1990-es Eurovíziós Dalfesztivál
| Eurovíziós Dalfesztivál 1990 | |
| Vatroslav Lisinski Concert Hall, Zágráb |
|
| Elődöntő | — |
| Döntő | 1990. május 5. |
| Műsorvezető | Oliver Mlakar Helga Vlahović |
| Győztes dal | (Insieme: 1992) |
| Magyar versenyző | — |
| Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10, és 12 pontot kapnak. |
| Indulók száma | 22 |
| Először résztvevő országok | — |
| Visszatérő országok | — |
| Visszalépő országok | — |
| Nulla pontos dal | nem volt |
| Meghívott előadók | nem volt |
|
|
|
|
|
|
Az 1990-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a harmincötödik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a jugoszláviai Zágráb adott otthont. A helyszín a zágrábi Vatroslav Lisinski Koncertterem volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A résztvevők
Nem változott a résztvevők száma az előző versenyhez képest, így ismét huszonkettő dal versenyzett.
Az 1986-os Eurovíziós Dalfesztivál után másodszor versenyzett a norvég Ketil Stokkan.
Franciaországot először képviselte a versenyen színesbőrű énekesnő Joëlle Ursull személyében. A rasszizmus témájával foglalkozó White and Black Blues című dalt Serge Gainsbourg írta számára.
[szerkesztés] A verseny
Ez volt az első verseny, melynek saját kabalafigurája volt, Eurocat a dalokat megelőző képeslapokon jutott szerephez.
Az Európában zajló események tükrében rengeteg politikai témájú dal szerepelt ebben az évben. Például a norvég és az osztrák dal a berlini fal ledöntésére utalt, a győztes olasz dal (Insieme: 1992 azaz "Együtt: 1992") pedig az egyesített Európa képét vázolta fel.[1]
A verseny egy rendkívül emlékezetes technikai nehézséggel kezdődött. Az estét nyitó Spanyolország bemutatása után szokatlanul hosszú szünet volt. Mikor végre elkezdődött a dal, a színpadra érkező két énekesnő néhány másodperc után rájött, hogy nem az elejétől indult el a zenei alap, és levonult a színpadról. Egy rövid szünet után helyrehozták a hibát, és utána már problémák nélkül folytatódott a verseny.[1] (lásd: Külső hivatkozások)
A dalok utáni szünetben Jugoszlávia változik címmel egy turisztikai rövidfilmet vetítettek a közönségnek.
[szerkesztés] A szavazás
A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
A szavazás során több emlékezetes eset is történt. Mikor a műsorvezetők a zárai jugoszláv zsűrit hívták, hosszú ideig nem érkezett válasz. A műsorvezetőnő, Helga Vlahović megjegyzése után – „Nyilván túl nagy a távolság Zára és Zágráb között” – a közönség nagy nevetésben tört ki. Később az olasz szóvivő a spanyol zsűriként mutatta be magát, majd mikor a műsorvezetők kérdőre vonták őt, úgy tűnt, hogy a szóvivő sem angolul, sem franciául nem ért. Szerencsére a műsorvezető, Oliver Mlakar beszélt olaszul, így sikerült tisztázni a helyzetet.
Izgalmasan alakult a szavazás, négy dal volt versenyben az első helyért: Franciaország, Írország, Izland és Olaszország, végül utóbbi került ki győztesként. Ez volt Olaszország második győzelme 1964 után.
Másodjára fordult elő, hogy Görögország és Ciprus nem adott 12 pontot egymásnak. (A két ország 6-6 pontot adott egymásnak.)
[szerkesztés] Eredmények
[szerkesztés] Ponttáblázat
[szerkesztés] Visszatérő előadók
| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Ketil Stokkan | 1986 |
[szerkesztés] Térkép
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- YouTube videó: Az 1990-es Eurovíziós Dalfesztivál
- YouTube videó: Technikai nehézségek a spanyol dal előtt (Terry Wogan kommentárjával)
|
|||||

