2012-es Eurovíziós Dalfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2012-es Eurovíziós Dalfesztivál
Kristályterem, Baku, Azerbajdzsán Azerbajdzsán
Eurovision Song Contest 2012.jpg

Első elődöntő 2012. május 22.
Második elődöntő 2012. május 24.
Döntő 2012. május 26.
Műsorvezető Leyla Aliyeva
Eldar Qasımov
Nargiz Birk-Petersen
Rendező csatorna Azerbajdzsán İctimai Television
Dalfesztivál igazgatója Norvégia Jon Ola Sand
Győztes dal Svédország Loreen (Euphoria)
Magyar versenyző Compact Disco (Sound of Our Hearts)
Szavazási rendszer Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavazott, melyek 1–7, 8, 10, és 12 pontot kaptak.
Indulók száma 42; 26 a döntőben, a két elődöntőből összesen 16 dal nem jutott tovább
Először részt vevő országok
Visszatérő országok Montenegró Montenegró
Visszalépő országok Lengyelország Lengyelország
Örményország Örményország
Nulla pontos dal
Meghívott előadók Marija Šerifović, Dima Bilan, Alexander Rybak, Lena, Ell, Nikki, Emin, Natiq Rhythm Band, Azerbajdzsáni Nemzeti Tánccsoport
Előző
Következő
◄2011
2013►
Dirk Elbers, Düsseldorf polgármestere, és Hajibala Abutalibov, Baku polgármestere a kulcsátadási ceremónián
Az első sajtótájékoztató Bakuban, 2012. január 25-én

A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenhetedik Eurovíziós Dalfesztivál. Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendezték meg, mivel a 2011-es Eurovíziós Dalfesztivált az azerbajdzsáni duett, Ell és Nikki nyerte. Két elődöntőt rendeztek, az elsőt 2012. május 22-én, a másodikat pedig május 24-én. A döntőre 2012. május 26-án került sor.[1]

A helyszín és a verseny témája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ESC 2012 Baku Map.svg
Red pog.svg Tofiq Bahramov Stadion
Red pog.svg
Heydar Aliyev Sport- és Kiállítási Komplexum

2011. szeptember 8-án az Azad TV bejelentette, hogy a Baku Kristályteremben fogják megrendezni a 2012-es Eurovíziós Dalversenyt. Az aréna építése 2011. augusztus 2-án kezdődött el, és átadása 2012. április 30-án volt. A komplexum nem messze a National Flag Square-től, a Kaszpi-tenger partján található. Befogadó képessége körülbelül 25 000 fő, és az építési költsége megközelítőleg hatmillió azeri manat volt, ami több mint másfél milliárd magyar forintnak felel meg. Az építést a német Alpine cég végezte.[2] A házigazdának meg kellett jelölni még két, már létező alternatívát arra az esetre, ha az új helyszín nem készülne el időben. Az egyik a Tofiq Bahramov Stadion volt, ami 37 000 férőhelyes, és 1939-ben épült, míg a másik a Heydar Aliyev Sport-és Kiállítási Komplexum, melyet 1990-ben adtak át, és többek között itt rendezték volna meg a harmadik Eurovíziós Táncversenyt, melyet egy eddig ismeretlen időpontra elhalasztottak.[3] 2012. január 25-én az EBU is megerősítette a Kristálytermet, mint hivatalos helyszínt, tehát így nem volt szükség a korábban említett két alternatívára. Ez volt az első olyan verseny, melynek a tiszteletére emeltek egy komplett stadiont.[4] Jon Ola Sand, a fesztivál főfelügyelője azt mondta, miután biztosítékot kaptak arra, hogy az építkezés időben befejeződik, alig várták, hogy megtarthassák a rendezvényt a vadonatúj, ultramodern csarnokban.

Az emberek ősidők óta a tűz körül jönnek össze, hogy történeteket mesélve, énekelve és táncolva kommunikáljanak egymással. Az Eurovíziós Dalfesztivál is olyan hely, ahol az emberek összejönnek, hogy ünnepeljenek, és dallal, tánccal kommunikáljanak. A fesztivál emblémájának két fő elemének egyike így a tűz lesz, míg a másik a buta – egy mandulához vagy bimbóhoz hasonló, a Kaukázusban nagyon elterjedt, valószínűleg a tűzimádó korból származó keleties népművészeti díszítőelem. Ezek mellett még az is a szlogen, és embléma mellett szólhat, hogy a Föld iszapvulkánjainak majdnem a fele Azerbajdzsánban található, így nem csoda, hogy a tűz országának nevezett kaukázusi állam a verseny mottójának a “Light your fire!” azaz Gyújtsd meg a tüzed! nevet adta.[5]

A dalversenynek sorozatban harmadszor, összesen negyedszer volt három házigazdája. Az egyik műsorvezető az előző évi győztes duó férfi tagja, Ell volt, aki Leyla Aliyevával és Nargiz Birk-Petersennel vezette a műsort.

