1978-as Eurovíziós Dalfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1978-as Eurovíziós Dalfesztivál
Palais des Congrès, Párizs,
Franciaország Franciaország
ESC 1978 logo.PNG

Döntő 1978. április 22.
Műsorvezető Denise Fabre
Léon Zitrone
Rendező csatorna Franciaország TF1
Győztes dal Izrael Izhar Cohen & Alphabeta (A-Ba-Ni-Bi)
Magyar versenyző
Szavazási rendszer Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10, és 12 pontot kapnak.
Indulók száma 20
Először résztvevő országok
Visszatérő országok Dánia Dánia
Törökország Törökország
Visszalépő országok
Nulla pontos dal Norvégia Norvégia
Meghívott előadók Stéphane Grappelli és Oscar Peterson, Yehudi Menuhin, Kenny Clarke, Nils Henning Ørsted Pedersen
Előző
Következő
◄1977
1979►

Az 1978-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a huszonharmadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Franciaország fővárosa, Párizs adott otthont. A helyszín a párizsi Kongresszusi Palota volt.

A résztvevők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két év kihagyás után tért vissza Törökország. Először fordult elő, hogy Törökország és Görögország egyszerre vett részt a versenyen.

Dánia több, mint tíz éves kihagyás után, az 1966-os Eurovíziós Dalfesztivál óta először csatlakozott a mezőnyhöz. Így először a verseny történetében húsz dal versenyzett.

Másodszor vett részt a versenyen a belga Jean Vallée (1970 után) és az 1974-ben Luxemburgot képviselő Ireen Sheer, aki ebben az évben a német színeket képviselte.

A verseny előtt nagy esélyesnek tartották a Luxemburgot képviselő Baccara nevű spanyol női duót, hiszen már korábban világsikerre tettek szert Yes Sir, I Can Boogie című dalukkal. Meglepetésre itt csak a 7. helyen végeztek.[1]

A verseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy ez még csak az első alkalom volt arra, hogy két műsorvezető volt. Pedig később ez már-már kötelező volt.[1]

A francia szervezők több újítással is próbálkoztak. Az ebben az évben használt pontozótábla volt az első, mely nem mechanikus volt, hanem a pontokat fénnyel tüntették fel. A dalok között a színpadra felvonulni készülő énekesekről mutattak képeket, így a nézők is láthatták a várakozás pillanatait. A szavazás alatt pedig a green roomban várakozó énekesek reakciót is mutatták. Ez utóbbi a későbbi versenyeken is szokássá vált.

A szavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szavazási rendszer megegyezett az 1975-ös versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők a fellépési sorrendben hirdették ki a pontokat.

A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: Írország volt az első szavazó és Svédország az utolsó. A szavazás során két ország váltotta egymást az élen: az első három zsűri pontjainak kihirdetése után még Belgium állt az élen, ezután Izrael vette át a vezetést, majd egyre növelve előnyét végül meggyőző fölénnyel nyert. A győztes dal hat zsűritől – svájci, belga, holland, török, német, luxemburgi – gyűjtötte be a maximális tizenkettő pontot. A legutolsóként szavazó svéd zsűri volt az egyetlen, amely nulla pontot adott az izraeli dalnak, amely így az 1975-ben bevezetett szavazási rendszerben az első olyan nyertes volt, amely nem kapott mindegyik zsűritől pontot.

Izrael először nyerte meg a versenyt, annak ellenére, hogy az izraeli delegáció vezetője, Rivka Michaeli bevallottan elégedetlen volt a dallal.[1] A szavazás során sorozatban ötször kaptak 12 pontot, mely rekordnak számít. (1997-ben az Egyesült Királyság állította be ugyanezt a rekordot.) A győzelem problémát okozott a versenyt közvetítő – bár nem résztvevő – észak-afrikai és közel-keleti államokban. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael fog nyerni, a legtöbb arab tévé abbahagyta a verseny közvetítését. Például a jordán TV egy csokor nárcisz képét mutatta a szavazás helyett, később pedig bejelentették, hogy a belga dal – mely valójában a második helyen végzett – lett a győztes.[1][2]

Franciaország 1976 és 1977 után sorozatban harmadszor kapott mindegyik zsűritől pontot, ami rekordnak számít. Az Egyesült Királyság több, mint húsz év versenyzés után először végzett az első tízen kívül, ezzel szemben Belgium szintén húsz év után először zárt dobogós helyen.

