Azeri ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az azeri ábécé (saját nyelvén: azərbaycan əlifbası) az azeri vagy azerbajdzsáni nyelv latin betűs írására szolgál.

A nyelvet 1929-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást (a Yeni türk əlifba komitəsi / Јени түрк əлифба комитəси / يني طورك عليفبا كوميطعصي, azaz az Új Török Ábécé Bizottság kezdeményezésére), amelyet 1939-ben, Sztálin parancsára cseréltek le az 1991-ig használt cirill írásra. Az 1991-ben bevezetett új, latin betűs írást egy évvel később kicsit módosították, azóta Azerbajdzsánban ez a hivatalos írásmód. Az iráni Azerbajdzsánban továbbra is az arabot használják hivatalos írásként.

Az ábécé változásai az idők folyamán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1929-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azeri irására a hagyományos arab írást használták. Ezt az írást használják ma is az iráni Azerbajdzsán területén.

A 19. század végén és a 20. század elején több törekvés indult az arab írás latinra cserélésére. Ebben az időszakban ezért több tervezet is született az azeri latin betűs ábécére:

  • Mirzə Fətəli Axundov tervezete 1870-ből: Aa, Bb, Dd, Ee, Яя, Ff, Gg, Ƨƨ, Hh, Ii, Ыы, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Ээ, Pp, Rr, Ss, Шш, Tt, Uu, Vv, Ѷѷ, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ, Жж, Зз
  • Mirzə Fətəli Axundov tervezete 1873-ból: Aa, Bb, Дд, Ee, Ээ, Яя, Ff, Gg, Ƨƨ, Һh, Ii, Ыы, Jj, Kk, Qq, Ll, Mм, Нн, Nn, Oo, Ъъ, Pp, Dd, Сс, Шш, Тт, Ũũ, Vv, Xx, Yy, Zz, Ʒʒ, 77
  • Fərhad Ağazadə projekt tervezete 1906-ból: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, I̡ı̡, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Зз, Tt, Uu, Vv, Zz
  • Abdulla Əfəndizadən tervezete 1919-ből: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Ëë, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Shsh, Tt, Uu, Ww, Vv, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ

1918–1933[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Yeni türk əlifba komitəsi latin ábécéje, 1918 és 1928 között fokozatosan álltak át az arabról a latin írásra:

Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, I̡ı̡, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Vv, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ, Зз

1933–1939[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Yeni türk əlifba komitəsi latin ábécéje, 1918 és 1928 között fokozatosan álltak át az arabról a latin írásra:

Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, Ьь, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Vv, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ

1939–1958[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939-ben Sztálin parancsára minden Szovjetunió-beli latin ábécét lecseréltek cirill megfelelőjükre, az azeri ábécé a kezdetekkor a következő volt:

Аа, Бб, Вв, Гг, Ғғ, Дд, Ее, Ёё, Әә, Жж, Зз, Ии, Йй, Кк, Ққ, Лл, Мм, Нн, Оо, Өө, Пп, Рр, Сс, Тт, Уу, Үү, Фф, Хх, Һh, Цц, Чч, Ҷҷ, Шш, Щщ, ъ, Ыы, ь, Ээ, Юю, Яя, ’

1958–1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban egyszerűsítették az ábécét, elhagyták az azeri nyelvben nem létező lágy-kemény magánhangzók megkülönböztetését, kicserélték a cirill Йй-t a latinos Јј-re, valamint egyes mellékjeles betű alakja megváltozott(ҚқҜҝ, ҶҷҸҹ):

Аа, Бб, Вв, Гг, Ғғ, Дд, Ee, Әә, Жж, Зз, Ии, Ыы, Јј, Кк, Ҝҝ, Лл, Мм, Нн, Оо, Өө, Пп, Рр, Сс, Тт, Уу, Үү, Фф, Хх, Һһ, Чч, Ҹҹ, Шш, '

1991–1992[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió felbomlása után a török ábécé alapján megalkotott új azeri ábécé:

Aa, Ää, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Yy, Zz

1992-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis módosítás, az Ää cseréje Əə-re:

Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Yy, Zz

Kapcsolat a török ábécével[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azeri ábécé megegyezik a török ábécével, azzal a kis különbséggel, hogy a török nem tartalmazza az azeriban megtalálható ə, x, q betűket.

A legérdekesebb jelenség az azeri ábécében az Ə ə (schwa) betű az [æ] hang jelölésére. Eredetileg az 1991-es ábécében az ä szerepelt e betű helyett, de a nemzeti büszkeség miatt lecserélték az ə-re, mivel ez szerepelt a régebbi latin és cirill ábécékben, valamint hogy ezzel is megkülönböztessék az azeri ábécét a többi török eredetűtől (lásd: tatár, türkmén).