A résztvevők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehország 2011. szeptemberében bejelentette, hogy az előzetes találgatásokkal ellenben, melyek szerint lehetséges visszatérők lettek volna a bakui mezőnyben, nem fognak részt venni. A Česká Televize elnökválasztás előtt állt, és a jelöltek közti versenyben nagy viták tárgya volt az Eurovízió is, de a tanácskozások nem zárultak pozitív eredménnyel.[6][7] Hasonlóan a szlovák közmédiát átfogó RTVS sem tervezett indulót nevezni a 2012-es versenyre.[8] Később bejelentették, hogy mégis az indulás mellett maradnak, de a 2011-es huza-vonához hasonlóan nem jutottak könnyen dűlőre ebben az ügyben, habár már novemberben azt is kiszivárogtatták, hogy Miro Šmajda a lehetséges induló.[9] December 20-án végül jelezték végleges részvételi szándékukat; de az előadó személyéről nem született döntés, csak 2012. március 7-én, aki végül a korábban megnevezett előadó lett, csak más művésznéven, Max Jason Maiként.[10] Andorra nem tért vissza a versenybe két kihagyott év után, és még az Európai Műsorszolgáltatók Uniójából való kilépést is fontolgatták, de mégis tagok maradtak. Montenegró viszont két kihagyott év után visszatért a versenybe.[11] Lengyelország több sikertelen próbálkozás után, előző évi rossz helyezésükből kifolyólag, és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság kifogástalan lebonyolítása érdekében nem nevezett előadót a versenyre.[12] Örményország ismert többek között az Azerbajdzsánnal folytatott több évtizedes múltra visszatekintő rivalizálásáról, és politikai viszályairól, de ennek ellenére a 2012. január 17-én, az EBU által kiadott listán szerepeltek, mint résztvevők a bakui versenyen.[13] Így végül 43 állam vett volna részt a 2012-es Eurovíziós Dalversenyen, de mivel 2012. március 7-én bejelentette az örmény közmédia, hogy az elmúlt hetek politikai történései miatt visszalépnek a versenytől,[14] ezért mindössze 42 állam vett részt a versenyen.

Másodszor vett részt a szerb Željko Joksimović, aki 2004-ben Szerbia és Montenegró legjobb eredményét elérve a második helyen zárt (habár az államszövetség mindössze kétszer vett részt a versenyen), valamint a 2008-as versenyen műsorvezetőként és a szerb versenydal szerzőjeként, 2006-ban szintén dalszerzőként (Bosznia-Hercegovina) vett részt. Másodszor szerepelt a grúz Anri Jokhadze is, aki 2008-ban háttérénekesként volt jelen. Szintén másodszor indult Jónsi, aki 2004-ben Izlandot képviselve tizenkilencedik lett. Harmadjára lépett fel a bosnyák Maya Sar, aki 2004-ben vokalistaként, valamint 2011-ben zongoristaként szerepelt. A Jedward korábban a 2011-es Eurovíziós Dalversenyen képviselte Írországot; akkor a döntőben a nyolcadik helyen végeztek. A macedón Kaliopi pedig 1996-ban lett volna Macedónia első indulója az oslo-i versenyen, de kiesett a selejtezőben.

A versenyszabályok változása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ Az első elődöntő résztvevői.

██ Az első elődöntőben szavazó döntősök.

██ A második elődöntő résztvevői.

██ A második elődöntőben szavazó döntősök.

2011. június 20-án az EBU Referenciacsoportjának ülésén született döntés arról, hogy az első dal előadásának kezdetekor már nem szavazhatnak a nézők. 2010-től a műsor egész ideje alatt lehetett szavazni, de a nézők többsége csak az összes dal meghallgatása után döntött. A rendszer eltörlése mellett szólt az is, hogy a telefonszámokat mutató grafika elfoglalta a képernyő negyedét. A szavazás időtartamát még nem tudni, hogy megnövelték-e, vagy maradnak a korábbi, a dalok elhangzása utáni tizenöt percnél. Emellett a pontozásnál a Junior Eurovíziós dalversenyen az új szabályok értelmében a szóvivők nemcsak a 8, 10 és 12 pontot mondják ki hangosan, hanem az összes kiadott pontot. Az Eurovíziós dalversenyen a műsoridő csökkentésének érdekéen csak a 8, 10 és a 12 pontot mondták ki hangosan. [15] Emellett a döntő mezőnyének érdekessége lesz, hogy a korábbi években a Négy Nagy, illetve 2011-től az Öt Nagy ország személyében – Olaszország visszatéréséből kifolyólag – öt automatikus döntős volt, ám ezúttal nem a "Nagy" országok egyike lett a győztes, mint 2011-ben Németország, hanem Azerbajdzsán. Így a május 26-i döntőben huszonhat dal fog elhangzani. Legutóbb 2003-ban fordult elő ilyen – más okokból.

Az elődöntők felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harminchét elődöntős országot hat kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük, és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. Január 25-én tartották a sorsolást, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele. A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első, vagy második felében fognak fellépni, így a delegációk előre tudják, mikor kell megérkezniük a próbákra. A végleges fellépési sorrend egy március 20-án tartott sorsolás után alakult ki. A sorsolás során a 2007-ben bevezetett módon néhány ország saját maga választhatta ki a sorszámát. E szabadkártyát a két elődöntő első és második felének, illetve a döntő fellépési sorrendjének sorsolása során elsőként kihúzott országok kapják. A szerencsések Finnország, Írország, Ukrajna, Litvánia és Spanyolország voltak.[16]

1. kalap 2. kalap 3. kalap 4. kalap 5. kalap 6. kalap

A verseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kristályterem belülről, a verseny előtt
A dalverseny három műsorvezetője: Leyla Aliyeva (balra), Eldar Gasimov (középen) és Nargiz Birk-Petersen (jobbra)

A három adásból álló műsorfolyamot élőben, HD minőségben közvetítette az M1, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában. Az adásokat megelőzően Novodomszky Éva műsorvezetésével, az Elővízió című műsorban tudhattunk meg kulisszatitkokat, érdekességeket a versenyről.

