Azeri ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az azeri ábécé (saját nyelvén: azərbaycan əlifbası) az azeri vagy azerbajdzsáni nyelv latin betűs írására szolgál.

A nyelvet 1929-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást (a Yeni türk əlifba komitəsi / Јени түрк əлифба комитəси / يني طورك عليفبا كوميطعصي, azaz az Új Török Ábécé Bizottság kezdeményezésére), amelyet 1939-ben, Sztálin parancsára cseréltek le az 1991-ig használt cirill írásra. Az 1991-ben bevezetett új, latin betűs írást egy évvel később kicsit módosították, azóta Azerbajdzsánban ez a hivatalos írásmód. Az iráni Azerbajdzsánban továbbra is az arabot használják hivatalos írásként.

Az ábécé változásai az idők folyamán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1929-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azeri írására a hagyományos arab írást használták. Ezt az írást használják ma is az iráni Azerbajdzsán területén.

A 19. század végén és a 20. század elején több törekvés indult az arab írás latinra cserélésére. Ebben az időszakban ezért több tervezet is született az azeri latin betűs ábécére:

  • Mirzə Fətəli Axundov tervezete 1870-ből: Aa, Bb, Dd, Ee, Яя, Ff, Gg, Ƨƨ, Hh, Ii, Ыы, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Ээ, Pp, Rr, Ss, Шш, Tt, Uu, Vv, Ѷѷ, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ, Жж, Зз
  • Mirzə Fətəli Axundov tervezete 1873-ból: Aa, Bb, Дд, Ee, Ээ, Яя, Ff, Gg, Ƨƨ, Һh, Ii, Ыы, Jj, Kk, Qq, Ll, Mм, Нн, Nn, Oo, Ъъ, Pp, Dd, Сс, Шш, Тт, Ũũ, Vv, Xx, Yy, Zz, Ʒʒ, 77
  • Fərhad Ağazadə projekt tervezete 1906-ból: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, I̡ ı̡ , Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡ n̡ , Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Зз, Tt, Uu, Vv, Zz
  • Abdulla Əfəndizadən tervezete 1919-ből: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Ëë, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡ n̡ , Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Shsh, Tt, Uu, Ww, Vv, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ

1918–1933[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Yeni türk əlifba komitəsi latin ábécéje, 1918 és 1928 között fokozatosan álltak át az arabról a latin írásra:

Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, I̡ ı̡ , Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡ n̡ , Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Vv, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ, Зз

1933–1939[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1933-ban több módosítást hajtottak végre az ábécében, megcserélték a C/Ç, a G/Ƣ, a K/Q és az U/Y betűk kiejtését, valamint kicserélték az és З betűket Ь-re és Ş-re. Az 1938-ig használatos maradt.

Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, Ьь, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, (N̡ n̡ ), Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Vv, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ

1939–1958[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939-ben Sztálin parancsára minden Szovjetunió-beli latin ábécét lecseréltek cirill megfelelőjükre, az azeri ábécé a kezdetekkor a következő volt:

Аа, Бб, Вв, Гг, Ғғ, Дд, Ее, Ёё, Әә, Жж, Зз, Ии, Йй, Кк, Ққ, Лл, Мм, Нн, Оо, Өө, Пп, Рр, Сс, Тт, Уу, Үү, Фф, Хх, Һh, Цц, Чч, Ҷҷ, Шш, Щщ, ъ, Ыы, ь, Ээ, Юю, Яя, ’

1958–1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban egyszerűsítették az ábécét, elhagyták az azeri nyelvben nem létező lágy-kemény magánhangzók megkülönböztetését, kicserélték a cirill Йй-t a latinos Јј-re, valamint egyes mellékjeles betű alakja megváltozott(ҚқҜҝ, ҶҷҸҹ):

Аа, Бб, Вв, Гг, Ғғ, Дд, Ee, Әә, Жж, Зз, Ии, Ыы, Јј, Кк, Ҝҝ, Лл, Мм, Нн, Оо, Өө, Пп, Рр, Сс, Тт, Уу, Үү, Фф, Хх, Һһ, Чч, Ҹҹ, Шш, '

1991–1992[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió felbomlása után a török ábécé alapján megalkotott új azeri ábécé:

Aa, Ää, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Yy, Zz

1992-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis módosítás, az Ää cseréje Əə-re:

Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Yy, Zz

Kapcsolat a török ábécével[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azeri ábécé megegyezik a török ábécével, azzal a kis különbséggel, hogy a török nem tartalmazza az azeriben megtalálható ə, x, q betűket.

A legérdekesebb jelenség az azeri ábécében az Ə ə (schwa) betű az [æ] hang jelölésére. Eredetileg az 1991-es ábécében az ä szerepelt e betű helyett, de a nemzeti büszkeség miatt lecserélték az ə-re, mivel ez szerepelt a régebbi latin és cirill ábécékben, valamint hogy ezzel is megkülönböztessék az azeri ábécét a többi török eredetűtől (lásd: tatár, türkmén).

