Stefan Nicola (2008-02-05), Analysis: Europe's pipeline war, United Press International, http://www.upi.com/International_Security/Energy/Analysis/2008/02/05/analysis_europes_pipeline_war/2456/
- ↑ „Iran seen as alternative to Turkmenistan in Nabucco gas project”, RIA Novosti, 2008. április 11. (Hozzáférés ideje: 2008. április 19.)
- ↑ „US still opposes Iran as Nabucco gas supplier”, Reuters, 2008. június 5. (Hozzáférés ideje: 2008. június 13.)
- ↑ Shamil Midkhatovich Yenikeyeff (2008. november 1.). „Kazakhstan's Gas: Export Markets and Export Routes” (PDF), Kiadó: Oxford Institute for Energy Studies. Hozzáférés ideje: 2008. november 12.
- ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező.
- ↑ „A MOL Irak Kurdisztáni Régiójában történő befektetéssel bővíti Kutatás-termelés portfolióját”, MOL, 2009. május 17. (Hozzáférés ideje: 2009. május 17.)
- ↑ „Nabucco gas pipeline is approved”, BBC, 2006. június 27. (Hozzáférés ideje: 2007. november 10.)
- ↑ „PGNiG Eyes Link To Nabucco”, Downstream Today, 2008. április 14. (Hozzáférés ideje: 2008. április 19.)