Sorozatban harmadszor, összesen negyedszer fordult elő, hogy három műsorvezető volt: Leyla, Nargiz és Eldar. Utóbbi 2011-ben maga is részt vett a versenyen, ahol Ő lett a győztes Nikkivel.

A dalok közötti képeslapok különböző azeri helyeket, városokat, nevezetességeket mutattak be. A képeslap a Kristályterem élő képével zárult, melyen az adott ország zászlóinak jellegzetes színei jelentek meg.

A döntő nyitásaként Ell és Nikki előadott előző évi győztes dalából egy részletet, azeri hangszerekkel felvezetve. A szavazatok számlálása alatti szünetben egy orosz–azeri énekes, Emin szórakoztatta a közönséget, ahol új albumának egyik dalát adta elő, a "Never Enough"-ot.

A szavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A verseny előtt esélyesnek tartották Szerbiát, Oroszországot és Svédországot, de egyértelműen a legtöbben az utóbbira esküdtek, és végül e három ország lett az első három hely birtokosa.

A szavazás az elődöntőkben és a döntőben is azonos módon történt: mindegyik ország rendelkezett egy ötfős szakmai zsűrivel, és az ő pontjaik, valamint a nézők telefonos szavazatai közösen alakították ki az országonkénti eredményeket. Az elődöntők eredményeit a döntő után hozták nyilvánosságra: a második elődöntőben pontazonosság volt a továbbjutó helyen. Norvégia és Bulgária között dőlt el, hogy ki jut be a döntőbe, de végül a versenyszabályok értelmében Norvégia ment tovább. Az első elődöntőben Ausztria végzett az utolsó helyen, történetük során nyolcadszor, míg a második elődöntőben Szlovákia zárt a tabella legalján eddig először.

A döntőben a szavazás során összesen három ország váltotta egymást az élen. Az elsőként szavazó Albánia Görögországot helyezte az élre. Montenegró pontjai után Macedónia vezetett, de ezután átvette a vezetést Svédország, amely előnyét végig őrizve ötödik győzelmét aratta. A győzelem az előző évvel ellentétben fölényes volt: az elődöntők 2004-es bevezetése, ezáltal a résztvevők számának megemelkedése óta a 372 pont a második legmagasabb, amivel nyerni lehetett. Emellett a győztes dal tizennyolc országtól gyűjtötte be a maximális tizenkét pontot, mellyel új rekordot állított fel. Második helyen az udmurtföldi nagymamák zártak. Korábban kétszer, 2000-ben, és 2006-ban végzett Oroszország a második helyen. A harmadik helyen a második elődöntő második helyezettje, Szerbia végzett. A döntőben az utolsó helyet Norvégia szerezte meg, akik a második elődöntőből tizedik helyen éppen, hogy továbbjutottak, és ezzel növelik eddigi rekordjuk számát: immáron tizenegyszer sikerült nekik zárni a versenyt.

A házigazda Azerbajdzsán a negyedik helyen végzett. Két év után először fordult elő, hogy a hazai közönség örülhetett a maximális 12 pontnak, méghozzá négyszer is. A döntőben mindössze tizenhárom olyan dal volt, amely nem kapott legalább egyszer tizenkét pontot; ugyanennyi kapott legalább egyszer. Magyarország pontjait Novodomszky Éva hirdette ki, a tizenkét pontot Svédország dala kapta. Magyarország nem szerzett senkitől sem tizenkét pontot; nyolc pontot adott Szlovákia, hetet Románia, míg kettőt köszönhetünk a szerbeknek, és egyet-egyet a moldovaiaknak illetve a törököknek.

Magyarország szakmai zsűrijéből ismertetett nevek: Balázs Fecó és Orbán Tamás.[17]

Magyar résztvevő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTVA és az MTV Zrt. december 1-jén délután közös sajtótájékoztatóján jelentette be a 2012-es magyar eurovíziós szereplés részleteit.[18] A tájékoztatón kiderült, hogy a magyar dalok versenye elindult; a pályázat határideje: 2011. december 30. A beérkezett, 202 dal – 170 előadótól – közül egy zsűri választotta ki a magyar válogató résztvevőit. A zsűri egy kilenctagú zenei szakértőkből, rádiós műsorvezetőkből állt. A nemzeti döntő zsűrije négyfős, tagjai voltak Rákay Philip, az MTVA legfőbb vezetője, Csiszár Jenő, televíziós, rádiós személyiség, Wolf Kati, a 2011-es Eurovíziós Dalverseny magyar indulója, és Rakonczai Viktor, a What About My Dreams? zeneszerzője lettek. A hazai elődöntőkre több külföldi előadó is pályázott, így az Egyesült Államokból, Kanadából, Lengyelországról és Izlandról is érkezett nevezés.[19] Januárban és februárban összesen három showműsort tartottak. A műsorfolyam, A Dal címet kapta. A műsorok során a szakmai zsűri, illetve a közönség szavazatai döntöttek arról, ki képviselje Magyarországot Azerbajdzsánban. Az elődöntőkben összesen húsz dal versenyzett, ahonnan 4-4 dal jutott be a nemzeti döntő fináléjába.[20] Az SMS szavazás lebonyolításáért a már több magyar televíziós műsort lebonyolító Telekom New Média Zrt. felelt. A műsor két házigazdája Kapócs Zsóka és Gundel Takács Gábor volt.