Összehasonlító táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azerbajdzsáni ábécé egyes verziói a mai változathoz viszonyítva
Arab M. F. A.[1] F. A. P.[2] A. Ə.[3] Latin Cirill Latin IPA
– 1929 1870 1873 1906 1919 1918–1933 1933–1939 1939–1958 1958–1991 1991–1992 1992–
A a A a A a A a A a A a А а / Я я А а A a A a [ɑ]
B b B b B b B b B в B в Б б Б б B b B b [b]
Z z Ʒ ʒ C c C c C c Ç ç Ҷ ҷ Ҹ ҹ C c C c [ʤ]
چ Ƶ ƶ 7 7 Ç ç Ç ç Ç ç C c Ч ч Ч ч Ç ç Ç ç [ʧ]
D d Д д D d D d D d D d Д д Д д D d D d [d]
  E e Э э   E e E e E e Е е / Э э Е е E e E e [ɛ]
Я я Я я   Ë ë Ə ə Ə ə Ə ə Ə ə Ä ä Ə ə [æ]
F f F f F f F f F f F f Ф ф Ф ф F f F f [f]
گ Q q K k Q q Ƣ ƣ Ƣ ƣ G g Қ қ Ҝ ҝ G g G g [gʲ]
Ƨ ƨ Ƨ ƨ G g G g G g Ƣ ƣ Ғ ғ Ғ ғ Ğ ğ Ğ ğ [ɣ]
ﺡ,ﻩ H h H h H h H h H h H h Һ һ Һ һ H h H h [h]
X x X x   X x X x X x Х х Х х X x X x [x]
  Ы ы Ы ы I̡ ı̡ I̡ ı̡ I̡ ı̡ Ь ь Ы ы Ы ы I ı I ı [ɯ]
I i I i I i I i I i I i И и И и İ i İ i [ɪ]
Ж ж J j   Ƶ ƶ Ƶ ƶ Ƶ ƶ Ж ж Ж ж J j J j [ʒ]
K k Q q K k Q q Q q K k К к К к K k K k [k]
G g G g Ƣ ƣ K k K k Q q Г г Г г Q q Q q [g]
L l L l L l L l L l L l Л л Л л L l L l [l]
M м M м M m M m M m M m М м М м M m M m [m]
N n Н н N n N n N n N n Н н Н н N n N n [n]
  Ñ ñ N n N̡ n̡ Ñ ñ N̡ n̡ (N̡ n̡ )[4]         [ŋ]
O o O o O o O o O o O o О о / Ё ё О о O o O o [ɔ]
  Э э Ъ ъ Ɵ ɵ Ɵ ɵ Ɵ ɵ Ɵ ɵ Ө ө Ө ө Ö ö Ö ö [œ]
پ P p P p P p P p P p P p П п П п P p P p [p]
R r D d R r R r R r R r Р р Р р R r R r [r]
ﺙ,ﺱ,ﺹ S s С с S s S s S s S s С с С с S s S s [s]
Ш ш Ш ш З з Sh sh З з Ş ş Ш ш Ш ш Ş ş Ş ş [ʃ]
ﺕ,ﻁ T t Т т T t T t T t T t Т т Т т T t T t [t]
Y y У у   U u Y y U u У у / Ю ю У у U u U u [u]
U u Ũ ũ U u Y y U u Y y Ү ү Ү ү Ü ü Ü ü [y]
V v V v V v V v V v V v В в В в V v V v [v]
Ѷѷ Е е   J j J j J j Й й Ј ј Y y Y y [j]
ﺫ,ﺯ,ﺽ,ﻅ З з Z z Z z Z z Z z Z z З з З з Z z Z z [z]

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban ugyanaz az azeri mondat látható a történelem során használt írásokkal:

Arab írás بوتون اینسان‌لار لياقت و حوقوق‌لاری‌نا گوره آزاد و برابر دوغولورلار. اون‌لارین شوعورلارى و ویجدان‌لارى وار و بیر بیرلرینه موناسیبت‌ده قارداش‌لیق روحون‌دا داورانمالی‌دیرلار.
Latin írás 1929-1933 között Butun insanlar ləjakət və hukykları̡na ƣɵrə azad və bərabər dogylyrlar. Onları̡n зuyrları̡ və vicdanları̡ var və bir-birlərinə munasibətdə kardaзlı̡k ryhynda davranmalı̡dı̡rlar.
Latin írás 1933-1939 között (Yanalif) Bytyn insanlar ləjaqət və hyquqlarьna gɵrə azad və вəraвər doƣulurlar. Onlarьn şyurlarь və viçdanlarь var və вir-вirlərinə mynasiвətdə qardaşlьq ruhunda davranmalьdьrlar.
Cirill írás 1939-1958 között Бүтүн инсанлар ләйагәт вә һүгугларына қөрә азад вә бәрабәр доғулурлар. Онларын шүурлары вә виҷданлары вар вә бир-бирләринә мүнасибәтдә гардашлыг руһунда давранмалыдырлар.
Cirill írás 1958-1991 között Бүтүн инсанлар ләјагәт вә һүгугларына ҝөрә азад вә бәрабәр доғулурлар. Онларын шүурлары вә виҹданлары вар вә бир-бирләринә мүнасибәтдә гардашлыг руһунда давранмалыдырлар.
Latin írás 1991-ben Bütün insanlar läyaqät vä hüquqlarına görä azad vä bärabär doğulurlar. Onların şüurları vä vicdanları var vä bir-birlärinä münasibätdä qardaşlıq ruhunda davranmalıdırlar.
Mai latin írás (1992-től) Bütün insanlar ləyaqət və hüquqlarına görə azad və bərabər doğulurlar. Onların şüurları və vicdanları var və bir-birlərinə münasibətdə qardaşlıq ruhunda davranmalıdırlar.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mirzə Fətəli Axundov tervezetei
  2. Fərhad Ağazadə projekt tervezete
  3. Abdulla Əfəndizadən tervezete
  4. Csak 1938-ig használták

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]