Németország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
 Németország |
|
| Adatok | |
| Műsorsugárzó | NDR |
| Nemzeti válogatók | Vorentscheid Unser Star für ... |
| Részvételek száma | 55 |
| Első részvétel | 1956 |
| Legjobb eredmény | 1. (1982, 2010) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (1964, 1965, 1974, 1995, 2005) |
| Honlap | Németország profilja a eurovision.tv-n |
Németország eddig ötvenöt alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A német műsorsugárzó a Norddeutscher Rundfunk, amely 1952 óta tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Évről évre [szerkesztés]
.jpg)
Németország egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon.
A kezdeti években nem tartoztak a sikeres országok közé, 1964-ben és 1965-ben sorozatban kétszer nulla ponttal az utolsó helyen zártak. Ezt a későbbi években még három másik utolsó hely követte.
1970-ben először tudtak a dobogón végezni, és a következő két évben ott is maradtak; három egymást követő évben végeztek a harmadik helyen. A nyolcvanas években érték el legnagyobb sikereiket, főleg Ralph Siegel dalszerzőnek köszönhetően. (Siegel összesen tizennégy alkalommal volt a német versenydal szerzője, utoljára 2003-ban.) 1979 és 1982 között minden évben az ő szerzeményével neveztek: egy negyedik hely, és sorozatban két második hely után 1982-ben aratták első, és egészen 2010-ig egyetlen győzelmüket. Az első győzelmet még két újabb második hely követte néhány éven belül. 1977 és 1987 között mindössze egyszer nem tudtak az első tízben végezni.
Ezt követően eredményeik leromlottak, 1995-ben mindössze egy pontot kapva zártak az utolsó helyen. A következő évben részt se vehettek, ugyanis 1996-ban rendhagyó módon egy előválogatót rendeztek, ahol nem tudtak továbbjutni. Ez az egyetlen alkalom a verseny történetében, hogy nem szerepeltek a döntőben, de így is Németország az egyetlen ország, amelyik mindegyik versenyre nevezett dalt.
A 2000-ben bevezetett Négy Nagy státuszának köszönhetően minden évben automatikusan döntősek, és nem kell részt venniük az elődöntőben, ám a másik három országhoz hasonlóan gyakran a táblázat alján zártak az utóbbi években. Nagyot fordult a kocka 2010-ben, amikor sikerült második győzelmüket elérni, így a 2011-es Eurovíziós Dalversenynek Németország adott otthont. A hazai versenyen az előző évben győztes Lena Meyer-Landrut vett részt újból, ekkor a tizedik helyen zárt.
Nyelvhasználat [szerkesztés]
Németország eddigi ötvenhat dalából negyvenegy német nyelvű, kilenc angol nyelvű volt, három angol és német kevert nyelvű, egy német és francia kevert nyelvű, egy angol és török kevert nyelvű volt, 1999-ben pedig egy négy nyelvet megszólaltató többnyelvű dallal neveztek.[1]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. Ekkor egyszer, 1961-ben neveztek egy francia nyelvű részeket is tartalmazó dallal. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Németország indulóinak német nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ekkor 1975-ben egy német és angol kevert nyelvű dallal neveztek, 1977-ben pedig egy angol dallal. 1977-ben már ismét érvénybe lépett a nyelvi szabály, de ekkor Németország és Belgium kivételesen mentesült ez alól, mert már korábban kiválasztották indulójukat.
A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték, és azóta főleg angol nyelvű dalokkal neveztek.
Nemzeti döntő [szerkesztés]
Németország nemzeti döntője a Vorentscheid, és néhány kivételtől eltekintve az ország debütálása óta minden alkalommal megrendezték.
Kezdetekben egy zsűri választotta ki az indulók közül a nyertest.[2] Ettől a lebonyolítási módtól ritkán tértek el, például 1972-ben kétfordulós volt a szavazás.[3]
1979-től vált jellemzővé az a szavazási módszer, hogy egy több száz fős, a német lakosságot reprezántáló csoport szavazatai alapján választották ki a győztest.[4] Ez 1988-ig maradt érvényben, a következő évben már telefonos szavazást alkalmaztak.[5]
1993 és 1995 között nem rendeztek nemzeti döntőt, de utána visszatértek a korábbi formátumhoz. 2000-ben másfél millióan szavaztak, és a szavazatok több mint felét Stefan Raab kapta.[6] 2002-ben a The Kelly Family, 2004-ben a Scooter is versenyzett, de nem sikerült elnyerniük a részvétel jogát.[7] 2006 és 2008 között a korábbiaknál kevesebb előadó részvételével rendezték a nemzeti döntőt. 2006-ban az 1972-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Vicky Leandros is indult.[8]
2009-ben – 1995 óta először – a nemzeti döntő nélküli belső kiválasztás mellett döntött a német tévé, de már ekkor megerősítették, hogy a következő évben visszatérnek a nemzeti válogatóhoz. 2010-ben először, castingshow formátumú tehetségkutatót rendeztek Unser Star für Oslo címmel, mely kifejezetten sikeresnek bizonyult, hiszen sikerült megnyerniük az Eurovíziós Dalversenyt. 2011-ben az első széria győztesét indították újra, Lenát, akinek az Unser Song für Deutschland című műsorban választottak dalt. Majd ezt követő évben a 2010-eshez hasonló módon megtartották az Unser Star für Bakut. A malmői előválogatóról a német közmédia még nem adott ki semmilyen információt.
Résztvevők [szerkesztés]
Szavazás (1975-2012) [szerkesztés]
Németország a következő országoknak adta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. |  Törökország |
170 |
| 2. |  Egyesült Királyság |
146 |
| 3. |  Írország |
130 |
| 4. |  Svédország |
127 |
| 5. |  Franciaország |
115 |
Németország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:
| # | Ország | Pont |
|---|---|---|
| 1. |  Spanyolország |
187 |
| 2. |  Dánia |
159 |
| 3. |  Portugália |
157 |
| 4. | Egyesült Királyság |
144 |
| 5. |  Belgium |
134 |
Forrás:[9]
Megjegyzés: A táblázat az 1975-ben bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott pontokat.
Rendezések [szerkesztés]
| Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) |
|---|---|---|---|
| 1957 | Németország, Frankfurt |
Großer Sendesaal des Hessischen Rundfunks | Anaïd Iplicjian |
| 1983 | Németország, München |
Rudi-Sedlmayer-Halle | Marlene Charell |
| 2011 | Németország, Düsseldorf |
Esprit Arena | Anke Engelke, Judith Rakers, Stefan Raab |
Források [szerkesztés]
- ↑ Németország indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1960-os német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1972-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1979-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1989-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 2000-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 2004-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 2006-os német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ Németország által adott és kapott pontok (1975-2009). EurovisionRecords. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
|
|||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