A február 11-én megtartott döntő fináléján a nyolc indulóból a közönség szavazatai alapján négy került a zsűri elé: A Király testvérek, Caramel, a Compact Disco, és Heincz Gábor Biga dala. A zsűri többségi döntése végül a Compact Discóra esett, így ők indulhattak a nemzetközi versenyen.

Első elődöntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első elődöntőt május 22-én rendezték meg tizennyolc ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül  Olaszország,  Azerbajdzsán és  Spanyolország is az első elődöntőben szavazott.

  • Albániában egy súlyos buszbaleset miatt gyásznapot rendeltek el az első elődöntő napjára, ezért a közszolgálati televízió levette programjáról az Eurovíziós Dalversenyt, így onnan csak a zsűri szavaztok számítottak bele a végeredménybe.[21]
# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01 Montenegró Montenegró angol Rambo Amadeus Euro Neuro 15. 20
02 Izland Izland angol Greta Salóme és Jónsi Never Forget Sohasem feledem 8. 75
03 Görögország Görögország angol Eleftheria Eleftheriou Aphrodisiac Vágyfokozó 4. 116
04 Lettország Lettország angol Anmary Beautiful Song Csodálatos dal 16. 17
05 Albánia Albánia albán Rona Nishliu Suus Egyéni 2. 146
06 Románia Románia spanyol, angol Mandinga Zaleilah 3. 120
07 Svájc Svájc angol Sinplus Unbreakable Összetörhetetlen 11. 45
08 Belgium Belgium angol Iris Would You Szeretnéd? 17. 16
09 Finnország Finnország svéd Pernilla När jag blundar Ha lehunyom a szemem 12. 41
10 Izrael Izrael angol, héber Izabo Time Idő 13. 33
11 San Marino San Marino angol Valentina Monetta The Social Network Song A közösségi háló-dal 14. 31
12 Ciprus Ciprus angol Ivi Adamou La La Love Sze-sze-szerelem 7. 91
13 Dánia Dánia angol Soluna Samay Should’ve Known Better Tudhattam volna jobban 9. 63
14 Oroszország Oroszország udmurt, angol Buranovskiye Babushki Party for Everybody Buli mindenkinek 1. 152
15 Magyarország Magyarország angol Compact Disco Sound of Our Hearts Szívünk hangjai 10. 52
16 Ausztria Ausztria német Trackshittaz Woki mit deim Popo Rázd a fenekedet! 18. 8
17 Moldova Moldova angol Pasha Parfeny Lăutar Hegedűs 5. 100
18 Írország Írország angol Jedward Waterline Vízpart 6. 92

Ponttáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első elődöntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Narancs: Automatikus
döntősök
Szavazók
Össz Montenegró Izland Görögország Lettország Albánia Románia Svájc Belgium Finnország Izrael San Marino Ciprus Dánia Oroszország Magyarország Ausztria Moldova Írország Azerbajdzsán Olaszország Spanyolország
 Montenegró 20 12 8
 Izland 75 5 5 5 4 5 10 4 3 8 10 1 4 2 2 1 6
 Görögország 116 10 5 8 12 3 8 3 7 12 4 5 1 10 10 10 5 3
 Lettország 17 2 4 4 4 3
 Albánia 146 12 3 10 4 4 12 10 5 5 10 10 7 2 10 12 1 1 12 12 4
 Románia 120 7 4 8 5 2 4 8 6 6 1 8 3 5 12 12 7 10 12
 Svájc 45 2 7 3 2 1 1 2 8 3 8 8
 Belgium 16 4 2 1 2 6 1
 Finnország 41 7 6 1 1 1 2 8 12 3
 Izrael 33 1 5 3 1 3 6 5 7 2
 San Marino 31 4 2 10 7 5 3
 Ciprus 91 6 12 12 3 6 7 3 1 10 7 3 5 1 7 8
 Dánia 63 8 1 8 3 10 8 4 4 3 1 7 6
 Oroszország 152 8 6 7 12 6 8 12 12 12 2 7 12 7 10 6 8 8 2 7
 Magyarország 52 7 8 6 6 4 5 5 4 5 2
 Ausztria 8 1 5 2
 Moldova 100 3 6 2 4 10 7 6 6 5 3 6 12 2 6 2 6 4 10
 Írország 92 1 10 3 10 7 7 7 12 2 10 6 8 4 5

A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó három oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök ábécésorrendben találhatók meg.

