1998-as Eurovíziós Dalfesztivál
| Eurovíziós Dalfesztivál 1998 | |
| National Indoor Arena, Birmingham |
|
| Elődöntő | — |
| Döntő | 1998. május 9. |
| Műsorvezető | Ulrika Jonsson Terry Wogan |
| Győztes dal | |
| Magyar versenyző | Charlie (A holnap már nem lesz szomorú) |
| Szavazási rendszer | Mindegyik ország a tíz kedvenc dalára szavaz, melyek 1–8, 10, és 12 pontot kapnak. |
| Indulók száma | 25 |
| Először résztvevő országok | |
| Visszatérő országok | |
| Visszalépő országok | |
| Nulla pontos dal | |
| Meghívott előadók | Vanessa-Mae, Lesley Garrett, Jupiter, The Bringer of Joviality |
|
|
|
|
|
|
Az 1998-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a negyvenharmadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a nagy-britanniai Birmingham adott otthont. A helyszín a birminghami National Indoor Arena volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A résztvevők
Először vett részt a versenyen Macedónia, akik már korábban is megpróbáltak csatlakozni, de 1996-ban kiestek a selejtezőn.
Olaszország műsorszolgáltatója, a RAI úgy döntött, hogy többé nem vesz részt a versenyen. Egészen 2011-ig ezt be is tartották...
Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, Izland és Oroszország kényszerült kihagyni ezt az évet. A helyükre visszatért az előző versenyt kihagyó Belgium, Finnország, Izrael, Románia és Szlovákia. Összesen huszonöt dal versenyzett.
Másodszor vett részt a versenyen a horvát Danijela Martinović, aki 1995-ben a hatodik helyen végzett, ezúttal pedig ötödikként zárt.
A magyar résztvevő Charlie volt, akit a Magyar Televízió kért fel a feladatra. A holnap már nem lesz szomorú című dal azonban mindössze négy ponttal a huszonharmadik helyen végzett. Magyarország ezután egészen 2005-ig nem csatlakozott újból a dalverseny mezőnyéhez.
Óriási médiaérdeklődés övezte az izraeli induló, a transzszexuális Dana International szereplését. A dalverseny történetének eddigi egyetlen transzszexuális résztvevője végül győztesen távozott.[1]
[szerkesztés] A verseny
Az est házigazdái Ulrika Jonsson és Terry Wogan voltak. Utóbbi emellett még a BBC kommentátori feladatát is ellátta, mint minden évben 1980 óta.
A verseny történetében eddig utoljára volt a helyszínen zenekar. Az az országokra volt bízva, hogy igénybe vették-e ezt, vagy pedig felvételről szólt a zenei alap. Emellett ez volt az utolsó év, amikor még érvényben volt a nyelvhasználatot korlátozó szabály.
Nagy feltűnést keltett a németek Stefan Raab által írt dala. Az énekes, Guildo Horn, akkoriban szokatlan, komikus előadást mutatott be. A dal egy pontján levonult a színpadról a közönség soraiba, majd pedig felmászott az egyik díszletre.[1]
A verseny után kis módosítást kellett végezni a végső pontszámokon, ugyanis Spanyolország egy technikai hiba miatt nulla pontot adott Németországnak, pedig valójában tizenkettőt kellett volna a spanyol szavazatok alapján.[1]
[szerkesztés] A szavazás
A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc tíz dalára szavazott, melyek 1–8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
Az országok többsége telefonos szavazást használt, csak Írország, Magyarország, Románia és Törökország alkalmazott zsűrit.
Svájc pont nélkül zárta a versenyt, a hagyományos pontozási rendszer során először. Görögország szintén pont nélkül zárt volna, a Ciprustól kapott 12 pont nélkül.
A magyar szóvivő Héder Barna volt. Emlékezetes módon elnyerte a közönség tetszését, mikor a műsorvezetőnőnek adta a 12 pontot. (lásd: Külső hivatkozások.) A német pontokat Nena, az ismert énekesnő mondta be, a francia eredményeket pedig az 1977-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Marie Myriam ismertette.
A szavazás során Ulrika Jonsson követett el egy emlékezetes hibát. Mikor megtudta, hogy a holland pontokat kihirdető hölgy már maga is részt vett a versenyen, illetlennek tűnően visszakérdezett: "Jó rég volt már, nemde?" – mire a közönség nagy nevetésben tört ki. Valójában Conny van den Bos (aki 1965-ben képviselte Hollandiát) maga mondta, hogy sok évvel ezelőtt szerepelt, ez azonban nem hallatszott a közönség zajától, csak Ulrika megjegyzése.[2]
A szavazás rendkívül izgalmasan alakult. Málta, Izrael és az Egyesült Királyság volt harcban az első helyért. Az először résztvevő Macedóniára hárult a feladat, hogy eldöntse a versenyt hármójuk között. Először Izrael neve hangzott el, akik 8 pontot kaptak, ekkor eldőlt hogy a britek már nem nyerhetnek, hiába kaptak utána 10 pontot. Málta a 12 ponttal megnyerte volna a versenyt, de a macedónok Horvátországnak adták azt, így Málta csak a harmadik lett, az Egyesült Királyság második, és Izrael győzött. Izrael – az ország fennállásának ötvenedik évfordulóján – 1978 és 1979 után harmadszor nyerte meg a versenyt. Dana International Diva című dala Európa-szerte nagy sláger lett.
Az Egyesült Királyságnak ez volt a rekordnak számító tizenötödik második helye. 1997 után sorozatban másodszor mindegyik országtól kaptak pontot.
[szerkesztés] Eredmények
[szerkesztés] Ponttáblázat
[szerkesztés] Visszatérő előadók
| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Danijela Martinović | 1995 (Magazin tagjaként) | |
| José Cid (Alma Lusa tagja) | 1980 |
[szerkesztés] Térkép
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- YouTube videó: Az 1998-as Eurovíziós Dalfesztivál
- YouTube videó: Héder Barna kihirdeti a magyar zsűri pontjait
|
|||||