Összehasonlító táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azerbajdzsáni ábécé egyes verziói a mai változathoz viszonyítva
Arab M. F. A.[1] F. A. P.[2] A. Ə.[3] Latin Cirill Latin IPA
– 1929 1870 1873 1906 1919 1918–1933 1933–1939 1939–1958 1958–1991 1991–1992 1992–
A a A a A a A a A a A a А а / Я я А а A a A a [ɑ]
B b B b B b B b B в B в Б б Б б B b B b [b]
Z z Ʒ ʒ C c C c C c Ç ç Ҷ ҷ Ҹ ҹ C c C c [ʤ]
چ Ƶ ƶ 7 7 Ç ç Ç ç Ç ç C c Ч ч Ч ч Ç ç Ç ç [ʧ]
D d Д д D d D d D d D d Д д Д д D d D d [d]
  E e Э э   E e E e E e Е е / Э э Е е E e E e [ɛ]
Я я Я я   Ë ë Ə ə Ə ə Ə ə Ə ə Ä ä Ə ə [æ]
F f F f F f F f F f F f Ф ф Ф ф F f F f [f]
گ Q q K k Q q Ƣ ƣ Ƣ ƣ G g Қ қ Ҝ ҝ G g G g [gʲ]
Ƨ ƨ Ƨ ƨ G g G g G g Ƣ ƣ Ғ ғ Ғ ғ Ğ ğ Ğ ğ [ɣ]
ﺡ,ﻩ H h H h H h H h H h H h Һ һ Һ һ H h H h [h]
X x X x   X x X x X x Х х Х х X x X x [x]
  Ы ы Ы ы I̡ ı̡ I̡ ı̡ W w Ь ь Ы ы Ы ы I ı I ı [ɯ]
I i I i I i I i I i I i И и И и İ i İ i [ɪ]
Ж ж J j   Ƶ ƶ Ƶ ƶ Ƶ ƶ Ж ж Ж ж J j J j [ʒ]
K k Q q K k Q q Q q K k К к К к K k K k [k]
G g G g Ƣ ƣ K k K k Q q Г г Г г Q q Q q [g]
L l L l L l L l L l L l Л л Л л L l L l [l]
M м M м M m M m M m M m М м М м M m M m [m]
N n Н н N n N n N n N n Н н Н н N n N n [n]
  Ñ ñ N n N̡ n̡ Ñ ñ N̡ n̡           [ŋ]
O o O o O o O o O o O o О о / Ё ё О о O o O o [ɔ]
  Э э Ъ ъ Ɵ ɵ Ɵ ɵ Ɵ ɵ Ɵ ɵ Ө ө Ө ө Ö ö Ö ö [œ]
پ P p P p P p P p P p P p П п П п P p P p [p]
R r D d R r R r R r R r Р р Р р R r R r [r]
ﺙ,ﺱ,ﺹ S s С с S s S s S s S s С с С с S s S s [s]
Ш ш Ш ш З з Sh sh З з Ş ş Ш ш Ш ш Ş ş Ş ş [ʃ]
ﺕ,ﻁ T t Т т T t T t T t T t Т т Т т T t T t [t]
Y y У у   U u Y y U u У у / Ю ю У у U u U u [u]
U u Ũ ũ U u Y y U u Y y Ү ү Ү ү Ü ü Ü ü [y]
V v V v V v V v V v V v В в В в V v V v [v]
Ѷѷ Е е   J j J j J j Й й Ј ј Y y Y y [j]
ﺫ,ﺯ,ﺽ,ﻅ З з Z z Z z Z z Z z Z z З з З з Z z Z z [z]

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban ugyanaz az azeri mondat látható a történelem során használt írásokkal:

Arab írás بوتون اینسان‌لار لياقت و حوقوق‌لاری‌نا گوره آزاد و برابر دوغولورلار. اون‌لارین شوعورلارى و ویجدان‌لارى وار و بیر بیرلرینه موناسیبت‌ده قارداش‌لیق روحون‌دا داورانمالی‌دیرلار.
Latin írás 1929-1933 között Butun insanlar ləjakət və hukykları̡na ƣɵrə azad və bərabər dogylyrlar. Onları̡n зuyrları̡ və vicdanları̡ var və bir-birlərinə munasibətdə kardaзlı̡k ryhynda davranmalı̡dı̡rlar.
Latin írás 1933-1939 között (Yanalif) Bytyn insanlar ləjaqət və hyquqlarьna gɵrə azad və вəraвər doƣulurlar. Onlarьn şyurlarь və viçdanlarь var və вir-вirlərinə mynasiвətdə qardaşlьq ruhunda davranmalьdьrlar.
Cirill írás 1939-1958 között Бүтүн инсанлар ләйагәт вә һүгугларына қөрә азад вә бәрабәр доғулурлар. Онларын шүурлары вә виҷданлары вар вә бир-бирләринә мүнасибәтдә гардашлыг руһунда давранмалыдырлар.
Cirill írás 1958-1991 között Бүтүн инсанлар ләјагәт вә һүгугларына ҝөрә азад вә бәрабәр доғулурлар. Онларын шүурлары вә виҹданлары вар вә бир-бирләринә мүнасибәтдә гардашлыг руһунда давранмалыдырлар.
Latin írás 1991-ben Bütün insanlar läyaqät vä hüquqlarına görä azad vä bärabär doğulurlar. Onların şüurları vä vicdanları var vä bir-birlärinä münasibätdä qardaşlıq ruhunda davranmalıdırlar.
Mai latin írás (1992-től) Bütün insanlar ləyaqət və hüquqlarına görə azad və bərabər doğulurlar. Onların şüurları və vicdanları var və bir-birlərinə münasibətdə qardaşlıq ruhunda davranmalıdırlar.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mirzə Fətəli Axundov tervezetei
  2. Fərhad Ağazadə projekt tervezete
  3. Abdulla Əfəndizadən tervezete

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]