Zsűri és televoting pontok külön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A montenegrói Rambo Amadeus produkciója

A teljes zsűri és nézői szavazatpontokat külön, 2012. júniusában hozta nyilvánosságra az EBU.[22]

Helyezés Nézői szavazat Pontszám Zsűri Pontszám
1. Oroszország Oroszország 189 Albánia Albánia 131
2. Románia Románia 132 Moldova Moldova 107
3. Albánia Albánia 131 Görögország Görögország 103
4. Írország Írország 116 Ciprus Ciprus 90
5. Görögország Görögország 110 Románia Románia 87
6. Ciprus Ciprus 99 Dánia Dánia 81
7. Moldova Moldova 85 Magyarország Magyarország 76
8. Izland Izland 79 Oroszország Oroszország 75
9. Dánia Dánia 53 Izrael Izrael 72
10. Svájc Svájc 49 Írország Írország 72
11. Magyarország Magyarország 39 Izland Izland 70
12. Finnország Finnország 36 Finnország Finnország 57
13. San Marino San Marino 25 Svájc Svájc 45
14. Montenegró Montenegró 24 San Marino San Marino 42
15. Lettország Lettország 18 Belgium Belgium 38
16. Izrael Izrael 16 Montenegró Montenegró 28
17. Ausztria Ausztria 15 Ausztria Ausztria 27
18. Belgium Belgium 2 Lettország Lettország 17

Második elődöntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második elődöntőt május 24-én rendezték meg tizennyolc ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül  Németország, az  Egyesült Királyság és  Franciaország is a második elődöntőben szavazott.

  • A versenyre eredetileg nevező Örményország a második elődöntő első felében vett volna részt, de még a delegációvezetők találkozója előtt visszaléptek, így nem sorsoltak nekik konkrét sorszámot.[23]
# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01 Szerbia Szerbia szerb Željko Joksimović Nije ljubav stvar A szerelem nem egy tárgy 2. 159
02 Macedónia Macedónia macedón Kaliopi Crno i belo Fekete és fehér 9. 53
03 Hollandia Hollandia angol Joan Franka You and Me Te és én 15. 35
04 Málta Málta angol Kurt Calleja This Is the Night Ez az az éjszaka 7. 70
05 Fehéroroszország Fehéroroszország angol Litesound We Are the Heroes Mi vagyunk a hősök 16. 35
06 Portugália Portugália portugál Filipa Sousa Vida minha Az életem 13. 39
07 Ukrajna Ukrajna angol Gaitana Be My Guest Légy a vendégem! 8. 64
08 Bulgária Bulgária bolgár [a] Sofi Marinova Love Unlimited A szerelem határtalan 11. 45
09 Szlovénia Szlovénia szlovén Eva Boto Verjamem Hiszem 17. 31
10 Horvátország Horvátország horvát Nina Badrić Nebo Mennyország 12. 42
11 Svédország Svédország angol Loreen Euphoria Eufória 1. 181
12 Grúzia Grúzia angol, grúz Anri Jokhadze I’m a Joker Mókás vagyok 14. 36
13 Törökország Törökország angol Can Bonomo Love Me Back Szeress viszont! 5. 80
14 Észtország Észtország észt Ott Lepland Kuula Hallgasd! 4. 100
15 Szlovákia Szlovákia angol Max Jason Mai Don’t Close Your Eyes Ne csukd le a szemed! 18. 22
16 Norvégia Norvégia angol Tooji Stay Maradj! 10. 45
17 Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina bosnyák Maya Sar Korake ti znam Ismerem a lépéseid 6. 77
18 Litvánia Litvánia angol Donny Montell Love Is Blind A szerelem vak 3. 104
1.a: A dal tartalmaz mondatokat az alábbi nyelveken: angol, arab, azeri, cigány, francia, görög, olasz, spanyol, szerbhorvát és török.

Ponttáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Második elődöntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Narancs: Automatikus
döntősök
Szavazók
Össz Szerbia Macedónia Hollandia Málta Fehéroroszország Portugália Ukrajna Bulgária Szlovénia Horvátország Svédország Grúzia Törökország Észtország Szlovákia Norvégia Bosznia-Hercegovina Litvánia Franciaország Németország Egyesült Királyság
 Szerbia 159 12 10 5 8 8 8 12 12 10 8 10 1 8 10 10 2 12 10 3
 Macedónia 53 8 1 2 5 7 6 7 1 8 8
 Hollandia 35 2 1 7 7 3 3 8 4
 Málta 70 3 2 2 5 6 6 4 5 4 4 6 3 2 6 12
 Fehéroroszország 35 1 1 4 12 2 8 7
 Portugália 39 6 3 3 1 5 5 4 1 8 3
 Ukrajna 64 4 3 6 12 2 5 1 6 6 5 1 2 2 5 2 2
 Bulgária 45 2 6 2 6 10 6 3 3 2 5
 Szlovénia 31 10 4 8 5 4
 Horvátország 42 12 7 1 1 8 12 1
 Svédország 181 7 8 12 8 7 10 7 10 10 6 12 5 12 12 12 7 10 6 12 8
 Grúzia 36 6 1 10 3 4 12
 Törökország 80 10 7 12 2 8 7 3 2 3 1 6 7 6 6
 Észtország 100 8 4 12 3 3 1 12 7 10 8 8 10 7 7
 Szlovákia 22 1 7 4 3 6 1
 Norvégia 45 3 3 3 3 2 10 4 8 4 1 4
 Bosznia-Hercegovina 77 5 5 5 5 1 5 12 5 2 12 6 4 4 5 1
 Litvánia 104 6 4 10 10 7 4 4 7 4 2 5 2 10 7 7 5 10

A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó három oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök az angol ábécé szerinti sorrenben találhatók meg.