A norvég Jahn Teigen lett az első énekes, aki az új, 1975-ben bevezetett szavazási rendszerrel nulla pontot kapott. Ez volt az ötödik alkalom, hogy Norvégia az utolsó helyen végzett. Teigen még ebben az évben kiadott This Year's Loser (Az idei év vesztese) címmel egy albumot.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
1 Írország Írország angol Colm C. T. Wilkinson Born to Sing Éneklésre születve 5. 86
2 Norvégia Norvégia norvég Jahn Teigen Mil etter mil Mérföld mérföld után 20. 0
3 Olaszország Olaszország olasz Ricchi e Poveri Questo amore Ez a szerelem 12. 53
4 Finnország Finnország finn Seija Simola Anna rakkaudelle tilaisuus Adj esélyt a szerelemnek 18. 2
5 Portugália Portugália portugál Gemini Dai li dou 17. 5
6 Franciaország Franciaország francia Joël Prevost Il y aura toujours des violons Mindig lesznek hegedűk 3. 119
7 Flag of Spain (1977 - 1981).svg Spanyolország spanyol José Vélez Bailemos un vals Keringőzzünk 9. 65
8 Egyesült Királyság Egyesült Királyság angol Co-Co The Bad Old Days A régi rossz napok 11. 61
9 Svájc Svájc francia Carole Vinci Vivre Élni 9. 65
10 Belgium Belgium francia Jean Vallée L’amour ça fait chanter la vie A szerelem dalra fakasztja az életet 2. 125
11 Hollandia Hollandia holland Harmony ’t Is OK Rendben van 13. 37
12 Törökország Törökország török Nilüfer és Nazar Sevince Amikor valaki szerelmes 18. 2
13 Németország Németország német Ireen Sheer Feuer Tűz 6. 84
14 Monaco Monaco francia Caline és Olivier Toussaint Les jardins de Monaco Monaco kertjei 4. 107
15 Flag of Greece (1822-1978).svg Görögország görög Tánja Tszanaklídu Charlie Chaplin Charlie Chaplin 8. 66
16 Dánia Dánia dán Mabel Boom Boom Bumm bumm 16. 13
17 Luxemburg Luxemburg francia Baccara Parlez-vous français? Ön beszél franciául? 7. 73
18 Izrael Izrael héber Izhar Cohen & Alphabeta A-Ba-Ni-Bi Sze-ret-lek 1. 157
19 Ausztria Ausztria német Springtime Mrs. Caroline Robinson 15. 14
20 Svédország Svédország svéd Björn Skifs Det blir alltid värre framåt natten Éjszaka mindig rosszabb lesz 14. 26

Ponttáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsűrik
Össz Írország Norvégia Olaszország Finnország Portugália Franciaország Flag of Spain (1977 - 1981).svg Egyesült Királyság Svájc Belgium Hollandia Törökország Németország Monaco Flag of Greece (1822-1978).svg Dánia Luxemburg Izrael Ausztria Svédország
 Írország 86 12 3 5 7 10 10 5 10 10 6 8
 Norvégia 0
 Olaszország 53 10 6 1 4 8 6 1 1 1 2 8 2 3
 Finnország 2 2
 Portugália 5 4 1
 Franciaország 119 6 3 10 2 2 5 8 6 8 6 4 10 5 8 8 1 5 12 10
 Spanyolország 65 7 8 2 4 7 4 6 12 2 6 7
 Egyesült Királyság 61 3 6 2 3 2 4 2 6 8 7 3 5 2 5 3
 Svájc 65 5 1 1 7 4 2 7 8 6 2 3 8 1 10
 Belgium 125 12 7 6 6 4 12 2 12 10 5 3 12 12 7 7 4 4
 Hollandia 37 5 3 4 1 5 6 12 1
 Törökország 2 1 1
 Németország 84 1 3 12 7 10 3 5 7 8 10 7 1 3 7
 Monaco 107 4 4 7 8 5 1 10 5 6 10 5 7 4 10 8 1 12
 Görögország 66 7 2 5 8 10 7 4 4 4 10 3 2
 Dánia 13 6 1 4 2
 Luxemburg 73 2 12 12 12 7 3 3 2 6 1 7 6
 Izrael 157 8 8 8 10 10 8 6 5 12 12 12 12 12 3 5 6 12 8
 Ausztria 14 3 3 1 2 5
 Svédország 26 5 10 4 3 4

Visszatérő előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előadó Ország Előző év(ek)
Jean Vallée Belgium Belgium 1970
Ireen Sheer Németország Németország 1974 (Luxemburg színeiben)
Norbert Niedermayer (Springtime tagja) Ausztria Ausztria 1972 (Milestones tagjaként)

Térkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ Részt vevő országok

██ Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Az 1978-as Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
  2. O'Connor, John Kennedy. The Eurovision Song Contest – The Official History. Carlton Books, UK. 2007 ISBN 978-1-84442-994-3

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1978-as Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.