Zsűri és televoting pontok külön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eva Boto, a legfiatalabb induló Szlovéniából
A horvát előadó: Nina Badrić

A teljes zsűri és nézői szavazatpontokat külön, 2012. júniusában hozta nyilvánosságra az EBU.[22]

Helyezés Nézői szavazatok Pontszám Zsűri Pontszám
1. Svédország Svédország 180 Svédország Svédország 145
2. Szerbia Szerbia 148 Szerbia Szerbia 141
3. Litvánia Litvánia 128 Ukrajna Ukrajna 109
4. Törökország Törökország 114 Észtország Észtország 102
5. Észtország Észtország 88 Málta Málta 97
6. Norvégia Norvégia 72 Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina 77
7. Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina 70 Horvátország Horvátország 66
8. Macedónia Macedónia 63 Grúzia Grúzia 62
9. Bulgária Bulgária 59 Macedónia Macedónia 58
10. Hollandia Hollandia 51 Litvánia Litvánia 55
11. Málta Málta 39 Fehéroroszország Fehéroroszország 52
12. Fehéroroszország Fehéroroszország 37 Portugália Portugália 49
13. Portugália Portugália 37 Törökország Törökország 42
14. Horvátország Horvátország 34 Szlovénia Szlovénia 40
15. Szlovákia Szlovákia 32 Szlovákia Szlovákia 40
16. Szlovénia Szlovénia 27 Hollandia Hollandia 31
17. Ukrajna Ukrajna 24 Bulgária Bulgária 27
18. Grúzia Grúzia 15 Norvégia Norvégia 25

Döntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A döntőt május 26-án rendezték meg huszonhat ország részvételével. A mezőnyt a következő országok alkották:

# Ország Nyelv Előadó Dal címe Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01 Egyesült Királyság Egyesült Királyság angol Engelbert Humperdinck Love Will Set You Free A szerelem szabaddá tesz 25. 12
02 Magyarország Magyarország angol Compact Disco Sound of Our Hearts Szívünk hangjai 24. 19
03 Albánia Albánia albán Rona Nishliu Suus Egyéni 5. 146
04 Litvánia Litvánia angol Donny Montell Love Is Blind A szerelem vak 14. 70
05 Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina bosnyák Maya Sar Korake ti znam Ismerem a lépéseid 18. 55
06 Oroszország Oroszország udmurt, angol Buranovskiye Babushki Party for Everybody Buli mindenkinek 2. 259
07 Izland Izland angol Greta Salóme és Jónsi Never Forget Sohasem feledem 20. 46
08 Ciprus Ciprus angol Ivi Adamou La La Love Sze-sze-szerelem 16. 65
09 Franciaország Franciaország francia, angol Anggun Echo (You and I) Visszhang (Te és én) 22. 21
10 Olaszország Olaszország angol, olasz Nina Zilli L’amore è femmina (Out of Love) A szerelem egy nő (Szeretetből) 9. 101
11 Észtország Észtország észt Ott Lepland Kuula Hallgasd! 6. 120
12 Norvégia Norvégia angol Tooji Stay Maradj! 26. 7
13 Azerbajdzsán Azerbajdzsán angol Sabina Babayeva When the Music Dies Ha a zene meghal 4. 150
14 Románia Románia spanyol, angol Mandinga Zaleilah 12. 71
15 Dánia Dánia angol Soluna Samay Should’ve Known Better Tudhattam volna jobban 23. 21
16 Görögország Görögország angol Eleftheria Eleftheriou Aphrodisiac Vágyfokozó 17. 64
17 Svédország Svédország angol Loreen Euphoria Eufória 1. 372
18 Törökország Törökország angol Can Bonomo Love Me Back Szeress viszont! 7. 112
19 Spanyolország Spanyolország spanyol Pastora Soler Quédate conmigo Maradj velem! 10. 97
20 Németország Németország angol Roman Lob Standing Still Mozdulatlan 8. 110
21 Málta Málta angol Kurt Calleja This Is the Night Ez az az éjszaka 21. 41
22 Macedónia Macedónia macedón Kaliopi Crno i belo Fekete és fehér 13. 71
23 Írország Írország angol Jedward Waterline Vízpart 19. 46
24 Szerbia Szerbia szerb Željko Joksimović Nije ljubav stvar A szerelem nem egy tárgy 3. 214
25 Ukrajna Ukrajna angol Gaitana Be My Guest Légy a vendégem! 15. 65
26 Moldova Moldova angol Pasha Parfeny Lăutar Hegedűs 11. 81

Zsűri és televoting pontok külön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Loreen, a verseny győztese, Svédországból
Željko Joksimović, a harmadik helyezett, Szerbiából

A teljes zsűri és nézői szavazatpontokat külön, 2012. júniusában hozta nyilvánosságra az EBU.[22]

Helyezés Nézői szavazatok Pontszám Zsűri Pontszám
1. Svédország Svédország 343 Svédország Svédország 296
2. Oroszország Oroszország 332 Szerbia Szerbia 173
3. Szerbia Szerbia 211 Albánia Albánia 157
4. Törökország Törökország 176 Olaszország Olaszország 157
5. Azerbajdzsán Azerbajdzsán 151 Spanyolország Spanyolország 154
6. Németország Németország 125 Észtország Észtország 152
7. Románia Románia 117 Ukrajna Ukrajna 125
8. Albánia Albánia 106 Azerbajdzsán Azerbajdzsán 118
9. Görögország Görögország 89 Moldova Moldova 104
10. Írország Írország 89 Németország Németország 98
11. Macedónia Macedónia 79 Oroszország Oroszország 94
12. Észtország Észtország 78 Ciprus Ciprus 85
13. Moldova Moldova 75 Franciaország Franciaország 85
14. Litvánia Litvánia 68 Litvánia Litvánia 82
15. Ciprus Ciprus 63 Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina 71
16. Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina 57 Málta Málta 70
17. Olaszország Olaszország 56 Macedónia Macedónia 69
18. Spanyolország Spanyolország 45 Görögország Görögország 60
19. Izland Izland 39 Izland Izland 53
20 Ukrajna Ukrajna 37 Románia Románia 53
21. Egyesült Királyság Egyesült Királyság 36 Dánia Dánia 51
22. Magyarország Magyarország 20 Törökország Törökország 50
23. Dánia Dánia 18 Magyarország Magyarország 30
24 Norvégia Norvégia 16 Norvégia Norvégia 24
25. Málta Málta 10 Írország Írország 14
26 Franciaország Franciaország 0 Egyesült Királyság Egyesült Királyság 11

Ponttáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Döntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szavazók[24]
Össz Egyesült Királyság Magyarország Albánia Litvánia Bosznia-Hercegovina Oroszország Izland Ciprus Franciaország Olaszország Észtország Norvégia Azerbajdzsán Románia Dánia Görögország Svédország Törökország Spanyolország Németország Málta Macedónia Írország Szerbia Ukrajna Moldova Montenegró Lettország Svájc Belgium Finnország Izrael San Marino Ausztria Hollandia Fehéroroszország Portugália Bulgária Szlovénia Horvátország Grúzia Szlovákia
 Egyesült Királyság 12 5 4 2 1
 Magyarország 19 7 1 2 1 8
 Albánia 146 8 6 4 12 1 5 10 1 5 6 1 12 1 10 1 12 10 6 12 8 4 3 5 3
 Litvánia 70 7 5 3 3 6 4 4 7 1 4 1 8 5 12
 Bosznia-Hercegovina 55 10 7 5 6 1 7 7 10 2
 Oroszország 259 3 7 3 6 3 7 5 4 10 8 8 10 4 8 4 7 7 8 7 3 4 6 7 10 6 4 10 8 8 7 10 5 4 12 8 6 8 6 5 3
 Izland 46 6 1 6 5 6 4 3 7 4 4
 Ciprus 65 6 2 8 5 2 2 12 12 5 8 3
 Franciaország 21 2 6 2 3 6 2
 Olaszország 101 5 7 4 2 1 7 4 3 3 1 2 10 5 2 4 5 2 5 4 7 2 5 2 4 5
 Észtország 120 4 8 6 10 10 7 8 6 4 8 1 2 8 10 7 4 7 10
 Norvégia 7 1 3 3
 Azerbajdzsán 150 2 4 12 7 10 8 5 12 12 2 1 3 12 10 5 8 4 7 10 10 6
 Románia 71 1 3 2 6 1 7 4 10 5 12 3 6 4
 Dánia 21 5 2 2 2 5 5
 Görögország 64 12 1 3 12 5 8 3 1 4 5 4 2 2 1 1
 Svédország 372 12 12 5 10 8 12 12 10 12 12 12 7 10 12 6 6 12 12 6 6 12 10 6 7 7 12 7 12 12 12 3 12 12 6 3 8 10 7 8 12
 Törökország 112 1 3 10 1 4 5 12 3 2 6 8 8 8 3 7 1 5 3 8 7 7
 Spanyolország 97 8 1 5 2 6 6 4 6 4 8 6 3 10 1 6 6 12 3
 Németország 110 6 10 2 3 7 8 10 3 10 3 2 10 7 4 1 4 2 10 2 4 2
 Málta 41 5 7 8 2 1 6 7 2 3
 Macedónia 71 8 12 1 8 12 3 8 2 2 6 8 1
 Írország 46 10 4 1 4 5 5 4 4 5 1 3
 Szerbia 214 4 1 5 10 4 3 7 8 6 10 5 10 10 10 10 10 2 3 12 10 5 2 6 10 10 5 12 12 12 7
 Ukrajna 65 2 8 3 1 1 3 1 2 7 3 3 8 6 10 1 6
 Moldova 81 2 7 4 12 7 2 7 8 3 2 5 8 1 5 6 1 1

A sorok a fellépés, az oszlopok előbb a döntősök, majd az elődöntőben kiesettek fellépési sorrendjében vannak rendezve.

A szavazás menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előző évekkel ellentétben a szavazás sorrendjét nem sorsolással döntötték el, hanem a főpróba alapján szavazó szakmai zsűrik pontjai alapján mesterségesen állították össze, hogy lehetőség szerint minél izgalmasabb legyen. A szóvivők között ezúttal is több, korábban részt vevő énekes volt: az azeri Safura (2010), a fehérorosz Koldun (2007), a román Paula Seling (2010), a francia Amaury Vassili (2011), a bosnyák Laka (2008), az izlandi Matthías Matthíasson (Sjonni's Friends tagjaként, 2011), a norvég Nadia Hasnaoui (2010, műsorvezető), az észt Getter Jaani (2011), a lett Valters (Valters és Kazha tagjaként, 2005), a finn Mr. Lordi (a Lordi tagjaként, 2006), a grúz Sopho Toroshelidze (az Eldrine tagjaként, 2011) és a német Anke Engelke (2011, műsorvezető). A magyar pontok kihirdetője Novodomszky Éva volt. A szavazás sorrendje a következőképpen alakult:

  1.  Albánia
  2.  Montenegró
  3.  Románia
  4.  Ausztria
  5.  Ukrajna
  6.  Fehéroroszország
  7.  Belgium
  8.  Azerbajdzsán
  9.  Málta
  10.  San Marino
  11.  Franciaország
  12.  Egyesült Királyság
  13.  Törökország
  14.  Görögország
  1.  Bosznia-Hercegovina
  2.  Moldova
  3.  Bulgária
  4.  Svájc
  5.  Szlovénia
  6.  Ciprus
  7.  Horvátország
  8.  Szlovákia
  9.  Macedónia
  10.  Hollandia
  11.  Portugália
  12.  Izland
  13.  Svédország
  14.  Norvégia
  1.  Litvánia
  2.  Észtország
  3.  Dánia
  4.  Lettország
  5.  Spanyolország
  6.  Finnország
  7.  Grúzia
  8.  Olaszország
  9.  Szerbia
  10.  Németország
  11.  Oroszország
  12.  Magyarország
  13.  Izrael
  14.  Írország

12 pontos országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi országok kaptak 12 pontot a döntőben:

Darab Jutalmazott ország Szavazó ország
18 Svédország Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Lettország, Norvégia, Oroszország, Szlovákia, Spanyolország, Hollandia, Egyesült Királyság
4 Albánia Macedónia, Olaszország, San Marino, Svájc
Azerbajdzsán Litvánia, Málta, Törökország, Ukrajna
Szerbia Bulgária, Horvátország, Montenegró, Szlovénia
2 Ciprus Görögország, Svédország
Görögország Albánia, Ciprus
Macedónia Bosznia-Hercegovina, Szerbia
1 Litvánia Grúzia
Moldova Románia
Románia Moldova
Oroszország Fehéroroszország
Spanyolország Portugália
Törökország Azerbajdzsán

A huszonhat döntős ország közül tizenhárom (50%) kapott minimum egyszer tizenkét pontot, és tizenhárom (50%) maradt legmagasabb pontszám nélkül.

Visszatérő előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előadó Ország Előző év(ek)
Željko Joksimović Szerbia Szerbia 2004 (Szerbia és Montenegró színeiben; az Ad Hoc Orchestra közreműködésében)
Jónsi (Gréta Salóme közreműködésében) Izland Izland 2004
Jedward Írország Írország 2011

Térkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ A döntő résztvevői

██ Az elődöntőkben kiesett országok

██ Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2012-es Eurovíziós Dalverseny hivatalos időpontjai (magyar nyelven). eschungary.hu, 2011. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  2. Eurovízió 2012: A helyszín megnevezve
  3. Azerbajdzsán lehetséges helyszínei a 2012-es Eurovízióra
  4. A Kristályteremben lesz az Eurovízió
  5. Light your fire! - mottó
  6. Csehország 2012: "Nincs szó visszatérésről"
  7. Csehország 2012: Másodjára is nemet mondtak a dalversenyre
  8. Szlovákia 2012: Az RTVS a visszalépés mellett döntött
  9. Görögország mindent megtesz az Eurovízióért, bezzeg a szlovákok
  10. Szlovákia versenyben!
  11. Montenegró 2012: Visszatérnek 2 kihagyott év után!
  12. Lengyelország visszalép a versenytől
  13. Eurovízió 2012: 43 ország küld versenyzőt Bakuba – Örményország is!
  14. Örményország mégsem vesz részt!
  15. 2012-től csak az utolsó dal után nyílnak meg a vonalak
  16. Január 25-én osztják szét az elődöntőket
  17. Szakmai zsűri az Eurovíziós Dalfesztiválról
  18. Magyarország 2012: December 1-jén sajtókonferencia a válogatóról
  19. Wolf Kati zsűrizi az eurovíziós jelentkezőket (bors)
  20. Magyarország 2012: Három showműsor a bakui induló kiválasztására
  21. Albániában nemzeti gyásznapot rendeltek el - ESCHungary.hu
  22. ^ a b c Bakker, Sietse: [http:// http://www.eurovision.tv/page/news?id=eurovision_2012_split_jury-televote_results_revealed Eurovision 2012 split jury-televoting results revealed]. EBU, 2010. május 26. (Hozzáférés: 2010. május 26.)
  23. Örményország hivatalosan is visszalépett, 42 ország versenyez 2012-ben eschungary.hu
  24. Scoreboard: Eurovision Song Contest 2012 Final. Eurovision.tv. (Hozzáférés: 2011. május 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.